Amerikai Magyar Szó, 1988. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1988-03-03 / 9. szám

MÁRCIUSI ÜNNEPÉLY 20án VASARNAP 1 ORAKOR A McBurney YMCA-ben 215 W 23 St. New York, N.Y. AMERIKAI Ára 50 cent / Hungarian Word Inc. 130 E 16th Street New York, N.Y. 10003 ISSN 0194-7990 Ént. u 2nd Class Matter Dec. 31.1952 under tbe Act of Much 2. 1879. >t the P.O. of N.Y. N.Y. Vol. XLI. No. 9. Thursday, March 3. 1988. I Second Class AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. Pai^a?6 NBV YORK, N.Y. 10003. Tel: (212) 254-0397. New York, N.Y. ami nz orriervekrek ini, az frj a rirgvhr répiiek is i Az Örmény Szocialista Köztársaságban váratlanul kifejlődött tüntetések 'egy szom­szédos, másik szocialista köztársaságban, Azerbajdzsánban élő örmény testvéreik helyzetével kapcsolatban a világ es nem utolsósorban a ,—,---------------------------­. , 7 kfIN/ W világ minden ,-$’p<tl,nn o“Too részében elő V.-i'estonm magyarság elé tárta | UT1'“ • Moscow minden eddiginél u,HUtN,A soviet nyomatékosabban -g union a nemzetiségi Ye,revan kisebbségek és Tan speciálisan az 'urkevJ. AimaAta­Erdélyben élő c™f több, mint két waoO1íran^X£-— milliónyi magyar ■■■'/ •, é , ... t T. i . X Caspian kisebbség proble- o >oo sea máit, azok helyes v „_<^O^J\b.i«u megoldásának Xarmewa^ Ti^Ten sürgősségét. (Yerevan j NAGORNO­° ' 1 % YvÍ'^Tkahabakh Csak egy pu- turkeWV-.^'"v*j^ 5 j> lantást kell vet- y nunk Örményor- I...... um..«. szag és a szomszédos államban lévő örmény autonóm terület, Nagorno-Karabak térké­pére és azonnal szembetűnhet mindenkinek a meglepő hasonlatosság, még földrajzilag is, Magyarország, Románia és az Erdély­ben élő magyarság helyzete kozott. Jerevánban, az örmény fővárosban azért lobbantak fel hatalmas tüntetések, mert testvéreik a szomszédos Azerbajdzsánban sérelmesnek találják helyzetüket és közigaz­gatásilag az örmény anyaországhoz akar­nak csatlakozni. Panaszaikat, követeléseiket ^ Gorbacsov főtitkár is annyira megfontolandónak talál­ja, hogy ígéretet tett a helyzet tanulmányo­zására, csak arra kérte a tüntetések veze­tőit, adjanak időt, hogy megfelelő politikai és adminisztratív döntéseket hozhassanak. Ebbe a tüntetések vezetői beleegyeztek. Az erdélyi magyarság ügye sokkal sür­getőbb, sokkal jogosultabb. Erdélyben húsz­szor annyi magyar él, mint ahany örmény a szomszéd muzulmán köztársaságban. És mig az örményeknek elsősorban csak az adminisztráció ellen lehetett kifogasuk, az erdélyi magyarság ma már elismerten mélységesen sértő kulturális, gazdasági és társadalmi megkülönböztetéseknek van kitéve. "Egyértelműen le kell szegeznünk - mond­ta Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára a minap hogyy a határainkon kívül élÖ magyar nemzetiség, főleg a Kárpát-medencében élő magyarság a magyar nemzet részét képezi. Joggal várhatják el, hogy Magyarország minden körülmények között felelősséget érezzen érettük és kellő határozottsággal szóvá tegyék hátrányos megkülönböztetésüket." Reméljük, hogy Ceaüsescu megfontolás tárgyává fogja tenni az örményországi eseményeket. Brassó után most Jerevánból kapott figyelmeztetést. A "mi emberünk' Panamabcm Egyre rejtélyesebbé kezdenek válni a Panamai Köztársaság és az Egyesült Álla­mok közti viszony részletei. Az amerikai kormány elfogatási parancsot adott ki Panama katonai diktátora, Noriega tábor­nok ellen. Nagybani kábitószercsempészés- sel és üzérkedéssel vádolják. Jose Blandon, Noriega volt tanácsadója egy szenátusi bizottság előtt tanúskodva nyilvánosságra hozta, hogy Noriega a CÍA fizetési listáján volt, hogy több