Amerikai Magyar Szó, 1988. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1988-01-07 / 1. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Jan. 7.1988 (ú/ttabóitiÁ: Afá/c SOUTHGATE, Mich. Fogadják köszöne- temet minden egyes lapszámért, amit mindig szomjas lélekkel vártam és olvastam. Sajnos, hogy nem tudunk elegendő utódot nevelni, itt főleg magamról beszélek. Egyedül vagyok az Öregotthonban, még születésnapi üdvözletei sem kapok. Most haladtam túl a 84. évet, még mindig nehezen várom a lapot. Kérésüknek eleget teszek, mert szeretném, ha még sokáig fenn tudnánk tartani a lapot és 10 hónapon át havonta 10 dollárt fogok küldeni a fenntartó alapra. Mindnyájuknak jó egészséget, sok ambíciót kívánok, hogy meg sokáig végezhessék jó munkájukat. Gábriel Kerekes Mintha csak egy önfeledt pillanatban Hollywood lerántotta volna a leplet a pénzvilág főhadiszállásáról: a new yorki tőzsdéről. Ezt az érzést válthatja ki a nézőből a "Wall Street" c. film. Hogyan és miért jött létre ez a bünvallomásnak tekinthető rendkivűli filmalkotás? Rendezője Oliver Stone, előzőleg már más filmekkel - mint pl. a "Platoon"- nal - tanúságot tett a társadalmi problémák iránti érzékenységéről. A film egy tipikus Wall Street-i tőzsde- spekuláns, Gordon Gekko manipulációi révén mutatja be a pénzvilág csúcsán elhelyezkedő lelkiismeretlen pénzemberek működését, módszereit. Eltérően a régebbi nagytőkésektől, akik bár ugyanolyan eréllyel hajszolták a pénzt, az ipar, a közlekedés, a kereskedelem fejlesztésével mégis hozzájárulták az ország gazdasági építéséhez. Wall Street mai urai elsősorban, sőt csaknem kizárólag spekulációval, egész iparágak felvásárlásával halmozzák a milliárdokat. A film bemutatja, miként igyekszik a cápa, Gekko felhasználni önző céljaira egy munkáscsaládból származó tehetséges fiatalembert, Búd Foxot, akinek szerepét C. Sheen játssza rendkivűli bravúrral. Hogyan és miért lehetett egy ilyen, a finánctöket ennyi erővel elítélő filmet gyártani ma Amerikában, azt ezúttal nem taglaljuk. Bármi legyen is a magyarázata ennek, a tény az, hogy komoly aggodalmat váltott ki vezető körökből. George Will, a jobboldal egyik legbefolyásosabb írója például - akinek rovatai a napilapok százaiban jelennek meg -, egyenesen felszólítja Reagan elnököt, nézze meg ó is ezt a filmet, vonja le belőle a tanulságot, hasson oda, hogy a féktelen spekuláció, melynek következményeként egész iparágak sorvadnak el, munkások százezrei vesztik el munkaalkalmukat, némileg korlátozva legyen. A filmet most szerte az országban filmszínházak százaiban lehet megtekinteni. Nagyon ajánljuk minden olvasónknak. Feledhetetlen jelenetek sorozatában látják majd igazolva ( lapunk álláspontját Wall Street túlkapásaival kapcsolatban. TÁMOGASSA ELŐFIZETŐINKET! HUBAY MIKLÓS Egyetlen Európa A borzongás futott át rajtam, amikor először olvastam Paul Valery nagy esszéjének klasszikus nyitömondatót: "Nos, mi civilizációk most már tudjuk, hogy halandók vagyunk." Erre a végzetre utal ama tengerentúli utazási irodának telibe találó reklámja is, amelyik azzal csalogatja Európába a turistát, hogy itt az utolsó alkalom: "Nézze meg Európát, amig megvan!" (Fordítsuk le egy másik korra: "Jöjjön Pompejibe, mielőtt kitör a Vezúv!1') Hogy Európából könnyen Euro- shima lehet, ez már az idegekben van. Reméljük: meglesz a fegyvertelen Európa. S meglesz a nukleáris fegyverek 2000-ig történő megsemmisítése világszerte. Akkor fogjuk csak igazán látni, hogy Európa közepe mennyire leépült - a felfegyverkezés versenyében. Mert az atomfegyver már azzal is pusztít, hogy van. Vagy mondjuk utópisztikusán, 2000-bÖl visszanézve, hogy volt. Miközben az ég alján az Apokalipszis előjeleit figyeljük, talán észre se igen vesszük, hogy az atom-arzenál puszta létének és feltartóztathatatlannak tetsző növekedésének abszurduma