Amerikai Magyar Szó, 1988. július-december (42. évfolyam, 27-48. szám)

1988-09-15 / 34. szám

8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sep. 15. 1988. Moldova György: Ban az élet«» 19. [ Riport a rend árokról)-De térjünk vissza a fizetésekre. Termé­szetesen az idősebbek keresnek a legjobban, kilenc és fél ezer forintot visznek haza - a veszélyességi pótlékot is beleszámítva. Ehhez jön még havi átlagban 30 túlóra, vagyis ezer forint - többet ritkán engedélye­zek, ha lehet, jobb szeretek szabadnappal téríteni, egy ember tavollétet egy-egy csoport el tudja viselni.-Vegeznek valamilyen külön munkát is az emberei? Hiszen a 24-48-as forda . ’1 . r viszonylag sok szabadidővel }ar.-Néhányan eljárnak rendesznek áruházak­ba, pénzorzést vállalnak - ezt megengedik a szabályok.-Es amit nem engednek meg?-Előfordulhat, hogy a tűzszerészek eljár­nak fusizni régi szakmájukban, vagy anyag- beszerzést vállalnak szövetkezetekben dolgozó egykori kollégáiknak, de én ezt nem kutatom, nem akarom elveszíteni a legjobb embereimet. Sokoldalúan képzet­tek, mindenütt örömmel fogadnák őket, egyikük most ment át a Filmgyárba piro­technikusnak. ( ( t-Es most beszeljünk a munkájukról: egy évben hány feladat hárul az alegységre?-A nagyobb ügyek száma het-nyolcszaz körül jár. Tuzszereszeti szempontból mi biztosítjuk Ferihegyet, evente 35-40 repü­lőgépet vizsgálunk át és 3-4 ezer csomagot, a javarészét csak műszeresen,, de 80-100 darabot fel is kell nyitnunk.-Nagyobb rendezvények előtt ellenőriz­nünk kell a színhelyül szolgáló épületeket, a legegyszerűbb vizsgálat is beletelik 4-5 órába, de például a Budapest Sportcsarnok tízórás munkát ad 80 embernekj igaz, hogy ilyenkor még a különösen veszélyes helye­ken álló székeket is szétszedjük. Az uj Kongresszusi Központ még énnél isi nehe­zebb a mi munkánk szempontjából: túl nagy, és az akusztikai okokból felszerelt zárt falburkolatok mö'gé is be kell néznünk.-Ha politikai szempontból jelentősebb személyiséget temetnek, ott is meg kell jelennünk, át kell vizsgálnunk nemcsak a helyszint, de a koszorúkat és a virág­csokrokat is.-Milyen sikerrel tudják elhárítani az esetleges merényleteket?-Gyakorlatilag meg tudunk elózni min­den hasonló bűncselekményt vagy balesetet. Azt viszont meg kell mondanom, hogy egy hónapokkal korábban előkészített és profi módon végrehajtott merénylettel szemben a világ bármely rendőrsege tehe­tetlen, száz példát láthat a tévében vagy az újságokban. Mi is átvizsgálhatunk pél­dául egy szállodát úgy, hogy még a képek mögé is benézünk, a cserepekben tűvel átszurkáljuk a virágföldet, meg a villanyt is kapcsolgathatjuk a szobában, azt még­sem tudjuk megállapítani, hogy a bomba úgy van beállítva, hogy csak a tizenhar­madik kapcsolásra robban majd. A valódi nagy ügyeket világszerte utólag szoktak észrevenni. n-Rendelkeznek korszerű felszereléssel?-Ha igazából lépést szeretnénk tartani a fejlődéssel, naponta vehetnénk egy-egy uj készülékét, sajnos, nem telik rá, de a jelenlegi feladatainkat igy is meg tudjuk oldani. Ha érdekli, mutathatok néhány készüléket. (folytatjuk) TERJESSZE LAPUNKAT Kurcz Béla RípOít a magyar orvosok világtalálkozójáról BUDAPEST. A magyar orvosok külhoni kapcsolatai egészen a XII. századig nyúlnak vissza. Egy 1116-ban kelt rektori levél azt igazolja: Párizsban négy magyar orvos- tanhallgató akadt már ekkortájt az ottani egyetemen. A későbbi korokban főleg Itá­liában fordultak meg a tudásra szomjas diakok. Hires volt Fischer Dániel késmárki, s Möller Károly besztercebányai magánisko­lája, amelyeknek nagy becsuk volt a hatá­rokon túl is, bár csak előkészítő oktatást nyújtottak, hozzásegítve a medikusokat, hogy külföldi tanulmányaikat gyorsabban es könnyebben végezhessék, s váljanak mielőbb orvosdoktorokká. 