Amerikai Magyar Szó, 1988. július-december (42. évfolyam, 27-48. szám)
1988-10-13 / 38. szám
AMERIKA! Hunga. an Word Inc. 130 E 16 St. New York. N.Y. 10003 ISSN 9194-7990 Second Class Postage P8id at New York, N.Y. Ert. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y,,N.Y'. Vol. XLI. No. 38. Thursday, Oct. 13. 1988. \ AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: (212) 254-0397 “ECSÉMJE NEM VAGY JACK KENNEDY I” A két alelnök jelölt, Bentsen és Quayle mult heti vitájának drámai csúcspontja az a pillanat volt, amikor Bentsen válaszolt Quayle ama kijelentésére, miszerint ö épp oly joggal pályázik az alelnökségre, mint aminövel Kennedy pályázott az elnökségre 28 évvel ezelőtt. A 67 éves Bentsen lassan feleje fordult és leírhatatlan mosollyal az arcán ezt mondta: "Szenátor, en együtt szolgáltam a szenátusban Jack Kennedyvel. Én ismertem Jack Kennedyt. Jack Kennedy a barátom volt. Szenátor, te nem vagy egy Jack Kennedy!" Hogy, hogy nem, e szavak hallatára valahogyan egy pillanatra azt képzeltem, hogy Bentsen helyén a mi Móricz Zsigmondunk állt és az ó ízes szatmári-szabolcsi tajszólá- sával tolmácsolja Bentsen véleményét: "Ecsem, te nem vagy Jack Kennedy!" Ezzel az ót szóval Bentsen "elintézte" Quaylet, ezt az ambiciózus törtetőt, aki szülei segítségével ért el mindent eddigi karrierje folyamán, aki, miközben hevesen uszított a vietnámi háború mellett, igyekezett attól magát visszatartani, ugyancsak szülei segítségével: akiben a politikai karrierizmus és a sovinizmus túlteng. Ellenez- < te és most is ellenzi a történelmi egyezményt (I.N.F.) Reagan és Gorbacsov kozott. Amikor Tom Brokaw, az NBC TV riportere azt kérdezte Quayle-töl, hogy mi lenne az első teendője, ha neki kellene átvenni az elnöki tisztséget, Quayle pillanatokig képtelen volt válaszolni, majd kijelentette, hogy először is imádkozna. Kevés más konkrétumot tudott mondani. A vita valójában a két elnökjelölt, Dukakis és Bush ítélőképessége fölött folyt. Dukakis érett, tapasztalt, ha nem is liberális felfogású embert akart maga mellé venni, mig Bush olyan embert, akinek fő kvalifikációja az, hogy fiatal, jóképű és a papája segítette a szenátusba. WASHINGTON,D.C. A republikánus szenátorok megakadályozták egy törvényjavaslat elfogadását, mely lehetővé tette volna az alkalmazottaknak, hogy szabadságot kapjanak újszülött gyermek gondozására. KORTES, VAGY FOGADATLAN PRÓKÁTOR? Megint a csillagnáborus tervekről beszélt dr. Teller New Yorkban és New Brunswickban. Az emberiség történelmét, jövőjét, életét érintő, vagy talán meghatározó dráma - a fegyverzet korlátozása, illetve fokozása feletti vita egy jellegzetes mozzanatának lehetett tanúja október 8-án az a mintegy százhúsz new yorki magyar, aki eljött a Magyar Házba, ho^y meghallgassa dr. Edward Teller elöadasat. "A tudomány feladata az igazságot terjeszteni és az emberi életet védeni" - e szavakkal nyitotta meg az előadást Kamarás tiszteletes, s maga Teller professzor is a béke nevében beszélt tervéről, amely azonban mindenütt a világon "csillagháborús tervként" szerepel a sajtóban és a békéért nala nem kevésbé aggódó emberek tudatában. Az előadó a Republikánus Part választási bizottsága nevében, George Bush korteseként járja az országot és érkezett a new yorki magyarok közé is. Ha ezt nem tudnánk, akár fogadatlan prókátornak is hihettük volna, hiszen e^y olyan időszakban, amikor az amerikai nép igazi vágyaival és béke-ösztönével számolni kényszerülő elnökjelöltek alaposan visszatáncoltak a Kozmikus Védelmi Kezdeményezés reagani koncepciójától, ö korát meghazudtoló lendülettel dicsérté egy teljes órán keresztül a világűr militarizá- lásanak ezt a koncepcióját, s az állítólagos eredményeket. A new yorki előadás tulajdonképpen terven felüli volt. Dr. Teller