ízben találkozott a néhai CIA főnökkel, Casey-vel, valamint North alezredessel. Köztudomású, hogy egy időben Noriega megengedte a kontrák kiképzését Panama területén. A CIA és Noriega köz­ti jóviszony az utóbbi időben valamilyen okból megszűnt és az amerikai külügymT“ nisztérium most el akarja távolítani állá­sából, amit könnyebb kívánni, mint meg­valósítani. Amerikai ösztönzésre Delvalle köztár­sasági elnök "menesztette" Noriegát, aki . azonban nem akart menni. Ehelyett a be­folyása alatt levő panamai kongresszus elmozdította Del­vallet és helyébe a maga ’emberét nevezte ki elnök­nek. Mindezek tetejebe előállt Castro, Kuba elnöke, és kijelen­tette, hogy Blandon megátalkodott hazug. O elmondhatná a tényállást a panamai helyzetről, ha meg­hívnák Washington­ba. De csak úgy menne, ha a panamai ügy mellett más aktuális problémákról is lenne tárgyalás. Ennek viszori kic-si a valószínűsége. MONTE-CARLO. Bárhogyan is áll jelenleg Waldheim háborús szerepének a kérdése, a brit Thames Television és áz'amerikai HBO közös televíziós filmet készít, amely előrelát­hatólag junius HP végén kerül su­gárzásra. Beavat- N toltak szerint |j« már hónapok pl , ; ’ óta folyik azP| ^ előkészület, 25 R* történész tiz M J « országban gyűjti az anyagot a "perhez", amit JT’ÄB kilenc napon át ->ä fognak felvenni a brit stúdiókban, hogy azután négyórás adasba sűrítsék a feldolgozott anyagot. A felvételeknél nem működnek közre színészek: a tervezett perben hires bírók és ügyvedek szerepelnek a tör­ténészek által összegyűjtött anyag alapján s a televíziós "per" csupán annyiban fog különbözni egyéb bíró­sági eljárásoktól, hogy nem lesz Ítélet­hozatal. E rendkívüli kísérlet kizáróla­gos célja a peranyag feldolgozása és elvileg nem lesz tekintetbe véve annak a nemzetközi bizottságnak a mostanában közzétett véleménye, amelyik Waldheim náci múltját mu­tatta. A brit-amerikai közös program kez­deményezői nem szenzációs látványos­ságra törekednek, hanem olyan törté­nelmi és tudományos produkcióra, amely a hozzá fűzött remények szerint egyben drámai is lesz. Az egyik már most megállapítható különlegesség, hogy a résztvevő jogászok - közöttük az ismert brit Sir Frederick Lawton és Lord Peter Rawlinson - maguk dön­tenek a per menetéről, a televíziósok csupán a felvételekről gondoskodnak. A felvett anyag válogatásánál is a jogászok döntenek arról, hogy mely részletek kerüljenek a programba és a kész teljesítményt egy Harvard- professzor fogja bemutatni. A nemzetközi sajtó az utóbbi idők­ben többször is foglalkozott Waldheim múltjával és feltételezett háborús bűnösségének kérdésével. Nyilvánvaló, hogy a Waldheim-ügy nem csupán a ma’sodik világháborús nemzedék érdeklődésére tarthat számot, de az ifjabb nemzedék is szeretné tudni, hogy tulajdonképpen mik a tények, mi az igazság a szinte rendszeresen felbukkanó vádak mögött? Ha a brit­amerikai közős produkció valóban történelmi és tudományos alapon dol­gozza fel a jelzett témát, nem kizárt, hogy a televíziós "per" jelentőségében az évszázad perévé válhat. Nem kell vámkedvezmény BUKAREST. Whitehead, USA helyettes külügyminisztere látogatást tett a román fővárosba és sürgette a román államfőt az emberi jogok tiszteletben tartására. Felvetette ezzel kapcsolatban a vámked­vezmény visszavonásának lehetőségét. Ceausescu kijelentette, őt ne leckéztessék, Romániának nincs szüksége amerikai vám- kedvezményre. Ennek elvesztése évi 250 millió dollárjába kerülhet Romániának. Tasnády T. Álmos AWAIDHEIM ÜGY ^ Eric Arturo Delvalle az elmozdított elnök

Next

/
Thumbnails
Contents