Amerikai Magyar Szó, 1988. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1988-02-11 / 6. szám
Thursday, Feb. 11. 1988. AMERIKAI MAGYAR SZO 7. Az orvostudomány atyja Hippokrátész Kosz szigetén született, valószínűleg i.e. 460-ban. így kortársa volt Platón, Szókratész és Demokritosz, s kapcsolatban is állt velük. Lehet, hogy "corpus hippocraticum" néven ismeretes írásai csak részben saját munkái, s akadnak köztük olyanok, melyeket fiai és tanítványai Írtak le, lényegében mégis mind tóle származnak. Fölismeréseit és eredményeit ugyan javarészt túlhaladta, megcáfolta az orvostudomány, művének lényege azonban örök: azért nevezik méltán az orvostudomány atyjának, mert ö alkotta meg az orvoslást, mint empirikus tudományt. Hippokrátész nem varázslattal, kuruzslással, vagy imával gyógyított, s a betegségben nem isteni büntetést látott^ hanem az emberi szervezet Összhangjának megbomlását. Ha nem is élettani értelemben, de a köznyelv ma is használja azokat a kifejezéseket, melyeket ö alkalmazott: az o szavaival nevezünk valakit melankolikusnak, kolerikus- nak, flegmatikusnak vagy szangvinikus- nak. Az orvoslást művészetnek tekintette. Latin fordításban vált közkeletűvé a mondás: Ars longa, vita brevis. Hippokrátész azonban nem a mai értelemben használatos művészetre, hanem a tudás? az emberséges tudomány művészetere gondolt. A latin szállóigévé vált mondat görögből fordítva igy hangzik: "A művészet hosszú, az élet rövid, az alkalom röpke, az ítélet nehéz." Ezek után aligha meglepő, hogy Hippokrátész azt vallotta, senki sem lehet jó orvos anélkül, hogy jo filozófus ne len- ne., a , Élettörténete is kivételes. Apja es nagyapja még megelégedett azzal, hogy^ az orvoslást főpapi n méltósága keréteben gyakorolja, s szülőhelyén elje le eletet. Hippokrátész már fiatal korában megalapította Kosz szigetén az Aszklepieiont (Aesculapium), az orvostudomány leghíresebb ókori görög egyetemét. Egy ideig itt tanított, ám hamarosan Egyiptomba vándorolt, hogy ellesse az egyiptomi orvospapok titkait, mint ahogy a tudást kutatva Egyiptomba zarándokolt Platon, Thalész és Püthagorasz is. A legenda szerint a gyógyulás istene, Aszklepiosz (Aesculapius), Apollón fia is Egyiptomból jött. Hippokrátész talán hét évet töltött el itt, az emberi tudás forrásánál. Ezután Athénba vetődött, ahol húsz évig élt az athéni aranykor idején, amely a klasszikus ókorként él az emberiség emlékezetében. Húsz évvel később, férfikora delén tül elhagyta Athént, s a Földközi-tenger környékén vándorolt újabb két évtizeden át. Az indogermán eredetű, nomád és harcias szarmata törzs orvosa lett, csatáik után ellátta a sebesülteket. Idó’s korában tért vissza Kosz szigetere, s újra tanítani kezdett, részint talán az egyetemen, de a legenda úgy tartja, az alatt a platánfa alatt irt és tanított, mely ma is látható. Családot alapított és fiait orvosnak nevelte. Öregemberként látszólag megbékélve üldögélt a platánfa alatt. Száz éves korában azonban ismét útra kelt. Százkilenc éves korában Larissza közelében egy pinealigetbe tért, hogy a tűző naptól enyhülést találjon. A liget árnyékos mélyén elszenderült, s már csak a halhatatlanságra ébredt. Losonci Gábor TERJESSZE LAPUNKAT? NAGY LÁSZLÓ: PHILEMON ÉS BAUKISZ A legendás aggastyán-matrona hitvestársak, Philemon és Baukisz neve es története többnyire könnyes meghatottságot kelt bennünk. Nagy László pozsonyi fotóművész Öreg emberpárja e közismert hősök ismeretlen arcat villantja fel: a kópes-hamiskásat, az életörömtől sugárzót. A képen látható anyóka és apóka úgy kapaszkodik össze, hogy együttesük nem a támasztékra szorulást juttatja a szemlélő eszébe, hanem Ötven-hatvan esztendeje eltáncolt lakodalmi táncukat. Arcuk megronthatatlan derűje pedig: lecke jó életből es majdani jó halálból. Gömöri György ÁLOMBÓL FELRIADVA múlt éjjel arra riadtam föl hogy otthon vagyok ahol annyi titokzatos bonyodalom után végre lennem KELL minden összeesküvés szálai ide ebbe a házba vezettek Az ablakhoz rohantam széthúztam a függönyt tágas rétek áztak az éjszaka tintájában szíven ütött a sűrű csönd sehol a látvány amit vártam: a Duna a Rákóczi sétahajóval s a kivilágított Várral Cambridge, 1983 Incze Sándor, az egykori Színházi Élet tulajdonos - főszerkesztője a harmincas évek végen Amerikába utazott, ahonnan a hatvanas években csupán egyetlenegyszer tért haza látogatóba. Az egykori lap- szerkesztő, akinek személye körül, de az általa szerkesztett lap körül is annyi "különvélemény" van forgalomban, 1966-ban "Színházi etetem" címmel megirta vissza- emlékezéseit^ amely két évtizeddel a szerző halála után ezekben a napokban jelenik meg Budapesten. “Újmódi nomádok” "Költő hazája nagyvilág" - idézhetnénk a régi mondást, de ez a költői sóhaj az elmúlt évtizedekben valósággá, olykor keserű valósággá vált. Hiszen a magyar költők legtöbbje "ró'ghözkótöttként" született és úgy is halt meg. Gondoljunk Petőfire, ki mindig Párizsba, a forradalmak fővárosába készült, és a Shakespeare- forditó Arany Jánosra, ki csak álmaiban láthatta a Dover fehér szikláival csalogató Nagy-Britanniat . (még kései hive is, Gömöri György a XX. században élő Vas István is majd ötvenévesen tette először lábát a képzeletben már jól ismert szigetországba )< Ám az 1956 után kiröpült fiatalok számára a fent idézett mondás valós életformává vált. Az 1956-ban mindössze 22 esztendős költő, Gömöri György "újmódi nomá- dok"-nak nevezi kétgenerációs társait, a hazától távol élőket, amikor igy ir: "Egy törzs ez, Kelettől Nyugatig. Lűdtoll- hegyezö, eszméken karikázo, nyughatatlan nomádok, lesátorfáztak a világ minden keresztútjain.,." A költő, ki mar régóta lengyel irodalmat és nyelvet tanít Cambridge-ben, magyar-lengyel szakos volt a budapesti egyetemen, Oxfordban disszertált irodalom- történetből. Tanulmányúton járt hosszú esztendőkig Indonéziában, majd tanított Berkeley, Cal.-i és kutatott a Harvard egyetemen. Költő, számos nyelvből, főként lengyelből műfordító. Hitvallása: "Az igazi költő Rilkével azt akarja, hogy a vers olvasása után az emberek (akár e^y árnyalattal) másképp éljenek, mint eddig eltek." Ezer ajándékkötetet kapott a Sárospataki Nagykönyvtár Tö'bb mint ezer darab angol nyelvű könyvet tartalmazó, tizenöt mázsa súlyú, 35 ezer dollár értékű csomag érkezett a napokban a Sárospataki Na^ykönyvtár címére New Yorkból. Feladója Halmi Róbert filmgyáros, egykori pataki diák, aki 1942-ben érettségizett a nagyhírű kollégiumban. Az angol tagozaton kitünően elsajátította az angol nyelvet, s a háború után Amerikába került. Édesapja a két világháború között Budapest neves fényképésze volt. Halmi Róbert az amerikai filmszakma elismert tekintélye lett. Az elmúlt években több filmjének felvételeit Magyarországon készítette. Amikor tavaly arról értesült, hogy egykori szeretett iskolájában, a pataki kollégiumban, a mai Rákóczi Gimnáziumban ismét megkezdődött az angol nyelv intenzív oktatása, úgy döntött: az alma mater iránti háláját könyvadománnyal is kifejezi. Szándékát közölte az illetékes magyar hatóságokkal. Ezt követően a Művelődési Minisztérium megbízásából Maller Sándornak, a Magyar UNESCO Bizottság nyugalmazott főtitkárának - volt pataki diáknak és tanárnak irányításával szakbizottság állította össze az iskola számára a könyveket. A küldemény darabjai között a világ minden táján, de elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban és Nagy-Británniá- ban angol nyelven megjelent matematikai, fizikai, kémiai, biológiai, földrajzi, különféle technikai, művészeti könyvek, lexikonok, szakszótárak és más témájú müvek is találhatók.
