Amerikai Magyar Szó, 1988. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1988-02-04 / 5. szám

Thursday, Feb. 4. 1988. AMERIKAI MAGYAR SZ(!> 5. t MAGYAR GAZDASÁGI VÁLSÁG OKAI Irta: Berend T Iván A Magyar Tudományos Akadémia elnöke Milyen okok idézték elő mai súlyos gondjainkat: ennek során nem szabad megkerülni az elmúlt évek,'sőt évtizedek történetének mélyreható elemzését és bírálatát. Ebben az Összefüggésben elengedhetet­len a visszautalás az ötvenes évek ipar- politikájának máig élő hatásaira. A törté­neti elemzés bizonyítja, hogy az elavult szerkezetű keretekben és technológiával végreha|tott, erőltetett ütemű, extenziv fejlesztés a gyors iparosodás ellenére is újratermelte az ország strukturális- technikai elmaradását. Bar sokszor állít­ják az ellenkezőjét, nem csupán az ötvenes evek elejének néhány éves kisiklásáról volt itt szó, melyet hamarosan meghalad­tunk. Hasonlattal élve: az alapok lerakása a később felhúzott épület egészét meg­határozza. Olyan fejlesztési útról van ' szó, melynek ugyan a későbbiekben sok elemét átalakítottuk, de amely alapvető folyamataiban, az importpótló, extenziv növekedési forrásokra alapozott, s a kül­gazdasági orientációt, a versenyképesse­get, a technikai korszerűséget alárendelő gyakorlatában - az ellenkező törekvések ellenére - évtizedünkig fennmaradt. Felmültunk elemzése fontos feladatta teszi reformfolyamatunk utjának (és ebből következően: jelen állapotának) feltárá­sát. Az 1966-os reformprogram nemzeti történetünk nagy értéke és egyben nemzet­közileg is történelmi horderejű. A REGI IDEOLÓGIA VISSZAHÚZÓ EREJE Külön kell szólni a szocializmus ideoló­giájáról, mely az elmúlt négy évtized (és a jelen) cselekvéseit is messzemenően befolyásolta. Közismert, hogy a szocialista fordulat 1947-48-as éveiben maradéktalanul át­vettük a világmozgalomban az időben uralkodó sztálini ideológiai rendszert. Ezt a zárt és következetés eszmei-ideo­lógiai építményt a nemzetközi mozgalom máig is csak részleges és ellentmondásos kritikáknak és korrekcióknak tudta alá­vetni. M. Gorbacsov főtitkár néhány hónap­ja joggal hangsúlyozta, hogy az ideoló­gia, sőt a társadalomtudományok sok vonatkozásban az 1920-30-as évek szint­jén rekedtek meg. Számos anakroniszti­kus sztálini tételt már az ötvenes évek közepe óta nemzetközileg is revideálták, a gyökeres kritikai elemzés azonban csak most indulhat. így azután érthető, ha a szocializmustól - akár egy magyar mun­kás, akár egy amerikai újságíró kérdései­ben - máig azt kérik számon, amit a sztálini ideológiai koncepció megfogal­mazott. Ha infláció van, ha részvénytár­saságokat alapítunk, ha tőkeáramlásról és profitról beszélünk, ha adózunk, akkor mi abban a szocializmus, amit csinálunk? Vagy: a tőkés viszonyokat "fedezzük fel" és azokhoz : ínyarodunk vissza? Most történelmileg uj szakaszhoz ér­keztünk. Gazdaságilag ugyan nehéz éveket élünk, de elméletileg-ideológiailag kedvező időszak beköszöntését remélhetjük: miköz­ben nem egy szocialista országban csak az eddigi utak változatlanságát deklarál­ják, a sztálini korszak Őszinte szovjet elemzése, a történelem retusálása elleni fellépés, a Kínai Kommunista Párt izgal­mas tézise a szocializmus kezdeti, év­százados szakaszáról, a politikai intéz­ményrendszerre es gazdaságra egyszerre kiterjedő lengyel reformtervek egyértel­műen utalnak erre. Kibontakozóban vannak tehát a lehetőségek három évtizedes utunk elméleti elemzésére és a következtetések levonására. Ez annál is fontosabb, mivel a régi ideo­lógiai e'pitmény visszahúzó erőként lebeg felettünk, amely mindig elővehető és fegyverként használható a konzervatív törekvések eszmei alátámasztására. Az elmúlt évtizedekben, s azon belül a legutóbbi másfél évtized során a korábbi sztálini ideológia következetesen el nem söpört rendszere valóban visszahúzó tényező volt. A szocializmus lényegéhez tartozó társadalmi egyenloségi célok utópikus (mert az elvet mar a szegény jelenben megvalósitani törekvő, tehát a szegény­ség elosztásának a szocializmus elveitől idegen, Marx és Engels által élesen el­itéit, sőt bukásra itéltnek minősített) felfogása például kikapcsolta a hatvanas években jól felismert jövedelemdifferen­ciálási húzóerőt. Ennek jegyében került sor a hetvenes évek közepén a munkatel­jesítménytől független béregyenlősitésre, a szövetkezetek "megrendszabályozására" és a paraszti jövedelmek visszafogására, a szellemi munka - a világban jelentkező tendenciákkal ellentétes - leértékelésé­re, melyek a jelenig hatnak. Az "igazságos közteherviselés" helyes - de sokféleképpen értelmezhető és torzító, ha a különbségeket egy szintre nyesni törekvő - jelszavával a karos nivellálas tört utat a hetvenes évek közepi adó- és más rendszabályok­ban, de elkerülhetetlenül nivellál a most elfogadott adórendszer is. A VALASZ I TVK ™ IENINVAROS pf.» Phone:(36-49) 22-222 Telex: 22-6419 BUDAPESfi KIRENDELTSÉG H - 1052 BUDAPEST, Pilvax köz 2-4. Phone: (36-1) 174-444 Telex: 22-4199 árasai! fflaas# m BITi IKiDiíítfiiteg J&P v. aY \' #**** ,CVtoV \ * .. 8 ***** \ . |\

Next

/
Thumbnails
Contents