Amerikai Magyar Szó, 1988. július-december (42. évfolyam, 27-48. szám)
1988-12-08 / 46. szám
Thursday, Dec. 8. 1988. AMERIKAI MAGYAR SZO f. Haraszti Endre: "Uram,ne hagyd, hogy az öröm kivesszen belőlem!" A legendás “kék—fehérek” Most, hogy az egyik legrégibb és valóban egyik legeredményesebb magyar sportegyesület, az MTK - teljes nevén: a "Magyar Testgyakorlók Köre" - ünnepli megalakulásának százéves évfordulóját, hazai forrásokból egyre-másra érkezik e fontos centenáriummal kapcsolatos sajtó-hiranvae. Ami kissé feltűnő ebben a híranyagban, az nem más, mint valamiféle "elnagyolás",, valamiféle általanositásra való "hajlandóság", ami az olvasóban azt az érzést keltheti, hogy bizonyos fokú ködösítés, vagy kozmetikázás föd el sok mindent, amit az MTK-röl a centenárium kapcsán el lehetne, sőt el kellene mondani. Szinte felötlik az a gyanú is, hogy a lerövidített es csupán egy-ket patetikus megjegyzésre szorítkozó cikkecskék írói arra számítanak, hogy az "öreg drukkerek" amúgyis nagyrészt kihaltak már, - tehát tőlük kritikai hozzászólásra már nem kell számítani -, a fiatalabbaknak pedig, persze azt mondhatnak, amit akarnak. Azok - a múlt nem ismerete, - mondjuk ki bátran: tudatlanságuk miatt mindent úgy fognak elhinni, ahogy azt a nyomtatott betűk Írják. Úgy látszik, .íogy a sporttörténet területén még alig-alig jelentkezik az a sokat hangoztatott "glasnost" (nyíltság), - márpedig, ha a viszonylag "jelentéktelen" sport területén mé^ mutatkozik kozmetikázás, akkor nem félo-e, hogy a fontosabb társadalmi területeken is jelentkezik?... Nem elégedvén meg a hazai cikk-anyaggal, a külföldön élő történésznek szinte kötelessége, hogy a valóságnak megfelelően irjoo, - ha röviden is - az MTK százéves történetéről. Mindenekelőtt egy másik sportegyesületet kell említeni, amelyre ma már valóban csak a sporttörténeszek emlékeznek, mert szereplését jórészt befedte a feledes pora. Ez a "Nemzeti Torna Egylet" (NTE) volt, az egyik elsÓ magyar egyesület, melynek célja a sport fejlesztése lévén, a tornára ö'sszpontositott. Akkor még csak 1868-at irtunk s akkoriban az úgynevezett "sport" legtöbbek szemeben egyet jelentett a tornával. Egy Bakody Tivadar nevű orvos (1825-1911), ki a szabadságharcban Görgey főhadiszállásán, mint kapitány működött, arra törekedett, hogy olyan országos egyesületet hozzon letre, melynek a testnevelo- torna elterjesztése és fejlesztése lesz a célja. Az "Orvosi Hetilap" 1861. április 14—i számában "Országos Testgyakorlat" címmel jelent meg a cikke. Ez volt az első lépés s nem sokkal ezután megalakult előbb a "Pesti Torna Egylet", majd az 1860- as évek végén a "Nemzeti Torna Egylet". Természetesen a NTE-nek önálló, további története van, de jelen Írásom szempontjából e történet már nem lényeges, attól el kell kanyarodnom. Inkább tehat ugróm egyet és az 1880-as évekbe viszem az olvasót, a NTE akkori fiataljai lelkes csoportjába. Ezek a fiatalok mar nem elégedtek meg a tornatermi- vagy éppen szabadtéri testgyakorlatokkal, - változatosság járt a fejükben. Vonzotta Őket a zöld, szabad tér jó levegője, s nem csak tornázni, hanem-Penteken este a tévében az Erzsebet- dijról nyilatkozott. Ott- nem sok idő volt kifejteni a gondolatait. Robi, folytassuk azt a beszélgetést. Arra lennek kiváncsi, hogy miért tiszteli-szereti Spéter Erzsébetet, mert az egyertelmüen kiderült.-Azért, mert olyan korú., mint a nagymamám, akit viszont nem érdekel semmi. Nem foglalkozik a külvilággal, befordult a maganyaba. A nagymamák komorak lettek, ezért halnak meg. Erzsébet asszonyban ezzel szemben iszonyatos vitalitás van! Azért is tisztelem, mert beleképzelem magam az ö koraba, es megkérdezem magamtól: Vajon leszek-e ilyen? A másik, hogy nem eszi meg a pénzét, hanem boldogságot ad masoknak és maganak. Arra költi a vagyonát, ami a hobbija: a müvészetpártolasra.-Es mi a véleménye a díjról, arról az erkölcsi es anyagi elismerésről, ami azzal jár?