Massachusetts- ben és Pennsylvaniában hirdette a csillagháborús igét az utóbbi hetekben, a new yorki epizód után pedig szombaton este 250 new brunswicki magyar előtt ismételte el érvéit. A republikánusok elképzelése szerint ugyanis a New Jersey állambeli magyarság lélekszáma elég magas ahhoz, hogy adott esetben ök alkothassák a "mérleg nyelvet" a republikánusok és a demokraták vitájában. A kérdés megint csak az: alkalmas témát és személyt választottak-e ehhez a választási akcióhoz. Előadását Teller professzor azzal a hivatkozással kezdte, hogy ö már átélt két világháborút, s az elsőben Magyarországot darabolták fel, a másodikban családjának felét veszítette el. Ezért ó nem akar harmadik világháborút. Hatásos érv, s kételyei csak akkor támadnak a hallgatónak, amikor azt hallja, hogy a harmadik világháború megakadályozásának eszköze a csillagháborús program lenne, melynek végrehajtásához a következő években 76 billió dollárt kívánnak felhasználni. Teller azt is kijelentette, hogy egy harmadik világháború eseten az emberiség nem pusztulna el. Az előadás közönsége, mely természetesen a republikánusok híveiből verbuválódott, igen méltányosan fogadta a prominens szónok érveit, s elég kevés ellenérv hangzott el. Nem kérdezték meg, hogy ha a Strategic Defense Initiativ valóban a világháború elkerülésének eszköze, akkor miért kellett aggódni azért, mi történik egy harmadik világháborúban. Es azt sem kérdezték, vajon a "nem teljes" pusztulás mit jelentene: a Föld négybillió lakójából hány billió pusztul el és hány marad életben? Az Amerikai Magyar Szó munkatársa felkérte dr. Téliért, válaszoljon a New York Times Magazine legújabb cikkére, mely sok-sok más hasonló publikáció után ismét egyszer megkérdőjelezi a kozmikus pajzs létrehozására vonatkozó álláspontját. Hosszúra nyújtott válaszában, melyből a tudományos kérdésekben kevéssé járatos hallgatóság bizony nem sokat értett, dr. Teller személyében tamadta opponensét, Roy D. Woodruff fizikust. Szerinte Woodruff személyes előnyökre törekedett, amikor ellenérveit felsorakoztatta. A cikket pedig, melynek szerzője William J. Broad, a lap tudományos riportere, Woodruff mellett Charles Archambeau es P. Leonard Mascheroni véleményét is idézi, Teller professzor azzal intézte el, hogy "mit lehet várni egy liberális New York Times- tól?" Ismét csak az volt az érzésünk, hogy a kiváló fizikus a napi politika hevében messzire távolodott a valóságtól és a józan (folytatás a 2. oldalon) GYŐZELMET ARATOTT A CHILEI ELLENZÉK SANTIAGO. Nemzetközi jelentőségű választás folyt le Chilében. Pinochet diktátor vereséget szenvedett a választásban, melyet o javasolt. A chilei lakosságnak módjában volt véleményt nyilvánítani a diktátor 13 évi terror uralmáról, amikor a polgárok 54.7 százaléka nem-mel szavazott abban a kérdésben, hogy Pinochet kapjon-e mandátumot újabb 8 évre. Ez volt a kormány hivatalos jelentése, de kétségtelen, hogy a tényleges szám énnél magasabb volt. Pinochet e döntő vereségét, az ellenzék e győzelmet nagy örömujjongással fogadtak Brazíliában, Argentínában és Latin-Amerika minden demokratikus országában. A 16 különböző partból álló ellenzek követeli, hogy Pinochet mondjon le haladéktalanul, ö azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 1991 márciusáig uralmon maradjon. Az alkotmány szerint parlamenti választást kell rendezni 1989-ben. Az ellenzéki pártok lépéseket tettek, hogy egyezmény jöjjön létre köztük es a hadsereg vezetői között. E kezdeménye- zes kezdeti stádiumban van. Kérdés, hogy Pinochet milyen magatartást fogj tanúsítani az uj helyzetben? A szavazást kővető napon a főváros lakosai az utcára vonultak és lelkesen üdvözölték annak eredmenyet. Pinochet katonái viziagyukkal verték szét a tüntetést. Ára 50 cent
