Amerikai Magyar Szó, 1988. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1988-05-19 / 20. szám

Thursday, May 19. 1988. AMERIKAI MAGYAR SZO 3. Deák Zoltán Florida,Canada vezet a kampányban Mélységes hálával regisztráljuk a tényt, hogy olvasóink, megértve lapunk fenntartá­sának fontosságát, eddig már $22,901-el járultak hozzá 35,000 dolláros gyűjtési célkitűzésűnkhöz. Bár százalékarány­ban kvótájuknak csak 70%-át töltötték be floridai barátaink, de egyéni teljesítmé­nyekben messze túl­szárnyalják minden más csoportunkat: Floridában személy szerint egy-egy ol­vasónk átlag $58-al járult hozzá a lap fenntartásához. E tekintetben kanadai lelkes táborunk sorakozik fel mögöttük, fejenként $25.-os adománnyal. Ott csaknem minden olvasónk hozzájárult szeretett lapja biztosításához. Százalékarányban New York vezet 81, Kanada 80%-kal. Igaz ugyan, hogy Michi­gan kvótájának 195%-os teljesítésével minden más államot megelóz, de ez csak azért történt, mert van ott egy igen kedves régi jó barátunk, aki $500-as felajánlásá­val egymaga betöltötte a michigani kvó­tát. Az ottani többi barátunk $495-el szé­pítette az eredményt. Bar százalék tekin­tetében California kissé elmaradt, de brut­tó összegben az ő hozzájárulásuk nélkülöz­hetetlen volt a kampány eddigi sikeréhez. Azt is tudjuk, hogy a californiai olvasók rendszerint az augusztusi István nap alkal­mával szokták teljesítem kvótájukat. Vannak azonban olyan olvasóink is, akik még mindig megkérdezik tőlünk: "Nem restellik magukat, hogy mindig kérnek?" Őszinte kérdés őszinte választ követel: Itt van a kezemben a Nation nevű libe­rális folyóirat szerkesztőjének május 10—i levele. Ez a folyóirat 143 éve jelenik meg, kb. 60,000 olvasójuk van, valamivel több, mint nekünk. A lap előfizetője és támogató­ja vagyok. Sürgősen kérnek támogatóiktól 100,000 dolláros azonnali segítséget. Ezt írja levelében a szerkesztő többek kozott: "Lapunk váratlanul súlyos helyzetbe került, azonnal szükségünk van 100,000 dollárra. Gondoljon arra, hogy ennyibe került egy repülőgép-anyahajonak 4 órán át való üzemeltetése és akkor talán nem is olyan nagy ez az összeg. Lapkiadásunk alapvető költségei 20%-kal emelkedtek. A legújabb postai szállítási költség 100,000 dollárral emelte kiadásainkat. A papír ára 16%-kal emelkedett, a nvomda emiatt 50%-kal emelte számlánkat." A mi esetünkben majdnem minden tetei ugyanez, csupán az arány kisebb, mivel a lapunk kisebb. Az Egyesült Államokban minden folyóirat, minden média, amely nem haszonra dolgozik, egyedül a nagyközön­ség támogatásával működhet. Vonatkozik ez olyan TV-állomásra, mint New Yorkban a Channel 13, amely évente több mint egy millió dollárt kér és kap a közönségtől. Vonatkozik ez a WBAI progresszív rádió- állomásra, a Guardian nevű folyóiratra, amely evente 250,000 dollárt kér olvasói­tól. Nem restelljék tehát mi sem, hogy kér­nünk kell, mi több, büszkék vagyunk arra, hogy fennáll egy lap az Egyesült Államok­ban immár 86 éve, amely tulajdonképpen népszavazást tart minden évben, megkér­dezve olvasóitól, akarják-e, hogy fenntart­UTAZÁS MAGYAR AMERIKÁBAN Néhány hónappal ezelőtt kedves látogatót fogadhattunk szerkesztő­ségünkben: egy óhazai kollégánkat, Bokor Pált, a magyar kormány hiva­talos lapjának, a Magyar Hírlapnak szerkesztőségi munkatársát. Beszámolt több hetes amerikai útja főbb benyomásairól. Élményeink krónikáját érdekes cikksorozatban közölte lapja, ügy érezve, hogy a beszámolók közvetlenségük, szelle­mességük révén joggal tarthatnak igényt olvasóink érdeklődésére is, ezért közölni fogjuk a legérdekesebb részleteket. Szerk. 3. A tíspik és az ötvenhatosok A clevelandi Felső Buckeye Roadon lá­tott törött tulipános pad ennek a régi ame- rikás közösségnek a kihalását jelképezi. A legnagyobb amerikai magyar központ volt itt, mely valaha kelet-nyugati és észak­déli irányban egyaránt 30 háztömbre ter­jedt ki. Manapság azonban az ottlakók fizikai és tökeenergiáinak kimerülésével eltűnik a magyarság sok külső jele: az üz­letek elköltöznek, vagy mint Dietrich Dé­nes Magyar Kulturális Központja, elnép­telenednek. A templomok bezárnak, vagy fekete közösségek veszik át őket. Az 1945 előtti emigrációt egyértelműen baloldalig később antifasiszta politikai be­állítottsága alapján is megkülönböztették. A harmincas években például a két balol­dali újság, az Amerikai Magyar Népszava és az Új Előre napilap volt és harmincezren felüli példányszámot ért el. Ma egyáltalán nincs napilapjuk az ameri­kai magyaroknak. A CIA el&djenek, az OSS-nek egy titkos jelentéséből pedig ki­derül, hogy 1943 nyarán, az amerikai hadba- lépés után a kinti magyarok szinte kizáró­suk a lapot? Megérdemli-e ez a lap, hogy fennmaradjon? És a mi lelkes táborunk 86 éve, minden évben, igennel válaszolt. Válaszoltak a háborús években, válaszol­tak a depresszió idején, válaszoltak a mccarthyzmus idején es válaszolnak most is. Ezért erezzük, hogy nem kell restelked­nünk, amikor evente hozzájuk fordulunk. Dicsősége ez az amerikai magyarság ama csoportjának, amely messzire tekintve a múltba és a jövőbe azt mondja, hogy amig egy amerikai magyar lap megjelenik az Egyesült Államokban, addig a mi lapunk­nak is hallatnia kell szavát. AZ 1988-AS KAMPÁNY KVÓTÁI ÁLLAMOK SZERINT Kvóta Eddig bejött New York $ 10,000.- 8,123.­Florida 8,000.- 5,798.­California 5,000.- 2,235.­Canada 3,000.- 2,478.­New Jersey 2,000.- 925.­Michigan 500.- 995.­Ohio 1,000.- 383.­Illinois 1,000.- 590.­Pennsylvania 1,000.- 560.­Indiana 500.- 205.­Connecticut 500.- 170.­Washington, D.C. 500.- 150.­Vegyes államok 2,000.- 289.­Összesen 35,000.- 22,901.- ' lagosan az Egyesült Államokhoz voltak lojálisak, s közülük több mint ötvenezren szolgáltak az amerikai hadseregben. Vegyesebb, de színesebb is a háború utáni magyar emigráció, melyet rendszerint két nagy csoportra osztanak, a "dipikre" és az "ötvenhatosokra". Előbbiek két-három nagyobb hullámban érkeztek ki, nagyjából 1945 és 1950 kozott, s a Displaced Persons acts, azaz a hontalan személyekre vonat­kozó amerikai törvények alapján nyertek bebocsátást az Egyesült Államokba. Ez nem homogén csoport, közöttük a nácizmus és a személyi kultusz üldözöttéi is megta­lálhatók, de zömmel mégis a hadban álló Magyarország felső és felső középosztályai­ból kikerült személyekből állt. A háborús és a háború utáni emigráció, összesen mint­egy 26 ezer személy, a legutóbbi időkig az amerikai magyarság politikai portréjának meghatározó vonásait szolgáltatta. A hetvenes és nyolcvanas években ez a portré alaposan megváltozott azaltal, hogy fokozatosan bekapcsolódtak az amerikai magyar politikai, egyházi és kulturális életbe az "ötvenhatosok". Az 1956 után Amerikába érkezett közel ötvenezer fős emigránshullám egy amerikai kutató sze­rint ma már a magyar emigráció "legérte- kesebb és legbefolyásosabb csoportja". Az "ötvenhatosok" zöméből hiányzott a "dipik" többségének elszánt antikommu- nizmusa. Ók nem azért mentek nyugatra, hogy "győztesen" hazatérjenek, hanem, bogy gazdasági egzisztenciát teremtsenek maguknak. Java részük fiatal, iskolázott nőtlen férfi volt, közös politikai platform nélkül, de jókora nosztalgiatöltettel az óhaza, a nemrég volt játszótársak és diák­szerelmek iránt. Ez az a csoport - ma 50- 60 évesek -, mely az amerikai magyarság politikai szervezeteiben még nem játszik komoly szerepet, de az amerikai politikában és a két ország kapcsolataiban már nagyobb súllyal van jelen. WASHINGTON,D.C. A hadügyminisztérium a csillagháborus tervek eddigi legnagyobb megrendelését juttatta a General Electric vállalatnak, 236 millió dollár összegben. Az American Telephone and Telegraph Company szintén részesül a rendelésből. Csökken a hirdetési bevétel az USA-ban. Az Egyesült Államok 500 legnagyobb reklám­cége 1987-ben 6.2 milliárd dollár bevétel­hez jutott, de ez 4.6 százalékkal kevesebb, mint volt 1986-ban. Sajnálni azért nem kell a cégeket, mert külföldön 3.4 milliárd dollárt vágtak zsebre, s ez 36.8 százalékos növekedést jelent. ......... - ■■ .......-■■■ ■" ■ Amerikai Magyar Szó 130 E. 16 St. New York, N.Y. 10003 Szeretnék hozzájárulni az 1988-as kampányhoz. $........................Összegben. NÉV.......................................................... CÍM...............................................................

Next

/
Thumbnails
Contents