Amerikai Magyar Szó, 1988. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1988-02-04 / 5. szám

Thursday, Feb. 4. 1988. AMERIKAI MAGYAR SZO 7. DR. BEREGI TIVADAR (PÁRIZS) RODIN 1 - ft 4 i A MUNKA EMLEKMUVENEK ALKOTÓJA Szótlanul, a Donatellok elhivatásaval indult el a világ és az élet bizarr össze­függéseit, titokzatos sejtéseit, rejtelmes valóságát felkutatni s velünk grandiózus teljességében megláttatni. A dolgoknak és az élet sokrétűségének ez a materiális és lélektani meglátása Rodin-nek, az élet művészének adatott meg. Úgy indult el a művészet világa felé, mint előtte kevesen, belső, ösztönös látás­sal és áhítattal s a teremtésnek misztikus megszállottságával. Halk és panasztalan volt az élete. Volt benne valami a görög sztoikusok nyugal­mából. Annál újszerűbb volt a művészete. Rodin nyugtalan^ epikus képzelete túl­jutott a lezárt művészeti normákon. Mert elementáris élményeinek megértéséhez már több kellett, mint a három felület: az élet és a valóság erejével ható síkok, amelyekkel megalkotta a rándulo cselek­vésre kész karokat, induló, ökölbe szorított kezeket, vonagló arcokat, lázadó szeme­ket, amelyekből az élet hangzott felénk. Tehát mozgalmasságot, a valóság dinami­káját vitte a halott mozdulatlansagba. Rodin az élet művésze volt, mert szo­bormüvei a kiteljesedett életet reprezen­tálták. Mert bennük feltárult a világ sok­félesége, adottságai, misztikája. S ebben a plasztikai világértelmezésben értelmet kapott az emberi sors minden problémája. Rodin a mélységből jött. Magával hozta gyermekkorának elhagyatottságát, s vég­telenül bántó szomorúságát. Ót is kozmi­kus gond gyötörte, kínozta s valami irra­cionális kétely is nyugtalanította: közelebb fogja-e hozni ez a müvészetszemlélet az emberiséget egymáshoz? Felfedi-e a forrongó emberi lélek számtalan kér­déséit? Közelebb hozza-e ez az uj művésze­ti látásforma az emberiséget az élet komp­lex egészének megértéséhez és a világ roppant történéseinek értékeléséhez? Ez a rodini művészeti filozófia képes volt az életet nemcsak ábrázolni plaszti­kai területen, de értelmezni is. A termő szándék, az egész mindenséget meglátó, az élet legkisebb mozaikját is kihangsú­lyozó formanyelve eloszlatott minden kétséget ezzel kapcsolatban. Valóban, a művészi megnyilatkozás rodini elgondolása nagy egyetemes szin­tézis, amelyben a szenvedés, az öröm, a megtisztulás, az életszeretet, a hit, es a kétely, a tragikum és a csodálat meg- me^jelenik a maga plasztikai nagyvonalú- ságaban. Ez a világhirű szobrászművész az igaz­ságnak volt bátor harcosa és művészete ebből az egyetemes igazságszeretetből termett, mint egy nagyszerű humaniszti­kus valosag, amelyben analitikus természe­te érvényesül szerencsésen a dolgok, sor­sok, küzdelmek feltárásában. A Munka emlékműve című befejezetlen kompozíciója ennek a belső, pattanásig feszülő harcnak a kivetitődése. Rodinnel ez nem más, mint az életnek elementáris felérzése és művészi formába való fog­lalása. Ez a megtalált stilus és formai kifejezés a legteljesebben egyesül. Rodin társadalomlátásával. Formavilága is mozgal­mas, mint maga az élet. A rodini viziót az élet ihlette és nem a fantasztikum, vagy az irrealitás, hanem valóban a megfigyelés, a tapasztalat eposza, amely a síkok megtörésével, vonalritmu­Rodin: Calais-i polgárok sával, erőteljes kontúrjaival, felületi hozzá­adásával olyan, mint a megtárult élet. Ó nem a mithológiába ment vissza, mint előtte Pigalle, Falconet, Carpeaux, hanem az empirikus, érzékelhető realitásnak folyamába hasította vésőjét, amelyben az élet önmagára ismer. Rodin látomása "valósággá nőtt"- mint Wagner Parsifalja, amint a költő és mű- kritikus Rilke mondotta - "tisztaságban, egyedül, önmagában és örök nagy termé­szeteben." A nagy francia szobrász nem tudott elszakadni a természettől, mert egyazon volt azzal, amelyből művészete kicsordult és testté vált. A szenvedő, gyötrő arcot Daniéról min­tázhatta. A küzdelmekben, visszafojtott szenvedésben, szelíd melankóliában Bau- delaire-re talált, mert Baudelaire szimbo­lizmusa, ha kétségbeesett, komor es rej­tett volt, maga volt a kitárult világ, amely­hez Rodin elszakithatatlanul vonzódott, mint gyermekkorához. Lelke, szelleme: a fény, .