Amerikai Magyar Szó, 1988. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1988-01-28 / 4. szám

Ára 50 cent Hungarian Word Inc. 130 E 16th Street New York, N.Y. 10003 ISSN 0194-7990 Em. u 2nd Clan Matter Dec. 31.1952 under the Act of March 2. 1879. at the P.O. of N.Y. N.Y. Vol. XLO. No. 4. Thursday, Jan. 28. 1988. Second Class AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. Paufa?6 NBV YORK, N.Y. 10003. Tel: (212) 254-0397. New York, N.Y. AZ IZRAELI HELYZET . f APOKALIPSZIS FELE Elviselhetetlen dilemmával néz szembe Izrael, állítja Merőn Benvenisti, izraeli iró, a Nyugati Parti Adattár szervezője. Ha Izrael kivonul a megszállt területek­ről, miként azt az arab lakosság követeli, akkor veszélyezteti állama katonai bizton­ságát. Ha nem vonul ki, de egyenlő jogo­kat ad az Izraelen belül élő araboknak, akkor aláássa Izrael zsidó jellegét. De más megoldás nincs. A két nép eletre- halálra menő küzdelemben van.Ilyen értelem­ben lehet beszélni az "izraeli apokalip­sziséről. Tény az, hogy az apokalipszis nem úgy érkezett meg, mint ahogy a katolikus gyászmisében hivatkoznak rá: "földet rengető hangorkánnal" (Tuba mirum spar- gens sonum.) De a történelem harsonáját mindenki hallhatja, aki akarja. Ha az izraeli vezetés nem adja meg az alapvető politikai jogokat a palesztinoknak, akkor egy felsőbbrendűségen alapuló demokráciá­vá válik államuk. Ilyen értelemben már meg is érkezett az apokalipszis. Ez a meggyőződés érezhető az izraeli politikai élet minden rétegét képviselő vezetők nyilatkozataiból. íme néhány ezek közül: "Mi most mar nemcsak izraeliek vagyunk, hanem izraeliek és britek!" Amos Elon, a HAARETZ volt rovatirója. "Amikor a zsidó nép 2000 év után visz- szatért ősi otthonába, nem találta azt üresen. 1918-ban 50,000 zsidó élt itt, a lakosság tiz százaléka. Meg kell talál­nunk a módját annak, hogy olyan országot létesítsünk, amelyben a nem-zsidó lakos­ság is otthon érezze magát." Moshe Arens, volt hadügyminiszter. "Az az elképzelés, hogy mi uralni tud­Reagan jelentése az állam helyzetéről Az alkotmányban megkövetelt évi jelen­tésében rózsás képet festett Reagan elnök az ország állapotáról. Nőtt a munkaalkal­mak száma, csökkent az infláció, csökkent a szegények száma. Külpolitikailag a Gorbacsovval kötött egyezmény az első lépést jelenti a lesze­relés irányába - hangoztatta az elnök. De a "kontrák" támogatásáról nem mon­dott le, annak ellenére, hogy a nép 58%~a a legutóbbi közvéleményvizsgálat szerint ellenzi azt. A "kontrák" ügye a mi ügyünk, a "kontrák" ügye a szabadság ügye - hang­súlyozta az elnök. Ugyancsak sürgette a napi ima beve­zetését az iskolákba, követelte az abortusz- klinikák állami támogatásának beszünte­tését. juk az egesz területet a Foldkozi-tenger és a Jordán között, a legfantasztikusabb hiedelem, ami a zsidó nép egy részét megszállta a 17. század álmessiásanak, Sabatai Zvi-nek szereplése óta." AbbaEban volt külügyminiszter. "A legtöbb arab állam elfogadna egy olyan megoldást, hogy a nyugati part önálló arab állam legyen és békében éljen Izrael mellett. Az izraeli vezetés sajnos jelenleg még nem hajlandó erre." Abed Dabavse, munkáspárti arab kép­viselő a Knessetben. "A palesztinok elkeseredése azért rob­bant ki, mert minden tárgyalási lehetőse- get^ elzártak előlük. Gazdaságilag ez a terület egységes, de a szuverenitást meg kell adni mind a két népnek." Efraim Sneh, ny. tábornok. *** Chaim Herzoghoz, Izrael elnökéhez