Amerikai Magyar Szó, 1988. július-december (42. évfolyam, 27-48. szám)

1988-11-24 / 44. szám

12. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Nov. 24. 1988. ORVOS A CSALÁDBAN A NEURASZTÉNIA szerint pihenünk egy keveset, de nemegy­szer el is megy a kedvünk attól, hogy to­vább serénykedjünk. Ha ellenben nincs módunk arra, hogy abbahagyjuk azt, amit csinálunk, különös dolognak lehetünk tanúi. Az egyre nyilvánvalóbb elfáradás során elérünk egy ponthoz (a holtponthoz), ame­lyen hirtelen vagy fokozatosan túljutva valósággal frissnek érezzük magunkat testi­leg és szellemileg egyaránt, s folytatjuk tevékenységünket. Ilyenkor egy olyan ener­giaszintre kerülünk, amelyet a fáradtság addig elleplezett, s ez többször megismét­lődhet. Energiánk természetszerűleg nemcsak testi és szellemi munka végzésekor támad­hat fel, hanem nagy lelki igénybevételkor is. Sokan tanúsíthatják, hogy háborús körül­mények között, katasztrófahelyzetben vagy érzelmi szorongatottság közepette energia, azazhogy erő, remeny lehet úrrá az emberen, s az rendszerint átsegít a válságos időszakon. A mindennapi élet nyugodt körülményei között nincs szüksé­günk arra, hogy sok energiával feltöltve éljünk. Épp ez tesz képessé bennünket arra, hogy különleges helyzetekben "fel­pöröghessünk" t energiatartalékainkat moz­gósíthassuk. A fáradtság, a kimerülés egyertelmüen azt jelzi, hogy megcsappant az energiánk, s ekkép nem vagyunk képesek nagyobb szellemi vagy testi erőfeszítésre; akkor sem kezdeményezünk semmit sem, ha nyil­vánvaló cél lebeg előttünk. A fáradtság általában nem kellemetlen: ezt sokan( ér­zékelhetik egy-egy dolgos nap végeztevei. Pihenés, szunyókálás? alvás közben az egész­séges ember feltöltódik energiával. A neu- raszténiás személy azonban alvasi zavarok­kal küszködik, s pihenéskor sem pótlódik az energiája. Az ö fáradtsága tehát más természetű, mint az egészséges embereké. Arra a betegre, aki rendszeresen gyengének érzi ma­gát, aki könnyen elfárad, s időnként kimerül és lelkileg is elerőtlenedik, azt mondjuk, hogy neuraszténiában - ideggyengeségben — szenved. Azóta, hogy G. M. Beard amerikai pszichiáter 1869-ben megalkotta ezt a szót a görög neuro (ideg) és aszténia (gyengeség) sza­vakból, sok vita folyt szakmai körökben arról, hogy ön­álló betegséggel van-e dolgunk. A kutatók java része úgy véli, hogy igen. mert tünetei alapján elkülöníthető 3z idült szorongástól, a depressziótól, a hisztériás neu­rózistól, a pszichofiziológiai rendellenességektől és a képzelt betegségtől egyaránt. A neuraszténia, amelyet annak idején "amerikanitisz"-nek (amerikai betegség­nek) is neveztek, voltaképp bizonyosfajta neurózis, amely valamikor a felnőttkorban jelenik meg. Maga a neuraszténiás személyi­ség azonban fokozatosan alakul ki a gyer­mekkortól kezdve (ebben a serdülőkoré a főszerep, mert akkor rögzülnek mélyen a reá jellemző személyiségi jegyek.) Beard úgy vélte, hogy ez a városiasodással, az iparosodással kapcsolatos civilizációs beteg­ség, s elsősorban azokat fenyegeti, akik rendszeresen és sokat használjak az agyu­kat. Fölmérései szerint több szellemi fog­lalkozású szenved benne, mint háziasszony, földműves vagy munkás, és ez utóbbiak körében sem egyformán gyakori, attól füg­gően, hogy valaki kizárólagos kétkezi mun­kát végez-e, avagy adminisztrációs és irányítási munkával is járó munkavezetői beosztásban dolgozik. Ha valakire rábizonyosodott, hogy "ameri­kai betegségiben szenved, az bizonyos fajta tiszteletet ébresztett masokban a múlt századi Egyesült Államokban, mert a "felsőbbrendűséget" jelezte a kevésbé képzettekkel, különösen pedig a feketék­kel és az indiánokkal szemben. Ez divatos felfogás volt a nők körében is. Például a Nobel-békedijas amerikai Jane Addams egyenest kitüntetésként értékelte a neu­raszténiáját, mert ezért - szerinte - a társadalom jobb, tehetségesebb embernek ismerte el Őt. De egyidejűleg azt is meg­jegyezte^ hogy női egyenjogúságának a kivívásáért, anyja, nagyanyja és dédanyja életmódjának a feladásáért nagyon na^y árat