Amerikai Magyar Szó, 1988. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1988-06-02 / 22. szám
Thursday, June 2. 1988. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3. AMERIKA MAGYAR KOMPUTER KIRÁLYA 1956-ban, húsz éves korában érkezett az Egyesült Államokba. Nem tudunk sokat egyéni, családi hátteréről, csupán annyit, hogy Budapesten nagyon jó iskolába járhatott, mert amikor New Yorkba érkezett és beiratkozott a City College-be az angol nyelv alapos ismerete nélkül, mégis, négy év múlva, az osztály legjobb diákjaként vizsgázott. Fizikát, matematikát tanult. Dr. Gróf Andrásról (Andrew Grove) beszélünk. A Texas Instrument elektronikai cégnél folyamodott először állásért, de nem vették fel, mert a személyzeti osztály vezetője nem tekintette érdemesnek egy olyan fiatalember felvételét, aki az egyetemen a folyékony testek dinamikájáról irt értekezéssel nyerte el diplomáját. Azután a California-! Fairchild Camera (későbbi neve INTEL) cégnél jelentkezett. Magával vitte egyik tanárának két mondatból álló ajánló levelét: "Ez valóban kivételes személyiség. Szerencsés ember lesz az, aki alkalmazza!" Dr. Gróf András Dr. Moore, a cég akkori vezérigazgatója valóban szerencsés ember lett. Gróf András az INTEL üzemet Amerika leghatalmasabb komputeralkatrész monopóliumává fejlesztette, ahová még az óriási IBM cég emberei is kalaplevéve mennek áruért. Gróf András volt az, aki kitervezte és kifejlesztette a 386 jelzésű komputeralkatrészt. Ez egy postabélyeg nagyságú "chip", amelyen 275,000 miniatűr mikroszkopikus nagyságú tranzisztor van elhelyezve. Egy ilyen mikrochip hallatlanul 4 növeli a komputerek teljesítő képességét. Es senki más nem tudja gyártani Amerikában, csak dr. Grove cége, az INTEL. Legalábbis egyelőre. Dr. Grove ostromolt erődhöz hasonlítja az INTEL céget. Az ország, sőt a világ legkiválóbb mérnökei dolgoznak éjjel-nappal ezernyi üzemben, hogy kifejlesszenek a 386-hoz hasonló mikrochipet, de ezt egyelőre még nem voltak képesek elérni. Ezprt az ország vezető komputergyártói, beleertve -mint mondtuk - a hatalmas IBM-t is - Grove honfitárstól kénytelenek vásárolni ezt a fontos alkatrészt. Érdemes elgondolkozni azon, mi lett volna, ha Gróf András otthon marad és ott alapított volna egy ilyen mikrochip- gyarat? Az egész világnak a magyaroktól kellett volna ezeket vásárolni. Annyi pénzt csinálhatott volna, amennyivel alaposan leszállíthatta volna szülőhazája nemzeti adósságát! Úgy hálálhatta volna meg szülőhazájának az oktatást, gondozást, amelyet kapott tőle. De hát az sem rossz érzés, dollárok százmillióin ülni! Ugyebár? UTAZÁS MAGYAR AMERIKÁBAN Néhány hónappal ezelőtt kedves látogatót fogadhattunk szerkesztőségünkben: egy óhazai kollégánkat, Bokor Pált, a magyar kormány hivatalos lapjának, a Magyar Hírlapnak szerkesztőségi munkatársát. Beszámolt több hetes amerikai útja főbb benyomásairól. Élményeink krónikáját érdekes cikksorozatban közölte lapja. Úgy érezve, hogy a beszámolók közvetlenségük, szellemességük révén joggal tarthatnak igényt olvasóink érdeklődésére is, ezért közölni fogjuk a legérdekesebb részleteket. Szerk. A William Penn Biztosító Magyar háza lényegében már Pittsburgh- nek sincs, bár még igy nevezik azokat a volt munkásklubokat, amelyek Pittsburgh- ben, McKeesportban, Hazelwoodban működnek. De ezek legfeljeb kulturált beszélgetésre szolgálnak. A pittsburghi székhelyű William Penn biztosítóintézet százéves története azt példázza, hogy az anyagi érdekeltség alapján való Összefogás is lehet a magyarság- tudat megőrzésének eszköze. Vezetői az utóbbi években felismerték, hogy a nem profitérdekeltségű, de alkalmazottainak és igazgatóinak mégiscsak tisztes jövedelmet nyújtó társaság jövője a roppant pénzpiaci tülekedés közepette attól függ, sike- rül-e megmaradnia "magyarnak". Az pedig, hogy meddig lesz szükség egy ilyen magyar ügyfelekre támaszkodó különleges biztosítótársaságra az Egyesült Államokban, számottevő emigráns-utánpótlás hiányában közvetlenül a magyarságtudat megérzésének, közvetve a