1770-et Írtak, amikor a nagyszombati egyetem orvosi kara, egy esztendővel az egyetem alapí­tását követően megkezdte működését. De 1777-ben Pestre költöztek - a dicső szellemi hagyományokat ma is ápolják az Orvostudományi Egyetemen. A szellemi jogelődnek tekintett intézmény falai között olyan hires professzorok tanítottak a későb­biekben, ( mint a névadó, a szülészet és nőgyógyászat kiválósága, Semmelweis Ignác; a közegészségtan európai hirü pro­fesszora, Fodor József; Jendrassik Ernő az élettantól a belgyógyászatig az orvos- tudomány csaknem minden ágában nemzet­közi elismerést szerzett; Hőgyes Endre a veszettség elleni oltást módosította, s az egyensűlyszerv élettani kutatásában jeleskedett; Korányi Frigyes nevéhez fűző­dik a tuberkulózis elleni küzdelem; Korányi Sándoréhoz pedig egy olyan belgyógyászati iskola megteremtése, amely világszerte ismertté vált. A magyar és a nemzetközi orvostudomány kozott mindig is gazdag, boseges, s a kölcsönösségen alapuló volt az együttműködés. A nagyvilág tizenkilenc országából, több mint százhúsz külföldön élő magyar orvos és csaknem ugyanennyi hazai szakember, doktor, gyógyszerész, orvosbiológus rész­vételével folyt le Budapesten a magyar orvosok n. tudományos világtalálkozója. Az MTA, a Magyar Orvostudományi Tár­saságok és Egyesületek Szövetsége, a Sem­melweis Orvostudományi Egyetem és a Magyarok Világszövetsége (ezen belül a Magyar Fórum, az értelmiségi találkozók védnöksége) szervezte ezt a mostani eszme­cserét is, akárcsak az első, nagyszabású összejövetelt öt esztendővel ezelőtt, azért, hogy a hazai es a határainkon túl, szerte a nagyvilágban élő magyar orvosok kölcsö­nösen tájékoztassak egymást tudományos, gyógyító tevékenységükről, kutatási ered­BŐRGYÓGYÁSZ J. Baral, M.D. Dermatologist A/ Amerikai B<>rg»i>ji»ás/ S/orelseg diplomas tagja Bor és ne mi betegségek gsógsilasa Hajátültetés • Borrák operáció Collagen injekció ráncok ellen AMERICAN DERMATOLOGY CENTER 210 Central Park South Manhattan, NYC (212)247-1700 L._____ ményeikröl, klinikai kísérleteikről, s meg­osszák egymással tapasztalataikat. A tudo­mányos ülésszakon több, mint száz előadás hangzott el, s a tudósok az egyetemes orvostudományt leginkább foglalkoztató problémákat, nyitott kérdéseket vitatják meg magyarul. Többségük idehaza végezte tanulmányait, szerezte meg szakmája alap­jait, ( hazai kutatóműhelyekben dolgozott, igy érzelmileg is szorosan kötődik szülő­földjéhez. A külföldre került magyar orvosok rögtön­zött névsorából semmiképpen sem felejt­hető ki a Nobel-drjas Szent-Györjgyi Al­bert, aki az előzór találkozó fővédnöke volt, de már nem érhette meg ezt a máso­dik összejövetelt. O mondta: "A szellemvi­lágban nincsenek nagy es kis országok, nincsenek országhatárok, minden ország akkora, amennyivel hozzájárul az emberi haladáshoz, teljesen függetlenül attól, hogy a térképen mekkora terület jelöli a világban... Mint magyar ember azt kí­vánom: Magyarország a nagyhatalmak közé tartozzon es legyen nagy mindenben, amiben egy kis ország nagy lehet." Valamennyien ezen munkálkodunk. Jakó Géza professzor Budapesten Hófehér hajú, szemüveges, testes, nagy­darab ember az 58 esztendős dr. Jakó Géza, aki az orr-fül-gégészet világhírű profesz- szora az Egyesült Államokban, ahol a bostoni egyetem tanára. Az augusztusban megtartott II. magyar orvostudományi (világ)találkozóra erkezett Magyarországra.-Mikor hagyta el Magyarországot?-1956. november 28-án.-Azóta sok viz lefolyt a Dunán. Időköz­ben On nagy szakmai tekintélyre tett szert, sőt hosszú évekig igen fontos tisztségét töltött be választott hazájában: az elnök orvosi tanácsadójaként tevékenykedett.-Az Egyesült Államok orvosi kutatásának nyolcvan százalékát az állam finanszíroz­za; ennek irányító szerve a National Insti­tute of Health, amelynek tizenegy intézete van: ezek élére az egeszsegügyi miniszter négy évig működő tanácsadó bizottságo­kat allit. A legnagyobb költségvetéssel (másfél milliárd dollárral) a nemzeti rák­kutató központ gazdálkodik, s ide közvet­lenül az elnök nevez ki tizenkét szakértőt, s^hat laikust, hat éves időtartamra. 1970- tól négy évig az ideggyógyászati és fül- orr-gégeszeti bizottság; 1976-80 között az általános orvostudományi intézet szak­értői bizottságának voltam tagja; 1982- tol pedig egészen mostanáig a legmaga­sabb szintű tanácsadó testületben tevékeny­kedtem: mi hagytuk jóvá például a nemzeti rakkkutatási programot is.-Professzor ár is foglalkozik rákkutatás­sal?-Szakmamom belül főleg a rák korai, mikroszkopikus endoszkópos diagnózisával es lézersebészetes gyógyításával foglalko­zom.-Úgy hírlik, Ön több lézersebészetes eljárás kidolgozója!-A gége mikrosebészeti gyógyításának kidolgozását 1962-ben kezdtem el, az volt a mikrosebészetnek a lágyrészekben való első alkalmazása. 1963-ban - eljárásom alapjan - már a finom erek sebészetében is alkalmazni kezdték a műtéti mikroszkó­pot, ezt követően terjedt el a szemészet- ífolvtatás a 9. oldalon!

Next

/
Thumbnails
Contents