már mennyire gyilkolta ennek a földrésznek a lelkét. Ady - aki az első világháború küszöbén már az utána következő háborúknak a rettenetét is vizionálta, szinte szóról szóra Írja le ezt a demoralizálödást, amely a várható világvégek igézetében terjeszti ki az emberi felelőtlenséget: Eljött az álmodt minden-mindegy, Esküdjünk a mindent-szabadnak, Bőrünk úgyis ördögnek bőre: Lakomázzunk s aztán - előre. Ha tivornya, legyen tivornya, Olyan mindegy élni, nem élni S gyáva-e az ember vagy hérosz, Olyan mindegy: van-e tán még rossz S van-e még tán megbecsülendő? Nem volna nehéz kimutatni, hogy az atomfegyverkezés során kialakult eletesz- ményeínk közül hogyan veszett ki a heroiz- mus és nagyon sok megbecsülendő egyéb érték. (Egy elviselhetetlenül retorikus heroizmussal szemben fellépő deheroiza- lás elszabadult folyamata segítette a felmorzsolódást.) Úgy látszik: az irodalom is mintha feladta volna ezeket az értekeket. Aki számba veszi majd - reméljük mihamarább - egy fegyvertelen Európában az esztelen felfegyverkezés okozta - vagy az ezzel párhuzamos - pusztulásokat, az erkölcsi értékek devalválódása mellett konstatálni fogja a művészi értékek viharos presztízsvesztését. Az eszmék ma, ebben a fegyveres Európában, nem tudják kifutni magukat. Sem nálunk, sem pedig - tapasztalataim onnét vannak - a legtöbb nyugati országban. Európa mindkét felének kultúrái megsínylették a kontinens kettőbe vágását. Hadd ne említsem most a felfegyverkezéssel óhatatlanul együttjáró propagandát az állítólag szemben álló népek befeke- titésére. Az a filmes, az az iró, aki ilyesmire adja a fejét, méltatlan a hivatására. A művész, a költő magatartása Kosztolányi fogalmazásában klasszikus: "mind édes-enyémek a népek e földön". A gazdasági és politikai gondolkodás mindenütt a világon egyre inkább húz afelé, hogy amikor kultúráról van szó, csupán a tómegszórakoztatasra gondoljon, s hogy megelégedjék azzal a sikerrel, hogy a szórakoztatás nívóját - amelyet a merkantilizmus egyre lejjeb húz - itt— ott sikerül a legalpáribb szint fölé emelnie. Az európai kultúrától idegenek azok a közgazdasági kategóriák, amelyek mostanában Prokrustes ágyaként csigázzák vagy nyiszálják - nálunk és a legtöbb nyugat-európai országban is - az alkotó szellemet. En Jacques Lang volt francia művelődési miniszterrel értek egyet, aki a gazdasági válság mélypontján megfogalmazta a tételét - mely azóta egyre terjed, hadd terjesszem én is: "az ország gazdasága megsínyli, s belerokkan, ha nem biztosit teret a kreativ kultúrának". Nem esnék nehezemre ezt a tételt friss és közeli példákkal illusztrálni. Az atomkorszak technológiája - akár békés, akár hadi - földgolyóveszélyes, és a legjelentősebb faktor benne: az emberi intelligencia és- felelősség. Ha ez hibad- zik, baj van, nagy baj. Magam, gyerekeink és az emberiség életét szívesebben látom olyan technikai szakemberek kezében, akik minden esti szórakozása nem csupán a televízió hazai, külfó’ldi és csillagmúso- raiból digitálisan kevert kulturkoktél, hanem akiknek múlhatatlan élményük a görög tragédia, akik el-elgondolkoztak Németh Galilei-drámáján, akik hajlandók elolvasni Juhász Ferenc még oly hosszú verseit. Mert a kultúra nemcsak könnyű - nehéz is lehet. És nem arra szolgál, hogy feledtesse az élet nehézségeit. Van-e remény az európai szellem reneszánszára? "A civilizációt egy üj, magasabb szintre emelni". Ha eltakarítják a fegyverek nagyját: van. Ilr. GERGELY ANNA BELGYÓGYÁSZ SZAKORVOS kórházi affiliációval (mar‘as vérnyomás, cukorbetegség, szív, tüdő, i-áj, gyomor és egyéb megbetegedések) Teljes kivizsgálás Rendelés: előzetes bejelentésre hétfő, szerda: délután 3.30 - 6 óráig kedd, péntek: délelőtt 9-1 óráig 330 E 79th St. # 1-D New York, N.Y. 10021 (1st és 2nd A ve. között) Tel: 737-0370 Mediq&re-t és privát biztosítást elfogadok. 4.
