Amerikai Magyar Szó, 1988. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1988-02-18 / 7. szám
12. Thursday, Feb. 18. 1988. AMERIKAI MAGYAR SZO Hogyan viseljük Az ember szervezete viszonylag nagy hőingadozásokat is elvisel, különösen negativ irányban: a hibernáció a test mesterséges lehűtése, amelynek elvét és módszertanát 1950-ben francia kutatók dolgozták ki. így az akár 24 Celsius-fokra lehűtött ember szervezetét (amire gyógyászati célból szükség lehet) következmény nélkül vissza lehet melegíteni az élettani 37 Celsius-fokos hőmérsékletre. Ez bizonyítja, ho^y az átmeneti alacsony hőmérséklet nem károsítja véglegesen a szöveteket. A tartós hideghatás mégis súlyos következményekkel járhat. Hideg hatására az erek ősszehúzédnak, emiatt csökken a véráramlás sebessége. így a kiálló, vérrel rosszabbul ellátott testrészek (ujjak, fül, orr, all) veszélyeztetettek. A lehűlt vérben lévő vörösvértestek oxigénfelvétele csökken, emiatt a szövetek oxigén- ellátása hiányos. Mar 35 Celsius-fokon fáradtságérzés, mozgásszegényseg, a környezeti behatások és a késztetések iránti erdektelenség alakul ki. Ha a szervezet tovább hül, a pulzus gyengül, a szív elkezd szabálytalan ütemben működni, a légzés meglassűbbodik, és az izomzat fokozatosan elmerevedik. Ha ilyenkor nem történik kedvező irányú beavatkozás, bekövetkezik a testrészek megfagyása. Ehhez nem szükséges, hogy a környezeti hőmérséklet a fagypontot elérje vagy az alatt legyen, mert 0 Celsius-fok fölötti hőmérsékleten is bekövetkezhet enyhébb fagyás akkor^ ha a vérkeringés akadályozott és fokozódott a h&leadas. A szabadban a fagyási többnyire a testrészek elfehéredésekor észlelhetjük. Ha rövid ideig tartott a hideghatás, a következmény nem több, mint néhány napos bőrpir, kisebb duzzanat. De ha hosz- szabb ideig tartott, az égési sebhez hasonló felhólyagzás keletkezhet belőle, és el a hideget? ha mélyebbre is terjedt a tartós hideghatás, akkor e testrész elhalása is fenyeget. Sőt, ha az egész testet éri, bekövetkezik az úgynevezett kihüléses halál (fagypont felett is!), Ez utóbbi szempontból fokozottan veszélyeztetettek a részegek. Alkohol hatására ugyanis kellemes melegérzetük támad, nem is érzik a hideget, igy, ha a szabadban leülnek, ott könnyen elalszanak - örökre. A hidegartalom kovetkezmenyei sokban függnek az egyedi sajátosságoktól, a szervezet adottságaitól is. A kövér , emberek jobban tűrik a hideghatást azoknál, akiknek vékony a bőr alatti zsírszövete. A hideghatás egyik kovetkezmenye az úgynevezett libabőr. Az ilyen testrészen a piheszőrök tüszői enyhén kiemelkednek, ez hozza létre a jellegzetes állapotot. Egyidejűleg az izmok és a szőrszál közti faggyümirigyek tartalmukat űritik és a bőr felszínére juttatják. A hidegártalom ellen a kellő energiautánpótlást nyújtó táplálkozáson túl megfelelő öltözködéssel védekezhetünk. Legjobb hőszigetelő a levegő; egy jól felöltözött férfi téli ruházata 15-20 liter levegőt is tárolhat, mégpedig annál többet, minél több réteget visel. Mivel a viz 27-szer jobban vezeti a hőt a levegőnél, igy az átnedvesedett ruha (vagy cipó) nem_ ved a hideg ellen, sőt testűnk f hőleadását a párolgás okozta hőelvonás még csak fokozza. A gyapjú azonban - mivel igen^ nagy a vizfelvevó képessége - még igy átnedvesedve is jobb melegvedelmet nyújt a selyemnél, a gyapotnál és főleg a műanyagnál. (Utóbbi vizfelvevó képessege igen kicsi.) A legtöbb levegőt a prémek tárolják: ezért olyan "melegek". r Nem kevésbé fontos a célszerű