Amerikai Magyar Szó, 1988. július-december (42. évfolyam, 27-48. szám)
1988-08-18 / 30. szám
Hungarian Word Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003 ISSN 9194-7990 Ara 50 cent Second Class ■ Postage Paid at - New York, N.Y. Vol. XLI. No. 30. Thursday, Aug. 18. 1988. AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: (212) 254-0397 Feszítsd meg? Nagy vihart keltett szerte az országban a Nikos Kazantzakis görög író regényéből "Krisztus utolsó kisértésé"-böl készített film. Az amerikai katolikus egyház isten- káromlásnak minősítette a filmet, mivel abban Krisztust, mint szerelmi vágytól fűtött személyt jelenítik meg. A filmszínházakat, ahol a filmet bemutatják, haragos férfiak és nők százai piketelik olyan indulattal, amilyentől már csak egy lépés a "feszítsd meg" követelése, pontosan az az indulat, amely Krisztus megfeszítésére vezetett 2000 évvel ezelőtt. . M Ezzel szemben a kritikusok elismerőleg nyilatkoznak a Scorsese által rendezett filmről, a pénztárnál pedig példátlanul nagy a forgalom. Mi megegyezünk Moore new yorki episz- kopális püspökkel, aki a film megtekintése után azt kiváló művészi alkotásnak, mély valAsi meggyőződést visszatükröző mes- termünek tekinti. _______________________________ Reagan a Republikánus konvención NEW ORLEANS. A Republikánus Párt el- nökjelölési konvencióján, hétfőn, Reagan elnök búcsúbeszédet tartott, melyben méltatta az általa alkalmazott politikát, amely - szerinte - jólétet és békét teremtett az amerikai nép részére. A több, mint egyórás beszédéből helyszűke miatt csak egy témát ragadunk ki. A szövetségi kormány deficitjéről szólva ezt mondotta: "Igen, a deficit hallatlanul felemelkedett, de én, mint elnök, egy centet sem tudok költeni, minden kiadást a kongresszus határoz meg." Beszédét megelőzőleg megvétózta a kongresszus által elfogadott hadikóltség- vetési javaslatot azzal a magyarázattal, hogy annak ö'sszege elégtelen. Vagyis követeli, hogy a kongresszus szavazzon meg újabb dollárbilliökat a Pentagon részére. Ez történt időről időre az elmúlt nyolc éven át és ez a magyarázata annak, hogy a szövetségi kormány deficitje, adóssága, 2.3 trillió dollár. GRÓSZ KÁROLY NEW YORKRAN DEÁK ZOLTÁN RIPORTJA Lapunk nyári munkaszünete miatt csak most, több heti késéssel tudjuk olvasóinkat értesíteni arról az amerikai magyarság szempontjából történelminek minősíthető eseményről, amely július 24-én zajlott le New Yorkban. Grósz Károly magyar miniszterelnök itteni látogatása alkalmával dr. Házi Vencel, washingtoni nagykövet eszmecserére hivta meg az amerikai magyar közélet kb. 200 vezető személyiségét. Az összejövetel alkalmat adott az amerikai magyar közélet vezetőinek, hogy véleményüket, aggodalmaikat, kérdéseiket az otthoni eseményekkel kapcsolatban a magyar kormány előtt kifejthessék és arra a magyar vezetés hivatalos válaszát megkaphassák. Az összejövetel minőségbeli változás kiindulópontjává lehet az amerikai és az öhazai magyarság közti kapcsolatok megszilárdításában. Az volt az érzésem, hogy ezen a new yorki összejövetelen a jelenlévők többségének szivében ugyanazok az érzelmek viharzottak, mint azokéban, akik egy hónappal azelőtt Budapesten kiálltak a "magyar összetartás, a magyar közös sorsvállalás" eszméje mellett. Az amerikai magyar társadalmi élet számos kiválóságát láttuk az Összejövetelen. Feszült figyelemmel hallgatták Grósz Károly precíz beszámolóját a magyarországi gazdasági helyzetről, a már megindult társadalmi és politikai reformokról, a jelenlegi válságot felidéző bel- és külföldi tényezőkről. vázolta a magyar népköztársaság külpolitikáját vezérlő szempontokat. Hangsúlyozta, hogy Magyarország mindent megtesz az