Amerikai Magyar Szó, 1988. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1988-06-16 / 24. szám
12. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 16. 1988. ORVOS A CSALÁDBAN A koleszterin és a szívinfarktus Labdarúgás A vér magas koleszterinszintje a dohányzással es a magas vérnyomással együtt előidézheti a szívinfarktust. Bizonyított, hogy a magas koleszterinszintűek kozott jóval több a szívinfarktus, és az infarktusok mintegy felének magas a verzsirszintje. Amerikában hét even at tartó vizsgálat bizonyította azt is, hogy egyedül a kolészterinszintnek diétás és gyógyszeres csökkentésével 20-25 százalékkal lett kevesebb a szívinfarktusok előfordulása. A koleszterinszint egyszerű laboratóriumi vizsgálattal mérhető, a normál felső értek felső határa 6.2 millimol/liter. Ez általában harmadrészben a külső táplálékból, kétharmad részben a szervezet belső kolesz- terintermeléséböl származik. Az arány egyénenként változik, a kövér, magas vér- zsirszintü embereknél nagyobb szerepe van a táplálkozásnak. A betegek harmada azonban nem elhízott, a koleszterinszint részben örökletes hajlam alapján emelkeA vérben található másik zsirfeleségnek, a trigliceridnek szintén szerepe lehet a szívbetegségek keletkezésében. Ez azonban nem a táplálék zsírjából, hanem a szénhidrátból, tehát főleg a kenyérből, a tésztából, az édességből, a cukorból, stb. keletkezik. Laboratóriumi értéke kóros, ha 2.0 millimol/liter felett van. Még nagyobb jelentősége van az utóbbi évtizedben felfedezett z?irfehérje-molekulának, az infarktus elleni védófaktornak nevezett HDL-nek. Ha elegendő mennyiségben van jelen a vérben (kb. 1.4 millimol/liter felett), képes megakadályozni a fölös koleszterinszint lerakódását az érfalba, sőt a már lerakodott koleszterint felvenni és elszálli- tani is képes. Magasabb testsúly, sok szen- hidrátfogyasztás, dohányzás esetén a védőfaktor szintén károsodik, tehát csökken. A vér magas koleszterinszintjet kétféle módon is befolyásolhatjuk táplálkozásunkkal: egyrészt csökkentjük a kalóriafogyasz- tást és ezzel a testsúlyt, másrészt figyelnünk kell arra, milyen tápanyagban van sok koleszterin, hogy azokat kerülhessük. A zsírok adják a legtöbb energiát, igy minden látható zsiradék fogyasztásának korlátozása az ésszerűi fogyókúrák egyik alapja. Célszerűi az átlagos napi 140 grammos . zsirfogyasztásunkat 100 gramm ala csökkenteni. A fogyókúra másik pillére a szénhidrát-korlátozás. Elsősorban cukor- fogyasztásunkat kellene lényegesen mérsékelni, és több növényi rostot tartalmazó zöldséget, főzeléket, gyümölcsöt vagy rostdús barna kenyeret fogyasztani. Ezek rosttartalma ugyanis nem iiasznosul, nem szívódik fel, vizet megkötve csökkenti az étvágyat is (például a buzakorpa), de a velük együtt elfogyasztott zsírok tiz százalékát is képesek megkötni. A testsúly csökkenésével a vérzsírok csökkennek, sőt a védőfaktor is emelkedhet. A másik, amit magas koleszterinszintúek- nek figyelembe kell venni; a zsir( és az olaj energiatartalma közt ( nincs lenyeges különbség, azonban az állati zsírokban bőven van koleszterin, a növényi olajokban (napraforgó-, olíva-, repceolaj) egyáltalán nincs! Hasonló a különbség az igen magas koleszterintartalmú vaj es a koleszterinmentes margarinok tekintetében. A legtöbb koleszterint a belsőségek (velő, máj) ezenkívül a tojássárgája tartalmazza. Lényegesen kevesebb, de nem elhanyagolható a húsok koleszterintartalma. Zsirsze- gényebb a marha-, a baromfihús^ illetve a hal, amelyek közül egyesek meg védó- faktorszintet javító anyagot is tartalmaznak. Hogyan emlékezünk? Az ember az egyetlen élőlény, akinek igen fejlett az agya, s többszörösen fontosabb, erősebb es hatékonyabb, mint bármelyik másik szerve. Nem könnyű röviden leírni pszichikai képességeinket, amelyek réven magasan a többi élőlény föle emelkedünk. Annál nehezebb, mivel lelki életünk több részből áll. Mindenekelőtt az emóciót, az erős érzelmet kell megemlítenünk, aztán a gondolkodás folyamatát, a megfigyelőképességet, az intelligenciát. Mindennek az alapját az emlékezés képezi. Ez a lelki funkció is meglehetősen bonyolult, hiszen valamit előbb tanulmányoznunk kell, ( majd megjegyeznünk, aztán pedig felidéznünk emlékezetünkben. Más élőlények is megjegyeznek dolgokat, némelyek egészen jól. így például már régóta tudjuk, hogy a delfinek rendkívül könnyen tanulnak és sokáig emlékeznek arra, amit megtanultak. Az állatidomárok szerint legjobb az elefántok és a tévék emlékezökepessége. Vajon hogyan jegyzőnk meg valamit és kesébb hogyan idézzük fel emlékezetünkben? Mindenki jól emlékszik arra, ami gyermekkorában történt vele. Ma mar tudjuk, hogy ezt annak a vegyi anyagnak köszönhetjük, amelyik agyunk sejtjeiben található. Mivel nem változik meg, évtizedek múltán is megmarad benne az, ami egyszer elraktározódott. Ezért tudjuk a regi emlekeket idősebb korunkban is felidézni. Ezt a vegyi anyagot ribonukleinsavnak nevezzük. Nem mas, mint a fehérjeszintézisben fontos szerepet játszó, a sejt plazmájában és kis mennyiségben a sejtmagban található, ribozt tartalmazó nukleinsav. (Jelzése: RNS) Hogy megrögzod- jön benne valami, ahhoz az enzimek is hozzájárulnak. Az emlékezés még összetettebb folyamat, de egyre világosabbá válik. Ehhez hozzájárul az a tapasztalat is, amelyet komputerekkel végzett munka során szereztünk, hiszen hihetetlen mennyiségű adatot képesek megjegyezni. Miért oly nehéz a tudósoknak felfedezni az AIDS betegség kórokozóját? Azért, - mint az legújabban kiderült -, mert a betegség bacilusai néha egészséges sejtekben rejtőzködnek, ami megnehezíti, vagy lehetetlenné teszi, hogy azonosítani tudják a bacilussal fertőzött személyt. Az ilyen személy azután, nem tudva, hogy magában hordozza a kórokozó bacilust, gyanútlanul másokat is megfertőz. A vasárnapi mérkőzésekkel lezárult az 1987-1988-as idény az első osztályban. A bajnoki cim sorsa, mint ismeretes, már korábban eldőlt: a Bp. Honvéd lett az első, jóllehet utolsó mérkőzésén vereseget szenvedett a Békéscsabától. A vidéki gárda ezzel (is) menekült meg a kieséstől, bár a másik kiesöjelölt, a Debrecen, simán kikapott Vácott, s ezzel búcsúzott, akárcsak már korábban a Rákóczi, amely győzelmével tette emlékezetessé utolsó NB I-es szereplését. Az egykor örökrangado- nak nevezett FTC-MTK-VM - összecsapás a zöld-fehérek sikerével ért véget, s ezzel a bajnoki tabellán az ötödik helyet szerezték meg. AZ NB I. LABDARUGÓ MÉRKŐZÉSEK EREDMÉNYEI 30. forduló, 1988. jun. 5. BÉKÉSCSABA - BP. HONVÉD 1:0 VÁC - DEBRECEN 3:0 FTC - MTK-VM 2:0 VASAS-ZTE , 1:0 RÁKÓCZI - PÉCS 3:0 HALADÁS - RÁBA , 2:2 TATABÁNYA - U. DÓZSA 2:2 VIDEOTON - SIÓFOK 4:3 A 86. BAJNOKSÁG I. OSZTÁLYÁNAK VÉGEREDMÉNYE 1. Bp. Honvéd 30 17 7 6 «8,23 41 2. Tatabánya 30 13 11 6 58-35 37 3. Ü. Dózsa 30 12 13 5 «8-29 37 4. Rába 30 14 7 9 49-43 35 5. Ferencváros 30 12 9 9 47-32 33 6. MTK-VM 30 14 4 12 53-50 32 7. Haladás 30 9 13 8 39-37 31 8. Pécs 30 11 9 10 31-34 31 9. Vasas 30 9 11 10 33-37 29 10. Vác 30 9 10 11 34-34 28 11. Videoton 30 6 15 9 28-32 27 12. Siófok 30 9 9 12 39-50 27 13. Békéscsaba 30 8 11 11 30-42 27 14. Zalaegerszeg 30 7 11 12 26-32 25 15. Debrecen 30 8 7 15 33-48 23 16. Rákóczi FC 30 4 9 17 25-63 17 Gólkirály: Melis 19: Melis (DMVSC) 18: Szeibert (MTK-VM) 11: Kovács (Bp. Honvéd) 15: Fischer (Ferencváros) 14: Plotár, Kiprich (mindkettő Tatabánya) 12: Illés (Haladás), Szabadi (Vasas) 11: Pölösked (MTK-VM), Rubold (Rába), Vincze I. (Tatabánya), Mörtel (Rába) 10: Rostás (Ű. Dózsa), Fodor (Bp. (Honvéd) Olimpiai sorsolás Szöulban elkészítették az olimpiai labdarúgótorna csoportbeosztását és sorsolását. A kéthetes mérkozessorozaton tizenhat csapat indul. A küzdelmek négy négyes csoportban kezdődnek, s az első és a második helyezettek jutnak a negyeddöntőbe. Az elsé mérkőzéseket szeptember 17-én játsszák, 25-én lesznek a negyed-, 27-én az elődöntők, s az aranyéremért október elsején küzdenek meg a csapatok. A csoport (Pusan, Taegu): NSZK, Svédország, Tunézia, Kína. B csoport(Kvangdzsu, Taejon, Szöul): Zambia, Irak, Olaszország, Mexikó. C csoport (Pusan, (Taegu): Argentina, Szovjetunió, Egyesült Államok, Del-Korea. D csoport (Szöul, Taejon, Kvangdzsu): Ausztrália, Jugoszlávia, Brazília, Nigeria.