-Hála Istennek, hogy van olyan dij, amit a közönség oszthat ki! Erzsébet asszony csak a pénzét adta? a többiről az ország polgárai döntenek. Es az is tetszik benne, hogy olyan, mint az olimpiák. Politikamentes. Nem világnézetek ütköznek meg, csak e^y dolog érvényesül: a Művészet. Egyébéként az egész olyan, mint egy jól forgo kerék. A művész megkapja a díjjal járó forintot-valutát, amiből elutazhat külföldre azért, hogy élményeket szerezzen. Hazajövet azokat az impressziókat, amelyek az utazása alatt érték, eljátssza, eléneklij eldobolja, leírja, lefilmezi, stb. A nézó pedig, aki hallgatja, sokkal többet kap, sokkal nagyobb öröm forrásban részesül. Ezért aztán jobbkedvuen megy dolgozni, jobban termel. Ha jobban termel, eladhatóbb termékek kerülnek ki a keze közül, többet is keres. Es ha több a jövedelme, akkor több jut a kultúrára is egy-egy csalad életében. Hat igy válik közvetlen hasznára mindenkinek egy ilyen dij. Egy forgó kerék, amit Erzsébet asszony lökött meg...-Úgy tudom az elsők között és örömmel vállalt fellépést a november 14—i díjkiosztással egybekötött show-málsorban?-így igaz, a karácsonykor megjelenő kislemezem egyik dalát énekeltem el. Engem nem tévesztett meg, hogy tavaly néhány kritika rosszul állt hozzá. Ugyanis Szikora Robert- _______________________________________ a kritikusok nem a célt, hanem a show-t bírálták. De arról, hogy milyen nehéz és mennyire nem tudunk show-t csinálni, kevesebb szó esett. Es az idén, ez az asszony, aki már jónéhany harcot megvívott az életeben, újra csataba indult. Nem érdekelte, hogy nincs alatta "lovészarok", hogy esetleg megint eltalálja néhány golyó... Ment. Az o kezében a bőségszaru, amit néhányan nem jól látnak, mert ügy állnak hozzá, mintha fegyver lenne nála. Pedig védtelen adakozó.-Végezetül még egy kérdés. Mi az, ami egy popsztárban és Erzsébet asszonyban közös? Milyen hullámhosszon találkoztak?-"Uram ne hagyd, hogy az öröm kivesz- szen belőlem"... Ezt az életfilozófiát Bach- tól tanultam, ö mondta. De érezni sokaknak lehet. Erzsébet asszonynak és Szikora Röbertnek egyaránt. Követhet bennünket akárki. _ . _. Bozsan Eta hanem azért is, mert az MTK alapitói helytelenítették, hogy az NTE konzervatív vezetőinek egy része érettségihez, sót keresztiével felmutatásához kötötte a klubjukba való felvételt. Ezzel szemben az MTK-ba való belépés lehetővé vált mindazon lelkes magyar fiatalok számara is, akik ilyen okmányokkal nem rendelkeztek. Hamarosan a "kék-fehér" lett az egyesületi színük. Pályával nem rendelkeztek - szegények voltak. Mindazonáltal, megkezdték a "tréningeket", - mai szóval: az edzéseket. Futottak, gyalogoltak, kerékpározták a Stefánia utón, vagy a gödöllői országúton. Egymás után alakultak a szakosztályok. Vívni is kezdtek, méghozza az u.n. "Fodoi^vivóteremben”, amely az V. kér. Koronaherceg (mai névén Petőfi Sándor) u, 3. szám alatti Trattner-házban volt. 1885-ben nyitotta meg Fodor Karoly vivomester (1856-1927). A Budapest Lexikon (Akadémia Kiadó, 1973., 336-337 o.) szerint "főleg a nagypolgári réteg sportterme volt", de mivel Fodort 1888-ban (folytatás a 12. oldalon) atlétizálni és kerékpározni is akartak. 1888. szeptember 10-én, a Hermina-ut és Stefánia-ut kozott elterülő Freudiger villa óriási kertjében atlétikai versenyt rendeztek. (Aki ma próbálja megkeresni ezt a helyet, annak a mai Népstadion ut táján kell kutatnia.) A korabeli NTE vezetői konzervatív emberek voltak. Számukra a "sport" és a "testnevelés" azonos volt a tömeggyakorlatokkal. Felelősségre vonták a fiatalokat és kizárással fenyegetőztek. Ezek nem hagyták magukat és nyugat-európai példákra hivatkozva, közölték, hogy Ök bizony nem kizárólag a tornatermi gyakorlatokkal kívánják a "sport" fogalmát és gyakorlatát azonosítani. A vitát - a fiatalok részéről - további tett követte: kiléptek az NTE- ból es 1888 novembereben (más források szerint 1889. november 9-én) összeültek, hogy megalakítsák a "Magyar Testgyakorlók Körét", rövidítve az MTK-t. Az új sportegyesület megalakítása nemcsak azért volt forradalmi, mert a nagymultü és tekintélyes NTE-vel való szakítást jelentette, Szikora Robi es az Erzsébet d(j
