Amerikai Magyar Szó, 1988. július-december (42. évfolyam, 27-48. szám)

1988-08-25 / 31. szám

Hungarian Word Inc. 130 E 16 St. Hew York, N.Y. 10003 ISSN 9194-7990 AMERIKAI Ára 50 cent Second Class Postage Paid at New York, N.Y. Vol. XU. No. 31. Thursday, Aug. 25. 1988. AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: (212) 254-0397 130 millió dolláros bírság Egy fantasztikus per a törvényszékén A new yorki szövetségi bíróság esküdtszéke hat hónapi tárgyalás és néhány napi meg­fontolás után 130 millió dolláros bírságot szabott ki a három Hunt fivérre, azok 1979—i ezüst- manipulációja büntetéseként. A három Hunt fivér, Nelson Bunker, William Herbert és Lamar az USA le^gaz- gadabb nábobjai közé tartozik. Családjuk vagyona egy időben több, mint 16 billió dollárt tett ki. 1979-ben a modern kapi­talizmus történeteben egyedülálló vakmerő pénzügyi puccsra határozták el^ magukat: megszerzik a világ ezüstkészletének több­ségét, hogy attól kezdve maguk diktálhas­sák az ezüst árát szerte a világon! Ha ez a tervük sikerül, akkor ez a pénz- sóvár család akkora pénzhalmazt szerez­hetett volna, amellyel jelentős mértékben diktálhatták volna a nyugati világ politiká­ját. , A roppant veszély ebben az volt? hogy a Hunt család a legreakciósabb szélsősé­gesek közé tartozott: kapcsolataik voltak az Egyesült Államok minden fasiszta^, vagy félfasiszta szervezetével, vagy egyénével, kezdve Joe McCarthyn, a Birch Társasá­(folytatás a 7. oldalon) NYERS REZSŐ ÉS NAGYMAROS BUDAPEST. A Duna-mozgalom egyes veze­tői: Mécs Imre, Szekeres László, Vargha János, valamint Lipták Béla a nyugati magyar Környezetvédelmi Alap képviselője a napok­ban felkerestek Nyers Rezsőt, az MSZMP Politikai Bizottságának tágját, akivel meg­vitatták a Pozsony-Budapest Duna-szakasz nemzetközi jelentőségű ökológiai és gazda­sági problémáit, köztük a bös-nagymarosi vízlépcsőrendszer létesítésével kapcsolatos veszélyeket is. A beszélgetés során szüksé­gesnek tartották a társadalom tárgyilagos informálását, beleértve a környezetvédők álláspontjának ismertetését is. Apatim cjyuia , a new yorici magyar racno népszerű vezetője Grósz miniszterelnökkel beszélget, annak new yorki előadása után. (Komoróczy felvétele) Ballábbal kezdett kampány Súlyos stratégiai hibát követett el Bush alelnök, a republikánus párt konven­cióján, amikor Dan Quayle, Indiana állam fiatal, 41 éves szenátorát választotta maga mellé alelnóknek. Bush döntése nagy meglepetést keltett országszerte, mert mindenki úgy vélte, hogy Bush a párt olyan kiemelkedő poli­tikusai, mint Dole, Domenici, Howard Ba­ker vagy Jack Kamp közül fogja kiszemelni alelnókjelöltjét, akiknek mindegyike el­homályosíthatta volna Bush elnökjelöltét. Ezek helyett az országosan alig ismert fiatal szenátort, Indiana állam leggazda­gabb laptulajdonosának fiát választotta, megsértve ezzel az állam rangidős, a Quayle-nél sokkal nagyobb tekinté­lyű Lugar szenátort is. Bush azzal érvelt, hogy a republikánus pártnak a mai fiatalságot megértő, és az ő konzervativizmusát 100%-osan osztó jóképű fiatal jelöltre van szüksége, aki az amerikai nói sza­vazók t között is népszerű DanQuayle lesz jo megjelenése következteben. Arra, hogy ezt a megfontolást a női választok sértőnek találhatják, nem gondolt. De ar­ra sem gondolt, hogy jelöltjének múltját alaposan kivizsgáltassa. Neki csak az volt fontos, hogy Quayle lelkesen támogatott minden hadikiadás-emelést és fiatal korá­ban támogatta a vietnami háborút is. Már a konvenció napján kiderült, hogy bármilyen lelkesen támogatta a vietnami háborút, nem volt hajlandó benne résztvenni. Papá­ja közbenjárásával a National Guard-ba soroztatta be magát, amelyet nagyon rit­ka esetben rendeltek frontszolgalátra. A szülővárosában rendezett népgyülesen az egyik újságíró megkérdezte Quayle-tól: "Sokan mondják, hogy Vietnam a gazdag emberek háborúja volt, amelyet a szegény emberek fiaival vivattak. Mi az Ön véle­ménye?" Quayle azt válaszolta, hogy ö nagyon tiszteli azokat, akik harcoltak Viet­namban. Quayle kiszemelése Bush első elnökje- lölti döntése volt. Az a vihar, amelyet ez a balkezes, vagy ballábas (ezüst balla- bas) döntés előidézett, baljós jel Bush to­vábbi szereplese, működésé szamára. SZTRÁJKOK LENGYELORSZÁGBAN VARSÓ. A Katowicze környéki szénbányák­ban sztrájkba léptek a munkások. Maga­sabb bért és a betiltott Szolidarity szer­vezet elismerését követelik. A sztrájk káros hatással van az ország nemzetgazdaságára, mert a jó minőségű szenet külföldön értékesítik dollárért. A dollárhiány súlyosbítja a pénzügyi (folyt, a 2. oldalon) Himnusz júliusban Grősz Karoly amerikai látogatásá­val kapcsolatban a sajtó, rádió, televí­zió állandóan hangsúlyozta, hogy 42 év óta első ízben érkezett ide amerikai meghívásra magyar kormány­fő. E sorok írója azok közé tartozik, akiknek alkalmuk volt üdvözölni és beszélgetést folytatni a 42 év előtti delegációval épp úgy, mint Grósz Károllyal. A különbség a két alkalom között megrendítő. A Nagy Ferenc és Rákosi Mátyás által vezetett 1946-i küldött­ség (melyben benne volt még Gyön- gyö'ssy János külügyminiszter és Riesz János igazsagügyminiszter is) amel­lett, hogy egy háborút vesztett, a rettentő pusztulásból mé;* alig magá­hoz tért nemzetet és államot kép­viselt, önmagában megoszlott dele­gáció volt. Limitált céljuk a nácik áltál nyugatra hurcolt nemzeti vagyon, allami aranykészlet visszaszerzése volt. A mostani delegáció, Grósz Karoly- lyal az élén, olyan államot képvisel, amely konzekvens külpolitikai orien­tációjával, a nyugat-keleti kapcsola­tok normalizálásában való részvételé­vel megérdemelten kivívta úgy a nyugati, mint a keleti világ megbe­csülését, elismerését. Olyan államot képvisel, amelynek kultúráját a világ bámulata Övezi, Olyan államot, amely négy évtized alatt nemcsak újjáépí­tett fizikailag egy félig elpusztított országot, hanem jóvátette elmúlt "bűnös századok" mulasztásait, bűneit és magasra emelte az egész nép kul­túráját, anyagi jólétét, de amely nem volt képes kezdeti Ígéreteit a maguk teljességében beváltani. Ehhez alapvető gazdasági és politikai reformok szükségesek. Ezek előfelté­teleinek biztosítása érdekeben jött ide a Grősz delegáció. Átérezve küldetésük történelmi súlyát, hallgattam tehát én is Grósz Károly előadását New Yorkban julius 24-én, higgadt, tárgyilagos elemzé­sét a magyar közgazdaság, társada­lom mai problémáiról, jövőbeli fel­adatairól. Ismerve azokat az indí­tékokat, amelyek őt és társait erre az útra késztették, a tetek nagyságát, akarva nem akarva himnuszunk sza­vait ismételgettem magamban - némi módosítással: "Isten _ áldd meg (ezt) a magyart", hogy "jó kedvvel, bőség­gel" térhessen vissza hazájába. Hogy a magyar nép "vig esztendei" tartósabbaknak bizonyuljanak, mint eddig voltak. Deák Zoltán Ért. as 2nd Class Mattet Dec. 31. 1952. under the'Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y..N.Y.

Next

/
Thumbnails
Contents