árnyvonalak, a Tett szerfeletti ereje, a monumentális lendület, a forradal­mi dac és lázadás, az alkotó, lázas szen­vedély, mélyen és megmagyarázhatatlanul. Talán senki sem ismerte mélyebben az érzelmek variációit, félelemben, rét- tegségben, túláradó vágyakozásban, fáj­dalmakban, olthatatlan szerelemben, érzékiségben, mint éppen Rodin. Jóllehet, ennek a bonyolódott, kusza, váltakozó, sokszor összefüggéstelen érzelmi sodró­dásnak ezért lehetett legeredetibb meg- mintázója. MAGYÁR FOGORVOS Dr.KALKÓ ILDIKÓ A New York Egyetem Fogorvosi Karának tanársegéde korszerűen felszerelt rendelőjében 97*52 64 Ave. Forest Hills, N.Y. Kötel a Queens Blv-hot az R és GG földalattival. Rendel minden nap, előzetes bejdTentés alapján Foghúzások, tömések, koronák-hHak gyökérkezelés (Root canal) protézisek Modem kozmetikai bonding Gyors javítások Telefon: (718) 275-7552 MZTOStTÁSOCAT ELFOGAD A Pont de l'Alma-i fehér rotundája és a monumentális Érckor szobra egy csodálatos vízió az élet roppant egészé­ből. Rodin keresztúljárta az élet titkait, mindenben, keresésben, vergődésben, gondolkozásban. Márványba, bronzba, köbe, gipszbe formált stúdiumaival adta nekünk az emberi élet minden megnyilat­kozását, nagyvonalú egyszerűségben és megértésben. Erre vall a Meditáció~ja Örök Tavasz-a, Csók-ja, Illuzió~ja vagy a szédületes Kariatid-ja tárgyszerű kons­trukciójával, a Pokol kapujá-val, a Calais-i polgárok-kal. A gondolkodó ember cimü tanulmánya már dimenziója révén is az életnek inkább filozófiai értelmezése és az örök dolgoknak belső pszichológiai meglátása. Rodin művészete megtalálta az érint­kezést a munkásosztállyal. Művészi hité­vel, plasztikai intuíciójával fordult a proletariátus, a meggyötörtek és a meg- alázottak élete és sorsa felé. Mert ez a hitvallás mélységesen emberi és egyete­mes volt. Milyen művészi áhítattal fogott a Munka emlékmuvé-hez, amellyel a tárnák éjszaká­jában dolgozó bányászok vihederes életét akarta kőbe vésni . drámaian, a valóság döbbenetes erejével. Úgy akarta valóság­gá formálni a bányászok életét, ahogyan az ó nemes szivével találkozott egy örök­ké nyugtalanító igazságban. Tóth Bálint •APÁM ELÉGIÁJA ö már látja, mit mi nem láthatunk, s amit nem látott élő senki még — de tán magával vitte túlra is rétek szagát s a szőlő jóízét. Mert szeretett nyaranta kóborolni a Mátyás-völgyben és csokrot kötött, bennem úgy él ma is, fehér ruhában, margaréták és pipacsok között. S szerette járni az öreg Bakonyt, szamóca, gomba, vagy őzbak után, s Gerence-partján hányszor érte ott rákászva a szeptember délután! S egy estét látok: holdfényes kaszáló szelíd ködét tábortűz tépi fel. \ Sötét fenyők. Barátja balladáján fölcsap a láng s ő tűnődve figyel. S most tán az égi tűz mellett figyel, míg űrsubában mellé telepszenek az ősök, s nézik a Balaton vizén tükröződő, nagy csillagos eget. Megjöttem — szól. Rábólint szépapám: Fogas idő! Maradt-e lent utód? — s lerévednek, hol a Pilis felett éles fokossal strázsát áll a hold. Majd, hogy furulyás reggeli rigó szól, mind biccent és dörmögve elköszön, — el nem árulnák, de tudom, vigyázzák minden léptem e fekete mezőn. • S olykor én is látlak apám, ki messze vitted e rétek fekete hírét, míg ott ballagsz némán és eltűnődve, hol bárányfelhőt hajt az őszi ég. DETROITI HÍREK — > i HOL KAPHATÓ A MAGYAR SZO ES AZ ÉVKÖNYV: Delray Party Store, 7900 W Jefferson' Detroit, Mich. 48209.1 Detroit es környéke lapkezelője: Miklós György, 11255 Allen Rd. Apt. 420. Southgate, Mich. 48195. Telefon: 287-2856.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents