Amerikai Magyar Szó, 1988. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1988-06-23 / 25. szám

Thursday, June 23. 1988. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 9. Prágai sonka, bécsi szelet Számos kedvelt ételünk máshonnan szár­mazik, mint ahogyan elnevezésükből gon­dolhatnánk. A prágai sonka eredete az olasz hentes­mestereknél keresendő. Eszak-olaszorszá- gi húsfőzómesterek, főleg Friaulban, mű­vészi tökélyre emelték ezt a foglalkozást, ismerték Őket egész Európában. A 16-19. században főzött és füstölt hússal látták el a magyar várakat, hogy kellő élelemtar­talékkal rendelkezzenek ostrom esetén. Az olaszoktól megtanulták e mesterséget a cseh hentesek is, akik tovább fejlesztették szerzett tudásukat, és megteremtették a prágai sonkát, mely már speciális készít­mény volt. Cseh, morva, galíciai, bukovi­nai sertéseket vásároltak és ezekb&l készí­tették el e jellegzetes sonkát. A sertése­ket főleg angol yorkshire-i fajtából válo­gatták, de nem lehetett súlyuk 50 kg-nál több. Ezeket a sertéseket szabadon nevel­ték, ezért izmosak, soványak voltak. A levágott állatok sonkáit, melyek nagyjából egyforma súlyúak es minőségűek voltak, különleges páclével, kádakban besözva, 3-4 hónapig tárolták, érlelték, majd fel­füstölték, véfpil megfőzték. Ma mór Magyar- országon is készítenek prágai tipusu sonkát. A rocquefort sajt (rokfort) a hasonló nevű francia faluról kapta nevét. Itt készül 300-400 év óta. A hagyomány szerint egy pásztor a falu határában lévő barlang-pin­cékbe menekült a közelgő vihar elöl és ide hajtotta be a nyáját is, hogy megvédje Őket. Amikor a vihar elölt, kihajtotta innen a nyájat és tovább vándorolt. Csak később vette észre, hogy a barlangban felejtette a tarisznyáját, melyben juhsajt és kenyer volt. Hetek múlva, amikor újra a faluba érkezett, bement a tarisznyáját megkeres­ni. Ott is talalta egy szögön, ahova annak idején akasztotta, de a benne levő kenyér teljesen elpusztult a vastag penész alatt. A sajt azonban, bár szintén peneszes volt, jóizuvé vált. Ennek hire ment, és ettől kezdve a falusiak ide hordták a juhsajtot érlelni, hogy jellegzetes, finom izt kapjon. A sajt pedig rövidesen ismertté vált Fran­ciaországban, sőt egész Európában is. A bécsi szelet eredete az ókorba nyúlik vissza. Már a perzsák is ismerték a rántott húst, de kedvelt étel volt az araboknál is. A görögök szakácskönyveiben szerepel a sült hús, melyet prézlivel készítettek. A rómaiak is kedvelték a tojásban, mor­zsában megforgatott ^ sült húst. A mórok Spanyolországba vitték magukkal ételeiket is, igy megismertették a rántott húst a lakossággal. 1491-ben (a mórok kiűzetése után) Andalúziában "chuleta Andalúzia" néven szerepel a spanyol szakácskönyvek­ben a rántott szelet. A 15. század vége felé spanyol, német és francia csapatok törtek be Itáliába es pl. a spanyolok ötszőr is elfoglalták Milánót. A varos népe tőlük leste el a rántott szelet készítésének tit­kát. Milanóban járt osztrák szakácsok a múlt század elején itt tanulták meg ezt a náluk új húsételt, és ettől kezdve Bécsben is készitették, de már borjúhúsból. A szelet neve pedig az azóta világhírűvé vált "Wie­ner Schnitzel" (bécsi szelet) lett. Bécsböl került Magyarországra is. A bécsi szeletről, mint osztrák speciali­tásról azt írja a Die Küche cimD szaklap, hogy "ez a legjobb hússzelet, mely olyan illatos, mint a virág, olyan zamatos, mint a cseresznye, és olyan ropogós,( mint a frissen sült zsemle..." Rudnay János A napozás ABC-je A szépségápolás egyik leghatásosabb "természetes kozmetikuma" - a napfény. Divat az egeszseges napbarnított bőrszín, előnyösebbé teszi a megjelenést. A mértékle­tes, kellemes napfú'rdŐ a bőrt regenerálja, amely fontos érzékszervünk. A bőrben létrejövő változások kedvezően, vagy káro­san befolyásolhatják egész szervezetűnk működését. A mértékkel alkalmazott napfúrdö} életfolyamatokat serkentő és gyógyhatású. A napfény ibolyántúli sugarai jótékonyan felfrissítik az egesz szervezetet, kellemes közérzetet biztosítanak, javul az erőállapot, megindul a D-vitamin képzése, stb. Mivel a napfénynek fertőtlenítő hatása is van, gyógyítja a gombás fertozéses bőrbetegségek egy részét. Természetes "gyógyszer" a gennyes pattanások elmulasztásara. Helyes napozással erőtartalékot gyűjthetünk télire. Amint lathatjuk, sok előnye van a helyes napozásnak, de szeretnénk felhív­ni a figyelmet a mértéktelen napozás káros hatásaira is. Az emberek többsége nyári szabad­ságára halasztja a napozást, s egyszer­re akarja pótolni, amit tavasszal elmu­lasztott. Vannak napfényimadok, akik órákig fekszenek a tüzo napon s meggondolatlanul ^veszélynek teszik ki szervezetüket. Érdekesség, hogy a bőr fénytőrö képessege egyénenként változó és az egészségi állapottól is függ, ki mennyit napozhat. JÓ tudni, hogy érzékeny bőrű nőknél az olajos napozószerek bőrpanaszokat idézhetnek elő. Leggyakoribb az apró piros pattanásszerí! bőrjelenség, amely erősen viszket. így jelzi bárunk, hogy nem a bőrtípusnak megfelelő készítményt használunk. BŐRGYÓGYÁSZ J. Baral, M.D. Dermatologist \/ Xmt'rikai Hurutot'ás/ S/n'flseß diplomás tagja Bor és ncmibetegségek gsogsílása Májátültetés • Bőrrák operáció Collagen injekció ráncok ellen W1KRIC \N DKRM ATOLOGY ( KNTER 210 Central Park South Manhattan. NY C (212) 247-1700_______ —------------------------------------------------­Házi* asszonyoknak Jó tudni A metélőhagyma aromája jobban érvé­nyesül, ha a konyhai ollóval finomra vágjuk. A rizst, a darát, a zabpelyhet megóvhat­juk a férgesedéstől, ha 1-2 evőkanál konyha­sót szórunk bele. A kézmosó kefét időnként tegyük hideg, ecetes vízbe. A keféről a szappanmaradék és az egyéb szennyeződés eltávozik. * A tisztitó- és folttisztitószereket jelöl­jük meg, és tegyük olyan helyre, ahol kis­gyerek nem éri el! Tanácsok folttisztításhoz Alkohol: hideg vizböl és glicerinből keve­réket készítünk, az alkoholfoltos ruhát beáztatjuk és utána ecetes vízzel átöblit- jük. Sor: denaturált szeszt és vizet egyenlő arányban Összekeverjük és az oldattal a foltot végignyomkodjuk. Konyak: 96 százalékos alkohollal dörzsöl­jük ki. Tojás: nedves sóval vagy ecetes vízzel kezeljük. Zsír és mártás: a mosás előtt az öblitő­szerrel bedörzsöljük. Zsír és kötöttholmi: pezsgésben lévő ásványvízzel elővigyázatosan végignyom­kodjuk. Zsír és könnyű szövet: burgonyalisztből és vízből pépet készitünk, a foltba bedör­zsöljük, száradni hagyjuk és kikeféljúk. Gyümölcslé: sóval sorún behintjük és forró vízzel kimossuk. Fehér szövetnél a citromlé is megfelel. Főzelék: mosóporos oldatba áztatva állni hagyjuk, és a következő napon tiszta vízzel kiöblítjük. Joghurt: száradni hagyjuk, majd kikefél­júk és meleg vízzel kimossuk. A folt maradé­két benzinnel dörzsöljük ki. Kakaó: alkohollal bőségesen bedörzsöl­jük. Golyóstoll: hajlakkal erősen beszórjuk és száradni hagyjuk. Utána kikefeljúk ecetei vízzel. Lakk és olaj: a tömör festéket lekapar­juk, tisztítószerrel kidörzsöljük, majd ki­mossuk. * Általános jotanács: ha bármilyen ruhát bármivel foltot ejtünk, ne késlekedjünk azonnal, áztassuk be, vagy a fent leirt módon lássunk hozzá a szennyezett holm tisztításához. ÚJÍTSA MEG ELŐFIZETÉSÉT! Xul -’'Viv .; y \ t'yi f1cy V

Next

/
Thumbnails
Contents