Magyarországgal való kapcsolat- tartás szorosra fűzésének függvénye. Ellentétben tehát a jobboldali politikai szervezetekkel, a William Penn mozgalmat indított egy sokoldalúbb "rehungarizálás" jegyében. Minden módon hirdette, hogy megértést és összetartást szeretne látni az amerikai magyar csoportok között. Ez, mint láttuk, kényes feladat, amely komoly manőverezőkészséget is igényel. A társaság ezért támogatja az Összes magyar szervezeteket, mégpedig nemcsak szép szóval. Egyik nagy "haditette" a New Bruns- wick-i Amerikai Magyar Alapítványnak 1986-ban átnyújtott 60 ezer dolláros csekk volt, de az iskolai ösztöndijak, ifjúsági táborok, cserkésztáborok szervezésében is élenjár. A társaság székházéban könnyebb megérteni, hogy miért a William Pennt emlegetik a legbefolyásosabb amerikai magyar szervezetként. Az egyesület pénztárnok- nŐje szolgált erre szemléletes magyarázattal; bemutatta a biztositó kartotékos adattárát és számitógépes nyilvántartási rendszerét. Vagyis a William Penn az egyetlen olyan hely az Egyesült Államokban, ahol egy pillanat alatt tájékozódni lehet az amerikai magyarság jelentékeny részének (hetvenezer biztosítottnak) lakóhelyéről, életviszonyairól, vagyoni helyzetéről. A társaság tavaly fennállásának centenáriumát ünnepelte; munkás-betegsegély- zőként alakult meg, s ez az indíttatás a mai napig érződik politikáján. Elmer Charles, azaz Károly Elemér, a William Penn nemrégiben leköszönt elnöke ezt a hagyományt s nem a jobboldali magyar gerontokrácia elvárásait követte, amikor 1978-ban a magyar koronát hazahozó hivatalos amerikai delegáció tagja lett. Ki kicsoda magyar Amerikában ? Ha az amerikai magyar életben nem is, a két ország közötti jó viszony ápolásában kivételesen aktiv szerepe van Washingtonnak és New Yorknak, annak a néhány tucat, pár száz amerikainak, akik többnyire származásuktól függetlenül tettek szert befolyásos pozíciókra az Egyesült Államok politikai és gazdasági életében. Közülük nehányat - Tom Lantos és Ernest Könnyű kaliforniai képviselőket, George Sorost, a Soros alapítvány és az azonos nevű New York-i tőzsdevállalkozás milliárdos tőke felett rendelkező vezetőjét, Takács Józsefet, az Amerika Hangja rádióállomás magyar szerkesztősegének volt vezetőjét - a Magyar Hirlap az elmúlt hónapokban bemutatott. Mások, mint Radványi Miklós, aki a washingtoni kongresszusi könyvtárban pár év alatt tornázta fel magát magas pozícióba, vagy Szegedy-Maszák Marianna, a demokratikus Magyarország első washingtoni nagykövetének lánya, az ígéretes tehetségű ujságirónő, minden bizonnyal hallatnak még ( majd magukról. A velük folytatott beszélgetések legfontosabb közös tanulsága az volt, hogy ezek az emberek, legyenek a negyvenötös vagy ötvenhatos emigráció tagjai vagy éppen második nemzedékbeliek, valamennyien amerikai állampolgárok, az Egyesült Államokat tekintik hazájuknak. De nem tagadják meg és nem szégyellik gyökereiket, s bár Magyarországgal kapcsolatos tevékenységük iránytűje az érvényes amerikai politika, a kereteken belül készek sokkal többet tenni az átlagos amerikai közéleti embernél a magyarság, a kapcsolatok, az óhaza érdekében. KI MIT MOND? Nemcsak az magyar, aki magyarul beszél. Például a szomszédos országokban élő többmilliós magyar népesség egyes csoportjai - különösen a periférián élők, mint a csángók - esetében az a tapasztalat, hogy a nyelv fokozatosan kopik, romlik... De ok is magyarnak tartják magukat, még akkor is, ha ezt esetleg a saját országukban nem ismerik el. Vagyis a nyelv és az állampolgárság önmagában nem dönti el ezt 8 kérdést. «„hisz Gyula akadémikus) MAGYAR UROLÓGUS Dr. George Kiéin Corndl-dipkmiás, urológiai szakorvos RENDELŐK: 120 East 79th St., New York, N.Y. 10021 110-45 Queens Bhrd. Forest Hills, N.Y. 11375 Telefon: (212) 744-8700 RENDELÉS ELŐZETES BEJELENTÉSRE: • Prosztata problémák • V^'orny • Húgyúti fertőzések • Impotencia • Vesekő • Vese- és kófyagdaganatok 24 ÓRÁS DÍJTALAN TELEFON-KONZULTÁCIÓ Medicare-t és Blue Gross-Blue Shield biztosítást elfogadunk