intézett levelében Alexander M. Schind­ler, a 810 amerikai zsidó hitközséget képviselő szervezet elnöke figyelmezteti az elnököt, hogy "Izrael jelenlegi mód­szerei aláássák Izrael itteni barátainak segitökészségét... Kérünk, vessetek véget ennek az Őrületnek!" Morris Abram, a Vezető Amerikai Zsidó Szervezetek elnökei konferenciájának igazgatója telefonfelhivásban kritizálta Rabin hadügyminiszter drákói intézkedé­seit. ( Marc Gruber, az Uj Zsidó Programszer­vezet elnöke igy nyilatkozott: "Szivügyünk Izrael védelme, de épp annyira szivügyünk az is, hogy Izrael lelke túlélje a mostani megpróbáltatásokat." A forrongás első napjaiban, heteiben az ellenzék nem merte nyíltan kritizálni a kormány rendfenntartó módszereit. De a múlt héten az Izraelben már régóta aktiv béketábor megmozdult. Tel Aviv- ban több, mint 25 ezren tüntettek Shamir A TŰZ CSIHOLÓI "En ifjú testvéreim Jaj, a tüzet ne hagyjátok kihalni." Ady Endre Nem csinálunk titkot belőle: heti­lapot kiadni egyre költségesebb lesz Amerikában, különösen New Yorkban, ahol a lakbérek szinte hónapról hónap­ra egyre szédületesebb mértékben emelkednek. Mig üzleti jövedel­meink egyre csök­kennek, kiadásaink szakadatlanul emelkednek. Miután olvasó­táborunk már nagylelkűen be­töltötte a tavalyi kvótát, nem for- dúlhatunk ismét hozzájuk, azért sem, mert február­ban meg kell kezdenünk az idei gyűjtési kampá­nyunkat. Ezért csak kivételesen kicsiny csoporthoz, a "Fenntartó Gárda" tagjaihoz fordultunk, akiknek rendü­letlen hitére, lapunk iránti sziklaszi­lárd vonzalmára és szeretetére min­dig számíthattunk. Megírtuk nekik: nézzétek testvérek, ne nehezteljetek, fáj nekünk, hogy ismét hozzátok kell fordulnunk. Ti tudjatok jól, nem magunknak kérünk, hiszen lapunkat ma már nagyrészt Önkéntes munkával, a lapért minden áldozatot készséggel meghozó emberek készítik, állítják Össze, postázzák. De a lakbér, a nyom­dai költségek, a postaköltségek állan­dóan emelkednek. Nem kellett kétszer kérni tőlük. Mintha csak jeladásra vártak volna, szinte egyszerre ültek le a mi gárdis­táink asztalukhoz, Kanadától Flori­dáig, New Yorktól Kaliforniáig. Ä válaszok egyértelműek: "Csak előre kedves munkástársak, ne csüggedjetek, itt vagyunk mögöttetek, mellette­tek!" Ki tudná megfelelő módon szavak­ba formálni a szellemet, amely e leveleket áthatja, ki tudná valameny- nyit kiértékelni? De egy levéllel, egy adománnyal mégis külön kell foglalkoznunk. Ez a levél egy régi, hűséges kanadai olvasónktól, Kovács Istvántól jött, jóformán postafordultával. 366 dol­lárt küldött ez az olvasónk, az év minden napjára egy dollárt és mivel 1988 szökőév, 365 helyett 366 dollárt küldött. "Az első emberi bátorság, Áldassék: a tűz csiholója." Ady Mint olvasóink legtöbbje, a mi kedves Kovács Istvánunk is valószí­nűleg kisjövedelmű ember. Tálán megtakarított pénzét felezte meg velünk, tálán társadalmi biztosításá­ból juttatott nekünk nehezen nélkü­lözhető összeget. De szivében, öntu­datában, vagy öntudata alatt ott zsong­hatott a mi Ady Endrénk intése: "Jaj, a tüzet ne hagyjátok kihalni." A fel­világosodás, a haladás, a jobb jövő reményének túzét! És igy küldött egy dollárt az év minden napjára! Szivünk, lelkünk mélyéből köszön­jük Kovács Istvánnak felénk nyújtott segitÖ kezét és üzenjük szerte az országba a Fenntartó Gárda minden tagjának: "Áldassék az emberi bátor­ság, áldassanak a 'tűz csiholói'." Deák Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents