Amerikai Magyar Szó, 1988. július-december (42. évfolyam, 27-48. szám)
1988-07-21 / 29. szám
Thursday, July 21- 1988. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 11. Moldova György: • Bűn az élet«. (Riport a rendőrökről) u. n. AZ EZRED A Józsefváros és Budapest néhány, más bűnügyileg fertőzött részének közbiztonságát aligha lehetne fenntartani a Forradalmi Rendőri Ezred segítsége nélkül. Kimutatható, hogy azokban a kerületekben, ahol járőrei szolgálatot adnak, csökkent a rendőri beavatkozást igénylő esemenyek száma - csodákat persze ok sem művelhetnek, a bűnözés nem szűnik meg, inkább csak arról van szó, hogy átszorul a szomszédos kerületekbe. Taktikailag viszont ez is nagy jelentőségű lehet. Az Ezred 1971 októberében jött letre, az akkor megszüntetett karhatalom helyébe lépett. Az egykori karhatalmisták szétszóródtak mind a négy égtáj irányába, az uj alakulat csak a tiszti állomány egy részét örökölte és hetven-nyolcvan tiszt- helyettest, a hiányzó létszámot neki magának kellett feltöltenie. Ez távolról sem bizonyult könnyű feladatnak: Budapestről es Pest megyéből nem hozhattak újoncokat - ez más rendőri szervek utánpótlási bázisának számított - inkább csak az ország keleti végeiből, Debrecen, Nyíregyháza, Záhony térségéből toborozhattak. Többnyire olyanok jelentkeztek, akiket egyetlen cél vezérelt, az hogy elkerülhessen nyomasztó otthoni környezetéből; az emberanyag színvonalát jelzi, hogy tiz jelöltből legfeljebb egyet-kettőt lehetett felvenni, a többiek kiestek az egészségügyi felméréseken és a családi környezettanulmányokon, az úgynevezett KT-n. A hiányt a leszerelő katonai állományból próbálták feltölteni. Meg kell állapítanunk, hogy az utóbbi években az Ezred szakmai és képzettségi színvonala határozottan emelkedett. Tisztjei közül többen is elvégezték a Zrínyi Katonai Akadémiát, vagy éppen most járnak oda. Tiszthelyettesnek most már csak érettségizett vagy legalább szakmunkási képzettséggel rendelkezőket vesznek fel; követelménynek számit a legalább 170 centiméteres testmagasság is, az utcakon oly gyakran látható alacsony növésű, ahogy mondják tranzisztoros rendőrök nem kerülhetnek be az Ezredbe. Rendőr közlegényekről nem kell beszélnünk, mert ez a rendfokozat gyakorlatilag nem létezik. Az embereket természetesen nem csak a "hazafias buzgalom" vonzza éppen ide és nem egy másik rendőri szervhez. A szolgalat az Ezrednél többnyire 24-48-as formában szerveződik, vagyis egy munkanapot két szabadnap követ, az egy tömbben megkapott szabadidő lehetővé teszi a fusizást, mellékállások vállalását. A fizetés 10-15 százalékkal magasabb, mint máshol, az egyébkent jól fizetettnek számitó nyolcadik kerületi rendőröknél is többet keresnek, havi 500-1000 forinttal. (folytatjuk) A magyar-nyugatnémet gazdasági kapcsolatok uj fejlődését jelzi, hogy a Bayer AG magyarországi képviselete most mar Bayer Hungária névén működik. Ilyen formában már előzőleg Moszkvában, Szófiában és Bukarestben is partnerra talált a nyugatnémet vegyipari óriás vállalat. TERJESSZE LAPUNKAT , Utazás Erdélyben Este tiz is elmúlt, mikor zörgetnek. Kamasz fiuk és lányok jönnének megbeszélni a szereposztást a tanár úrral. Az amatőr szinjátszókör tagjai. Szigligeti Ede darabjának részletével akartak indulni a "Meg^- éneklünk Románia" „ kulturversenyen, de mert a mu es a szerzője nem volt a választ- hatók listáján, megint csak Jókainál maradtak. , „ f Közeleg az éjfél, cihelodűnk. Vendéglátóink nem marasztalnak, a szabályt említik: 3-5 ezer lej birsaggal sújtható, aki nem jelenti be, hogy idegeneket altat a házánál. Es ha bejelentik? - kérdezzük. "Feljelentjük önmagunkat. Arra nem tudunk példát, hogy valakinek is megadták volna az engedélyt." Jó szerencsét! - a bányászkőszöntés a parajdi sóbánya bejáratánál fogadja a látogatót. Busz visz a föld alá. Odafó’nn, a napvilágnál egjy lómester sókristályt ad el szappanért. Tóle tudjuk, hogy az űj fejtésen jártunk. A boltíves bejáratú régi bánya J981-ben megszűnt. Addig nemzetközi múvésztáboro- kat szerveztek ide, szobrok, csillárok készültek sóból, aminek csodájára jártak a turisták. Mindez emlék, mióta a viz alá került a régi bánya. Parajdrol egyenesen a fazekas faluba, Korondra vezet az üt. Háromszáznál több fazekas família gyártja a hires köröndit. Az útszéli kirakodó helyeken a kancsók, tálak mellett galambpár, Stan (és Pan - mázascserépból. Az igazi kigyos-madaras- életfas motívumokkal festett köröndi bo- kályokat nem az út szélén, hanem bent a faluban, a Pallók, Józsák műhelyében készítik. Ok nem hirdetik magukat, aki akar, eltalál hozzájuk. Ahogyan