Amerikai Magyar Szó, 1989. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)

1989-03-16 / 11. szám

Vol. XLm. No. 11 Thursday, March 16. 1989. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: (212) 254-0397 AMERIKA ADÓSSÁGA A MAGYAR NÉPNEK Oda a Magyar Nyelvhez Faludy György Magyar nyelv! Vándorűtakon kísérőm, sértett gőgömben értöm és kisértőm, kínok kozott, gondoktól részegen örökzöld földem és egész egem, bőröm, bérem, birám, borom, míg bírom és soraimmal sorom túl a síron, kurjongó kedv, komisz közöny, konok gyász: mennyei poggyász. Magyar sző! Ajkamon s gégém lazán vont hangszerén lázam, házam, hazam, almom-álmom, lovacskám, csengés szánom: és dal a számon mit kérnek majd számon: nincs vasvértem, páncélom, mellvasom, de Berzsenyivel zeng a mellkasom s nem győz le ellenség; rangomra törvén sem haditörvény. Jöhetsz reám méreggel, térrel, ékkel, de én itt állok az ikes igékkel. Árkon-bokron kergethetsz hét világnak; a hangutánzó szék utánam szállnak mint sustorgó füzesbe font utak fölött alkonykor krúgaté ludak s minden szavamban százszor látom orcád, bús Magyarország. Kihalt gyökök: tőzeggel súlyos rétek ahol a fák, mint holt igék, kiégtek. Ös szék: a szemhatárrél századok ködéből még derengő nádasok, gyepüs vápákon elhullt katonák, ti bíbicek, bölények, battonyákf miket vadásztak vén csillyehajókról lápos aszókon. Magyar szó! Múltam és jövendő sorom, népek közt sorom és mindegyik sorom. Magas hangok: szöcskék es tücskök retje, mély hangok: alkony violas'ótétje, kötőszók: sok-sok illanó fodor, s hagsiily, te vidám hangsúly, te komor, telkünk dolmánya, szötteses, világszép s búzavirágkék. Parasztok nyelve, nem urak latinja, nem grófok rangja, de jobbágyok kínja, magyar nyelv! fergetegben álló fácska, hajlongasz szélcibaltan, megalázva — s ki fog-e törzsöd lombbal hajtani? Te vagy jelenünk meg a hajdani arcunkat rejtő Veronika-kendő es a jövendő. Magyar nyelv! Sarjadsz és egy vagy velünk és forró mint forrongó szellemünk. Nem teljesült vágy, de égő ígéret, közös jövő és felzengö Ítélet, nem hús palackok tiszta óbora, nem billentyűre járó zongora, de erjedő must, könnyeinkben úszó tárogatószó. Részlet Kovats Mihály ezredes Magyarok is segítet­tek Amerika népének szabadságharcuk dia­dalra vitelében! Nem akkora mértékben, mint a franciák, de ott voltak elődeink. 141 magyar szabad­ságharcos küzdött Kováts Mihály ezredes vezénylete alatt Pu­laski és Lafayette oldalán az angolok elleni harcban. Kováts nem volt költő, de hazafi volt ő is, a világszabadság harcosa es ó is úgy halt meg, ahogyan Petőfi megálmodta halálát; ott esett el a "harc mezején, ott folyt ki az ifjú vér szivéből és hottestén át fújó paripák száguld- tak a kivívott diadalra" 1779 május 11-én Charleston, Dél- Karo­linában. De ez csak a kezde­te volt annak a történel­mi hozzájárulásnak, amellyel a magyarok resztvettek az Egyesült Államok naggya építé­sében. A második amerikai forradalomban, a rab­szolgaság elleni véres küzdelemben ezer magyar, Kossuth dicső hadseregének ideván­dorolt veteránja, jelentkezett önként az északiak hadseregébe. Még számuknál is jelentősebb az a tény, hogy közülük csak­nem 150-en emelkedtek tiszti rangra. Hét tábornok, 17 ezredes, 12 alezredes és száz­nál több kapitány és hadnagy került ki soraikból. Hogy ennyi harcedzett, tapasz­talt tiszt mit jelenthetett az északiaknak, azt csak úgy érthetjük meg, ha arra gondo­lunk, hogy a polgárháború kitörésekor a tisztikar többsége déliekből állt, es azok a konfederációhoz csatlakoztak. A krónika nem szól arról, hogy franciák, vagy ami azt illeti, brazilok, argentinok, venezue­laiak nagy számban vettek volna reszt az Egyesült Államok védelmében, abban a nagy küzdelemben! Egy emberöltővel később kezdtek érkez­ni, más európaiakkal egyetemben fiatal, életerős magyar munkások százezrei, ho^y segítsenek lerakni Amerika ipari, mező­gazdasági hatalmának alapjait. Andrew Carnegie ezer dollárra becsülte az újonnan érkezett munkásai értékét. Ma ez a becs­lés $ 20.000 lenne. A magyar nép tragikus sorsa az volt, (folytatás a 8. oldalon) Március Idusa magaslatairól messze tekint­hetünk a múltba és a jövőbe is. Ha az első Március Idusa a magyar szabadság kitelje­sedésére vezetett volna, más lenne a magyar nép történelme és ... más lenne a világ történelme is! A magyar szabadságharc elnyomása követ­keztében a magyar nép egy része kivált a nemzet testéből, s itt, Amerikában ta­lált új hazát. Amikor Március Idusán hálával gondolha­tunk arra, amit Amerika adott az idesza­kadt magyarságnak, a méltányosság meg­követeli annak számbavételét is, hogy Amerika is adósa a magyar népnek. Amikor az első világháború idején meg­érkezett az amerikai expediciós hadsereg Franciaországba, főparancsnokuk, Pershing tábornok e szavakkal törlesztette Amerika adósságát a francia népnek a Függetlenségi Háborúban kapott támogatásért: "LAFAYETTE, ITT VAGYUNK!" MÁRCIUSI ÜNNEPÉLY vasárnap március 19-én 1 órakor Hirdetésünk a 10. oldalon Amerikai *V ----- -____ ______ J Ára 5* «Mt Ért. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.D. of N.Y..N-Y.

Next

/
Thumbnails
Contents