Amerikai Magyar Szó, 1988. július-december (42. évfolyam, 27-48. szám)

1988-10-06 / 37. szám

4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Oct. 6. 1988. SZÓT KÉREK NE HAGYJUK ELVESZNI AZ ERDÉLYI MAGYARSÁGOT! A második világháború alatt a haláltáborokban öt millió zsidó állt a gázkamrák előtt megsemmisitesre várva, napjainkban két millió magyar sorsa pecsételődik meg a román olvasztótégelyben, ha senki sem siet a segítségükre. Mert ha a soviniszta Ceausescu kezeit senki sem fogja le, az erdélyi magyarság fölött a románok behantoljak a sirt. A magyar kormánynak tehát haladéktalanul cseleked­nie kell, de nem úgy, hogy egyedül akarja jobb belátásra bírni az emberi szabadságjogokat ( semmibevevő, magyarpusztitó román diktátort és nem csupán az ENSZ^ valamint az Europapar­lament segítségére támaszkodva, hanem a nagyhatalmak közbelépését kérve. A két világháború között a Horthy-kormány irredenta törekvései holtpontra jutottak es csak a( becsi dö'ntés tudta a románokat Eszak-Erdély, valamint Székelyföld elhagyására kényszeríteni. A közelmúltban Grósz Károly próbálkozása szintén sikertelen maradt, holott ő nem területvisszakövetelési ügyben akart eredményt elérni a megegyezés látszatával végződött aradi találkozón. Habar _ Erdély egy részenek a visszaköveteléséért senki sem vethetné meg Magyarországot, hiszen a kérdéses területen két millió magyar él. És miért kell két millió magyarnak Romániában élni? Mit szólnának hozzá a románok, ha két millió honfitársukat magyar állampolgárként tartaná számon a világ? Bizonyára égrekiáltó I igazsagtalanságnak tartanák es népszavazás elrendelését követelnék. De a magyar kormány nemcsak, hogy népszavazást nem kér, hanem szomszédainak a megnyugtatásara kijelenti, hogy jelenlegi határait véglegesnek tekinti es a felszámolásra Ítélt erdélyi magyar falvak megmentéséért nem szánja ra magat határozott lépesre, nehogy nemzeti érdekeinek előtérbe helyezésével megkockáztassa a harmadik világhábo­rú veszélyét. Holott a magyar-román ellenté­tek sohasem robbantanának ki világkonflik­tust, mar csak azért sem, mert a nagyhatal­mak azt meggátolnák. Habár egy nem kívánt, de kiéleződő viszálv választás elé állítaná a világ közvéleményét, ami az erdélyi magyarság javára billenthetné a mérleg serpenyőjét, mégis mindenek előtt az ellen­tétek békés utón való megoldása volna a legjobb, amennyiben az lehetséges. De lehetséges-e? Ki merjük-e jelenteni, hogy igen? Meri-e valaki azt állítani, hogy a magyar kormány a maga erejéből diplomáciai csatornákon békés megegyezésre juthat Ceausescuval? A vaskezu román diktátor nevetni fog minden kísérletükön, mint ahogy annak idején nevettek a román vezetők Kánya Kálmán külügyminiszteren és diplo­matáin. A második világháború óta sokat változtak az idők és a fold népei belátták, hogy csupán a béke segítheti elő az emberiség boldogulá­sát, azonban a békés állapotokat egy nemzet sem használhatja ki úgy, hogy a másikat igazsagtalan elbánásban részesíti, csak azért, mert az nem mer. teljes mértékben kiállni igazságáért, nehogy megkockáztasson egy világégést. De ugyanakkor csupán a beke^ miatt egy nemzet sem szoríthatja háttérbe létérdekeit,- ha azt igazságos utón védi.' Tehát a magyar kormány lépjen a cselekvés szinterére és ha erőfeszítése hiábavalónak Azsldók megszámlálása A republikánus kampánybizottság nemze­tiségi csoportjának élére azt az embert helyezte Bush alelnök, aki Nixon elnöksége idején "zsidó-számlálást" ^ végzett az elnök parancsára. Volt elnökünknek, Nixonnak nem tetszett, hogy túl sok zsidó vallásé személy dolgozik a Munkás Statisztikai Hivatalban. Malek ur diszkréten megszá­molta őket és jelentette munkájának ered­ményét az elnöknek. Es csaknem egyidejű­leg más állásba helyeztetett két tisztviselőt, hogy a statisztika jobban nezzen ki. , Az ügy titokban maradt mostanáig, amikor a ( Political Research Association jelentése fényt vetett rá. Malek mellett a nemzetiségi bizottság nyolc tagjáról, köztük a magyar Pásztor Lászlóról kényes tények derűitek ki: a II. világháború idején valamennyien aktiv tagjai voltak náci és fasiszta mozgalmak­nak. Az amerikai zsidóság vezetői elsiklanak az egész úgy fölött: "Malek ur csak paran­csot hajtott végre felső utasításra," véle­ményezte Abrahám Foxman, a B'nai B'rith ragalom