Erdélyből menekülni kényszerülő magyarok támogatására, minden diplomáciai eszközt felhasznál az erdélyi helyzet normalizálására. A nagy tetszéssel fogadott jelentés után a megjelentek kérdések seregével fordultak a miniszterelnökhöz. Püski Sándor szen- vedelyes beszédben sürgette a sajtószabadság tágabb érvényesítését Magyarországom Dr. várdy István Béla professzor arról érdeklődött, igaz-e, hogy a szovjet hatóságok nem engedik be országaikba az erdélyi menekülteket? Apatini Gyula, a new yorki rádió igazgatója Nagy Imre es társai rehabilitálása és a szovjet csapatok kivonása felől érdeklődött. A fentieken kívül kérdést intézett még Grösz Károlyhoz Harsányi András ref. püspök, Hámos László, Ft. Bertalan Imre, a Református Szövetség elnöke, Nt. Ha- raszthy Sándor, dr. Kesztler Ottó. A kérdésekre témák szerint felelt a kormányfő, kifejtvén, hogy a magyar Népköz- társaság nyílt kultúrpolitikát hirdet, hiszen minden értékre szükség van. Mi az érték, erről még sokat "fogunk vitatkozni, s ez természetes". A politikai ügyeskedés az irodalmi életben azonban nem érték, s "nem hiszem, hogy türelmünk itt parttalan lesz". Püski Sándorhoz fordulva jelezte, néhány feltételt el kell fogadnia, s akkor az együttműködés hasznos lehet. Alkotmányunk nem engedi fasiszta, uszító, soviniszta eszmék terjedését. A CSAPATKIVONÁS ELŐFELTÉTELE Az idegen csapatok helyzetére rátérve közölte: "Én minden katonát leszerelnék", mert a katonai kiadás kidobott pénz. (Ezt a megjegyzést nagy taps kisérte.) A szovjet erők távozásának azonban előfeltétele az európai viszonyok alakulása, s mi támogatjuk azt a szovjet javaslatot, hogy minél hamarabb vigyék haza minden ország területéről az idegen csapatokat. Egyoldalú moszkvai lépés viszont nem várható, erről nem volt szó, konzultációkat folytattunk, de döntés nem született. Az 1956-os eseményeket érintette ezt követően Grósí Károly. "Nekem mártírok azok is, akiket a Köztársasá^-téren kivégeztek. Vannak mártírok a másik oldalon is, szögezte le, nem tehettek róla, megtévesztették őket, s a harcokban vesztették életüket. "1956-os tevékenységéért Nagy Imrét a magyar kormány nem rehabilitálja"- hangsúlyozta Grósz Károly. "Nem szeretnék senkiben kétséget hagyni álláspontunkról." "Az 1958-as Ítélet felülvizsga'lata nem az én dolgom, azt mindenki lelkiismerete szerint minősítheti, de Nagy Imre 1956-ban lábbal tiporta az akkor érvényes alkotmányt, s ehhez senkinek sincs joga." Harminc év múltán azonban a kormány ügy érzi, erkölcsi kötelessége Nagy Imre hamvait s a perben elitéit másik két kivégzett maradványait a családnak visszaadni, s lehetővé tenni, hogy végső nyugvó- helyükre kerüljenek. VITÁK ROMÁNIÁVAL A romániai magyarság sorsát elemezve jelezte, hogy a román politika a svábok, szászok ellen is irányul. Álláspontunkat román szomszédainknak is kifejtettük. Kijelentette, közvetítést addig nem lehet kérni, amíg a kétoldalú kapcsolatokban mindent meg nem tettünk. "Kész vagyok bármikor Romániába utazni, de erre a javaslatra még nem kaptunk választ." "Nem lehet a határra felvonulni és bevonulni" hangoztatta, "azért sem, mert egy konfliktus Európa közepén a harmadik világháború veszélyét hordozza magában." Mozgásszabadságunk egyébként korlátozott- jegyezte meg Ciosz Károly, hiszen kormányzati szinte:-, a magyar vezetés sok támogatást nem kapott más államoktól, "úgy hiszem, e^y kezünk ujjain meg tudnák számolni, ki all mellettünk." De, tette hozzá, az Erdélyben élő magyarok sem egységesek ebben az ügyben. Az áttelepií- löknek minden segítséget megadunk, erönk(folytatás az 5. oldalon) Ért. as 2nd Class Matter Dec. 31. 19S2. under the'Act of March 2. 1879. at the P.O. of N.Y..N Y.