Farkaslakán is meglelni a félreeső, meredek utcácskában Tamasi Áron szülőházat. A munkából hazatérő farkaslakiak szemük sarkéból figyelik, ki köszön, s hogyan köszön, azután süvegeinek. Errefelé kizárólag magyar szót hallani. Az Abel írója Pestről végrendelkezett, hogy szülőföldjén helyezzék örök nyugalomra. Mikor meghalt, s a két Szervatiusz elszánta magát, hogy legendás figuráit kifaragja, az itteni nép a Hargitáról görgetett a falu határáig egy több mázsás gránittömböt a műhöz. E ragaszkodásnak is szolhat Abel mondata, melyet a múzeumház emlékkönyvének első lapjára felírtak: "Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne." Orbán Balázs, a romantikus történész, a hatkötetes Székelyföld leírásának szerzője igazából Udvarhelyen érezhette otthon magát, mint Írja: "az anyaszéknek anyavárosában". Régen a szabad székelyseg itt tartotta nemzeti gyűléseit. Udvarhely ma kívül esik Erdély vérkeringésén, hisz csak ez idő tájt kezdik építeni azt a vasúti szakaszt, amely a csíki medencével Összeköti majd. J i | > . íf A hetvenes evek egesz Erdélyre kiterjedő tancházmozgalma rövid időre mégis szellemi központtá avatta Udvarhelyt. Ezeken az évenkénti találkozókon - melyek előbb a kulturházat, később a sportpályát is kinőtték - moldvai csángók tanultak a székit járni, udvarhelyi fiataloktól. A tévé magvar nyelvű adása minden évben tudósított az eseményről. A nyolcvanas evekre elhamvadt a táncház-mozgalom, s nemsokára rá megszűntek a magyar nyelvű tévéadások. Indulunk át a Hargitán. A hósipkás hegyláncon, mely a Kárpátok gerincével csaknem párhuzamosan vonul végig a tájon egészen az Erdővidékig, a mesemondó, Benedek Elek szülőföldjéig. Csíkszereda határában magyar felirat: "Szereda szívélyesen fogadja a kedves vendégeket!" Csiksomlyó, a pünkösdi búcsúhely, melyet a misztériumjátekokról az irodalomtörténet is számon tart, valójában ma Szereda külterülete. Kápaszkodnank föl a vidéken ó'rködő Kálvárta-dombra, de megakaszt a Maria-templomból kiszűrődő orgonaszó. Esküvő van, a menyasszony - Mária - aranyos pártában, a vőlegény - Levente - mikent a negyvennyolcasok, atillában lép az oltár elé. A barátaik - húszéves fiatalok - csíki népviseletben sorakoznak a köszöntésükre, amikor a pap a templom kapujáig kiséri az ifjú párt. LÓ ÉS EMBER SZOROS EGYSEGE Oromból a gyászhelyre fél órát sem gurul az autó, Mádefalván, a Habsburg elnyomást szolgálni nem akaró székely legények közül kétszázat mészároltak le 1764. január 7-e ejjelen Siskovics báró zsoldosai, mert megtagadták a katonai szolgalatot Maria Terézia oldalán. A mádéfalvi veszedelemre a faluban emlékmű figyelmeztet. A szabad székely hivatásra - a haza vedelmere - s az itteni nép örökös veszelyeztetettse- gére pedig a környékbeli erodtemplomok. Ezt a vasárnapot ritka esemeny emelte ki a többi közül. Ottjártunkkor Csikdán- falván fogatversenyt rendeztek a futball- pályán. Rezesbanda húzta, a sátrakban szalonna sült és nyalókát árultak. A helyi párttitkar teherautó plátójára felállított elnökségi asztalnál mondta a megnyitót. Ez a verseny válogató, az országos Daciada sportrendezvény kereteben, mely "hűen tükrözi ló és ember szoros egységet". Felvonultak a díszes fogatok. A csicsói néptanács elnöke székely harisnyában, a dánfalvi téeszelnökö’n, a fóállatorvoson és a méntelep vehetőjén lovaglócsizmás ünneplő feszült. Ók mérték össze fogathajtó tudásukat, tapsolt hozzá a környékbeli nép. A szerpentinhez érve, a Gyilkos-tó közelébe, eltünedeznek a szorosan egymásba kapaszkodó falvak. Közel ide a Békás-szoros, melyen átvergődve zúdult le a hegyekből a kun, a besenyő, a tatár, a török, a szabadságharcot leverő cári csapatok, s világháborúk halálgépezete. Ha a szorosnál föltekintünk az égre, a nap helyett az Oltárkövet találjuk. A hagyomány szerint a tatárdúlás elől idemenekülő környékbeliek a kó'nél imádkoztak. Ma a Román Szocialista Köztársaság címere aránylik a csúcsán, s a dátum 1944-1984. ( ( Sajnos, Majercsikék Pécsről ide, a szoroshoz is elfutottak, mert nevüket, címüket festékszóróval írták fel egy szikla oldalára. GOBBI HILDA (folytatás az 5. oldalról) áldozatos segítsége ellenére is csak mostanáig bírta. De kár, hogy végül is fel kellett adnia a küzdelmet! A színházat szeretők asztalánál ezentúl egy hely üresen marad. Emlékezzünk az eltávozottra azzal, hogy örökséget híven megőrizzük. A Szinészotthont, a Bajor Gizi Múzeumot. És felépítjük a Nemzeti Színházat, ahol a következő nemzedékek számára márványba vessük nevet. Nemcsak a szó szoros értelmében, hanem a nagjy magyar színész szellemének megórzése- ve^ is* Barta András