elleni bizottságának szószólója. Hol is hallottuk az effajta kijelentést legutoljára: "Felsőbb utasításra cseleked­tünk!?" U • De nemcsak a Malek-esetrol van szó. Hasonló közömbösséggel reagált a B'nai B'rith, amikor George Brown tábornok, a Kó'zÖs Vezérkari Főnökség Tanacsanak elnöke arról értekezett, hogy a zsidók uralják a pénzvilágot. Figyeljük csak meg, hol van a zsidó pénz! Felháborodott vajon ezen Mr. Foxman? Felháborodott a B'nai B'rith? No, ez nem volt szép, és maris napirendre térték fö­lötte! A nagytiszteletu Jerry Falwell pedig azt hirdette, hogy zsidók nem juthatnak be a mennyországba, bar sok pénzük van. Nemcsak hallgatták az illetékesek, de a volt izraeli miniszterelnök, Mr. Begin egyenesen Jabotinszki-dijjál tüntette ki Falwellt. Mert bár Nt. Falwell idebenn antiszemita, de odakinn, a külpolitikában támogatója Izraelnek. ( Bezzeg nem volt hallgatás, amikor pár evvel ézeló'tt Rev. Jesse Jackson elszólta magat és hymietown-nak nevezte New Yorkot. Ez megbocsáthatatlan bűnnek számított, bár Jackson több Ízben bocsá­natot kért megjegyzéséért. Miért ez a kettős standard? A válasz egyszerű: Jackson szemében az arabok is emberek és támogatja azok nemzeti önrendelkezési követelését, amellett, hogjy támogatja Izrael államának jogosultságát is! bizonyul, mondja ki a végszót: Eddig és ne tovább! A Szovjetunióban azt vetettek Reagan elnök szemére, hogy az amerikai indiánok el vannak nyomva. Ez tagadhatatlan tény! Moszkva most Bukarestet illethetné hasonló szemrehányással, valamint komoly intelem­mel is. Hogy az erdélyi magyarság létének és kultúrájának megmentéséért a jövőben történik-e, vagy törtenhet-e hatásos intézkedés, azt pillanatnyilag nehéz volna megmondani, azt a magyar kormány felelősségére bízzuk, remélve, hogy ennek a nemzeti ügynek a végső kimenetele nem keríti a magyar történelem fekete lapjaira. Takács Lajos NAPLÓ Lusztig Imre riportja Mintha New York hat millió lakosának nem volna elég baja, gondja, most még egy aggasztó jelenseg ütötte fel a fejet. A^ jelenség nem új, de eddig csak azok tudtak róla, akiket személyesen érintett. Megdöbbenéssel olvastam a lapokban, hogy a földalatti vasúthálózat forgókerekeinél elhelyezett tartályokból a dollárok százezreit rabolják el. Feltörik azokat es a bennük lévő érmékét kiszedik. David L. Gunn, a Közlekedési Hivatal elnöke szerint egyedül augusztusban 150.000 dollár értékűt loptak el. Vannak, akik nem törik fel a tartályokat, hanem ott állnak a forgökeréknél és követelik az utasoktól, hogy a kezükben tartott érmét az ő zacskójukba dobják. A rablók nem félnek a letartóztatástól, mert tudják, hogy nincs hely számukra a börtönökben. Már 1983-ban egy szövetségi biro elrendel­te 600 fogoly szabadon bocsátását, mert túlzsúfolt bö'rtönöknek tartották őket. Azóta 71%-kal emelkedett a foglyok száma. A Közlekedési Hivatal 500 új tartályt rendelt 300.000 dollár költséggel. Az uj tartályokat nem lehet olyan könnyen feltörni, mint a régieket. Igen ám, de a földalatti vasúthálózaton 2.897 forgókerék van. Ha 500 olyan tartály lesz, amelyet nem lehet feltörni, ( marad 2.397 régimódi ( tartály és a rablók folytathatják garázdálkodásukat. Charles R. Broshous, a Közlekedési Hivatal alelnöke felhívta a figyelmet a következőre: "A városban elkövetett bünő'ket léggömbhöz lehet hasonlítani. Ha a léggömb egy részében beszüntetem a bűnözést, az átmegy a másik részébe." > ( ( "Ha lehetetlenné tesszük a rablók részere a tartályok kirablását, kétségtelen, hogy a földalatti vasút utasainak kirablása hatványozott mértékben emelkedni fog" - tette hozzá Mr. Broshous. Már ma is százezerekre rűg azoknak a száma, akik nem ’ hajlandók a földalatti vasúton közlekedni. Ha az utasok biztonsága rosszabb lesz, újabb százezrek fognak csatla­kozni azokhoz, akik mellőzik a földalattit. A kábítószer használók száma napról-napra növekszik. Ezek minden bűnre keszek, hogy pénzhez jussanak káros élvezetük folytatására. Egy szó, mint száz: szép jövő ele nézünk mi, New York-i lakosok! Biztosítási problémákkal ne gyötörje magát Mi rÓ, BATI SÜT, TÁRIM-NZ, KÓRHÁZ, HÁZ, TŰZBIZTOSÍTÁS kérdésekben hívja a 145 éve. műit tát rendelkező, j CSA.Testvéri Általános Biztositó Intézet et Hívásra házhoz megyünk. 24 órás szolgálat. (? 12) •13() 6442 ':

Next

/
Thumbnails
Contents