lábbeli. Alulról legyen vízálló, de felül tegye lehetővé a párolgást. A kontaktlencséről Szeműnk fénytörési hibáit - a rövidlátást a távollátást, az asztigmatizmust - üveglencsék segítségével javítjuk, mégpedig klasszikus keretes szemüveggel, vagy közvetlenül a szemgolyó felületére kerülő, un. kontaktlencsével Színészek, sportolók, de mások is, akiknek alkalmatlan a keretes szemüveg, a kontaktlenese mellett döntenek. Ha fokozatosan megszokják a viselését,a lencse akár egész napon át a szemen maradhat. A kontaktlencsék beillesztése a múltban úgy történt, hogy a szemről formát, mintát vettek, ma viszont a szemgolyo görbületét mérik, valamint a szemnyilas nagyságát, a könny mennyiségét és a szem általános egészségi állapotát veszik figyelembe. A kontaktlencse viseléséhez fájdalomnak nem szabad társulnia, habár a kezdeti szakban a kényelmetlenség érzése megszokott jelenség. Ha a fájdalom ellenére a páciens továbbra is viseli a kontaktlencsét, ez komoly következménnyel járhat, mert a szaruhártya traumatikus érzéketlensége áll elő. A korneális kontaktlencse a modem optika csodája, kis görbe le mezkorongocska. A szaruhártyához illeszkedik* amelyen biztonságosan mozog egy vékony könny alkotta nedvesítő filmen; ugyanis az egészséges szemen a könnycseppek mindig jelen vannak. A kontaktlencsével a látás úgyszólván tökéletes, nem áll fenn a látómező korlátozása, amely a közönséges keretes szemüvegeknél előfordul. Kevesebb a torzítás es kisebb a változás a képnagyság tekintetében is. így az esetleges két szem közötti különbség is könnyebben áthidalható. Ma már világszerte az emberek milliói viselik a kontaktlencséket. A szerény kezdet után példátlan, állandóan növekvő népszerűségre tettek szert.f Az orvostudomány és a technika mar sokszor bebizonyitotta, hogy csodákra kepes; ez még egy példa erre.- Mit vásároltál - kérdi a skót a barátját- Egy barométert.- Micsoda könnyelműség! Hát senkinek sincs a csaladodban reumája? *- Én és a feleségem egyek vagyunk- dicsekszik az újdonsült férj.- Mi pedig tiz.- Hogy értsem?- ö az egyes, én pedig a nulla. CALGARY ’88 Február 15-i eredmények: JÉGKORONG Kanada 1 - Lengyelország 0 Svédország 13 - Franciaország 2 Svájc 2 - Finnország 1 USA 10 - Ausztria 6 Szovjetunió 5 - Norvégia 0 NSZK 2 - Csehszlovákia 1 Csehszlovákia 7 - USA 5 Szovjetunió 8 - Ausztria 1 NSZK 2 - Norvégia 3 A 15. Teli Olimpia első aranyérmét Vida Ventse- ne nyerte el a 10 kilométeres siverseny első győzteseként. A tiz km-es távolságot 30 perc és 8.3 másodperc alatt tette meg. A LESIKLÓ SÍVERSENY GYŐZTESE Pirmin Zurbrig- gen Svájc képviselője nyerte el az aranyérmet. A második helyre került svájci társa, Peter Mueller, akiről azt hitték, hogy az aranyérem nyertese lesz. • AMERIKAI TRAGÉDIA Sajnálatos balesettel kezdődött^ az USA egyéni esélyei szempontjából a téli olimpia. Dan Jansen, az USA és a világ egyik legkiválóbb gyorskorcsolyázója mindjárt az^ első futamban elesett a jégen és ezzel szetfoszlott az eddig bizonyosra vett aranyérem megnyerésének lehetősége. Az 500 méteres gyorskorcsolyázást a Nemet Demokratikus Köztársaság 24 éves atlétája, Uwe- Jens Mey nyerte el. vftágrektfrdot ért el 36.45 másodperces teljesít menyével. ORVOS A CSALÁDBAN BŐRGYÓGYÁSZ Dermatologist rivnk.H i • asz V/metseg diploma' Hí ; es nemibetegseg« k gyógyítása 9HH|I Hajatulleies « Bőrrák operáéin ( niiagen injekiin ram ni- ellen \M! Rí< >N 1)1 KMATOÍOGY í! \ I } K flHBsI 210 Central Park South Manhattan NYC 9RHpl ___ (212) 24 7- I :Of)