fizetett betegségével. A neuraszté­nia ugyanis legyengíti a szervezet erőit. FORDULÓPONT - A HOLTPONT Mit jelent az, hogy gyenge az ember? Könnyebben megértjük ezt, ha megnézzük, hogy a szervezetben rejlő energia és a fáradtság miképp viszonyul egymáshoz. Mindannyian érzékeljük, hogy mikor mennyi energiánk van. Akadnak időszakok (percek, órák, napok, évek), amikor úgy érezzük, hogy csak úgy duzzadunk az erő­től, máskor meg enyhébb-kevesebb elerőt- lenedes lesz úrrá rajtunk. Máig sem tud­juk pontosan, hogy mi a bennünk lévő energia, az azonban kétségtelen, hogy kapcsolatban van a központi idegrendszerünkkel. Mi massal magyarazhatnank egyébként a szin­te egyik pillanatról a másikra való rege- nerálődási képességünket?! Ha játszunk, dolgozunk vagy sportolunk, érzékeljük azt a pillanatot, amikor először törnek rank a fáradás jelei. Ilyenkor rend­Egy kis derű Orvosi rendelő. Megszólal az orvos:-Kerem a maga pulzusa nagyon lassan ver. Mire a paciens:-Nem baj, én ráérek... • Egy borkereskedő haldoklik. Magához hivatja három fiát és igy szól hozzájuk:-Mielőtt meghalok, egy nagy titkot áru­lok el nektek. Hajoljatok közel hozzám. A fiúk odahajoltak és az apa elhaló hangon mondta:-Gyermekeim... szólóból is lehet bort csinálni. Mondja, mi történt magaval szomszéd? Azelőtt éjféltájt járt haza a kocsmából, most meg csak hajnal felé vetődik haza. Talán más kocsmába jár? Nem, csak az utam lett hosszabb. Miért? Szélesítették az utcákat. •-Volt nekem egy ( nagybácsim, aki egy tengeralattjárón szakacskodott.-Es már nincs ott?-Sajnos nincs. Egyszer ugyanis kifutott a.tej és ő ki akart szellőztetni. Détári: „Ha hívnak, hazamegyek” December 3-án lesz Öt esztendeje, hogy Mezey György első alkalommal ült a magyar labdarúgó válogatott kispadján. A helyszín Szploniki, az ellenfél Görögország, az ered­mény 2-2. A "jubileum" aligha nevezhető Örömtelinek, hiszen a sorra kerülő barátságos mérkőzésen ugyan ismét a fél évtizeddel ezelőtti két nemzeti válogatott lép pályá­ra, am a napokban a görög es a magyar futballban is kisebbfajta földrengés zajlott le. A házigazdák együttesének élére egy hete került új edző (Papaposztulu szövet­ségi kapitányt Alekosz Szofianidisz váltot­ta fel), a magyar kispadra nemrégiben visszakerült Mezey pedig a csapatat "veszí­tette el" azáltal, hogy számos jelöltje vál­lalt szerepet, negativ értelmű fellépest a magyar bundabotránykent immár világhír­névre is szert tévő produkcióban. Az őt évvel ezelőtti válogatottból csupán Hajszán maradt hírmondónak... A nézőtéren ott lesz ugyan Detari Lajos is, aki jelenleg a görög Olympiakosz futbal­listája, ám az MLSZ az 1986-os Debrecen- Bp. Honvéd találkozó vesztegetési ügye miatt úgy döntött, hogy nem tart igényt az akkori bajnoki Összecsapás résztvevői­nek szereplésére. Détári az athéni repülő­téren ezzel kapcsolatban igy vélekedett:-Az odahaza, és természetesen egész Európában publikált újságcikkek engem kimondva, kimondatlanul mint csalót, gaz­embert tüntettek fel, holott hivatalosan még semmilyen vádat nem fogalmaztak meg ellenem. Nagyon bánt, hogy nem lehe­tek ott a válogatott mérkőzésen, ahol pedig éppen jelenlegi munkaadóim ellen bizonyít­hatnám jó formámat. Nem értem, miért tiltottak el engem, s néhány külföldi játszó­társamat a címeres mez viselésétől. Szeret­ném végre hallani a konkrét vádakat, s ez esetben akár odahaza is hajlandó vagyok tisztázni magamat! Az biztos tehát, hogy Détári hiányozni fog a görögök elleni kezdőcsapatból. Mezey kapitány ugyanakkor hangsúlyozta: reméli a máltai világbajnoki selejtezőn a száműzött társaival együtt már a Bp. Honvéd es az Eintrach Frankfurt egykori játékmestere is magara húzhatja a címeres mezt. SOBEL OVERSEAS CORP. li.XAORSZÁGOS mÜGYHÖKSÉG 330 E 79th Street SUITE IC t / York, N.Y. 10021. !: (2llí) 535-6490 Ujjúm-. ites küldemények Mílsz iki mkkek * Kocsik * Televíziók Csemegecsomag * Háztartási gépek Ismét kaphatók azIKKÁNÁL Pénzküldés UTAZÁSI IRODA Forduljon irodánkhoz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents