Amerikai Magyar Szó, 1988. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1988-05-12 / 19. szám
Thursday, May 12. 1988 AMERIKAI MAGYAR SZO 7. (Beregi Tivadar, Párizs): AKIKET El' SZERETEK KÖICSEY iE j Amikor kezembe vettem a tollat, hogy írjak róla, tudtam, hogy mi az, ami inspirál, s hogy miért nem volna szabad ot kifelejteni azok közül a romantikus irók közül, akiket valóban szeretek, s akik a magyar irodalom megszállottjai voltak, akik halhatatlanok maradnak. Emlékszem, hogy ifjúkoromban milyen mély hatást tettek rám nemcsak Kölcsey Ferenc versei, hanem szónoklatai es filozófiai elmélkedései, a híressé vált Parai- nézis, amely megtanította nemcsak korát, amelyben ő élt és harcolt, hanem egy évszázad elmúltával azokat is, akiknek ^ nagy szükségük volt megérteni, hogy miért élünk, szenvedünk, dolgozunk azért, hogy sorsunknak célt és értelmet adjunk. Tudnivaló, hogy Kölcsey Ferenc korának embere volt, a XIX. század elején, amikor a magyar nemzet kezdett letargiájából kiemelkedni, lassan, nehezen, amikor Kölcsey nemcsak megható, szivet j mozdito verseket irt, hanem bekapcsolódott az akkor fölébredő politikai életbe is, hogy ne csak a magyar esztétikai kultúrát szolgálja, hanem nemzetének égető kérdéseinek radikális megoldását a konstruktiv társadalmi és politikai reformok megvalósításával. , , így, Kölcsey Ferenc nem volt kizárólagosán a magyar szellemi fejlődés egyik humanisztikus előmozdítója, hanem a politikai élet egyik fellendítője. Hogy miért irok róla ma? Mert meg kell értenünk, hogy Kölcsey bátorsága, elhatározottsága, tudatos célkitűzései csodalatot kelt föl bennünk, amikor arra gondolunk, hogy a féktelen osztrák elnyomás és jog- tiprás idején felszólalni vakmerőség volt a magyar nép nyomora, szolgasaga, tudatlansága ellen, s volt oly nagy erkölcsi súlya és ereje, hogy ezekre az alapvető létproblémákra ráirányítsa azoknak a figyelmet, akik akkor az uralkodó Habsburgok neveben kormányozták Magyarországot. S ha az Ő megindító közbelépésének nem is (volt azonnali pragmatikus következmenye, mert a hatalmat gyakorló arisztokrácia és a főnemesség gyávaságával, opportunizmusával, lakáj természetével süket es szótlan maradt, azonban Kölcseynek az 1832. pozsonyi országgyűlésen tett javaslatait tizenhat évvel később, 1848-ban megtárgyalta a független Kossuth-kormány, hogy azoknak törvényes érvényt biztosítson. Amíg Kölcsey verekedett a politikai porondon hazája érdekében, ezek a demokratikus eszmék irányították gondolkozását és cselekedeteit. S ez a világnézeti felfogása adja meg küldetésének filozófiáját, törekvéseinek alapértékét. 0 azok közé a vezérpolitikusok közé tartozott, Széchenyi, Wesselényi, Kossuth, Eötvös és Deák élén, akiket csak igen ritkán ad egy század. S éppen ezért Kölcsey, mint kortársai, bevésték alkotó jelentőségüket a magyar civilizáció fejlődésének könyvébe. Sződemeteren született 1790-ben a nagy ember, a magyar nép megpróbáltatásainak idején, amikor az idegen Habsburgok dölyfős kenyuralma nehezedett az agyongyötört Magyarországra. Az osztálykiváltságok, az úrbéri adók, a védtelen parasztság kiszipolyozása, a rengeteg megalaz- tatásba kergetett jobbágyok drámai sorsának, a nyomor kora volt ez, amikor az üldözött magyar népnek csak túrni, elviselni volt szabad a brutális katonai bántalA fiatal Kölcsey A Himnusz kézirata mazásokat, az oktalan törvényszéki büntetéseket, de neki tiltva volt a lázadás, a protestálás, egy tűrhetőbb élethez való követelései. Ebben a lehangolt korhangulatban nevelkedett a finom lelkű, érzékeny szivű Kölcsey, aki korán árvaságra jutva s egyik szemét vesztve lép az életbe. Tanulmányait a debreceni kollégiumban végzi, ez a fájdalmakkal teli, az egyedüllétre, a szomorúságra, elzárkózottságra hajlamos ifjú. Goethe, Schiller, Bürger, Voltaire, Byron és Macpherson müveiben talál megnyugvást és menedéket. Húszéves korában feljön Budapestre, megismerkedik Kazinczyvel akinek nyelv- újítási harcainak lesz lelkes támogatója és védelmezője. Szemere Pállal együtt megírja a Feleletet, a nyelvüjitást kigunyo- ló Mondolat cimü rosszindulatú pamflett- re. Kölcseynek nincs maradása Budapesten és visszatér álmosdi, majd csekei birtokára, ahol gazdálkodik, de ugyanakkor fönntartja állandó érintkezését az irodalmi élettel és dolgozik az Élet és Litteratura cimü lapnak. Az 1830-as évek elején a progresszív politikai mozgalmak kezdenek erőt venni, elfogadja a Szatmár-megyei tisztviselői állast, rövidesen kinevezik vármegyéjének főjegyzőjévé és megválasztják ugyanakkor követnek. Részt vesz az 1832.—iki országgyűlésen; ott találkozik Kossuth-tal. Széchenyivel, Deákkal. Egyhamar, mint az országgyűlés egyik legnagyobb szónoka vonja magára a figyelmet. Amikor először bemutatkozik az 1832. pozsonyi országgyűlésen, konkrét törvény- javaslatokkal lép a követek elé. Sürgeti a magyar nyelv mielőbbi használatának bevezetését. A közös teherviselés, a papi tized, az örökváltság, az úrbéri adok kérdéseinek gyors megoldását kezdeményezi. Fölemeli szavát az éhbérért robotoló szegény sorsú ipari munkások és a nehéz adókkal sújtott parasztok érdekében. Nem felejti el egy alkalommal sem az 1830-ban levert lengyel nemzeti forradalom hőseit, mártírjait, üldözöttjeit, akiknek szabadságszeretetét lelkesedéssel üdvözli és támogatja. Magyarország fogadalmi lelkű ifjúsága, az akkori krónikák szerint, valósággal imádta Kölcsey Ferencet, aki az b szociális érzéseiknek, gondolkozásuknak volt a szószólója és letéteményese. Amikor 1835-ben Szatmár-vármegyeben, a választások során győz a konzervatív párt, Kölcsey lemond követi delegációjáról, visszavonul a politikai élettől és Wesselényi Miklós ellen indított pörben a reformeszmék bátor emberének védelmére készül, amikor hirtelenül a halál elragadja. A Himnuszával, amelyben mi újra éljük vele a magyarság bánatát, szenvedéseit, a történelmi viharokon keresztül időfelettivé tette nevét, mert ő is, mint a nagy klasszikusok, nem akarta Mohács miatt elveszteni hazájának hitét a feltámadás reményében. Felejthetetlen marad számunkra bölcseleti elmélkedései, a Parainézis, amelyben megismerjük a költő emberszeretetét, és az igazságért való rajongását, jogtiszteletet, individualitásának legszebb jellemvonásait: szenzibilitását, önzetlenségét, becsületességét, a megtiport népek iránti szolidaritásának humanisztikus célját. "Szeretni az emberiséget: ez minden nemes szívnek elengedhetetlen föltétele". A Vanitatum Vanitas cimü hires költeményében megmutatkozik az iró pesszimisz- tikus világlátása, hogy az emberi életben, a világban minden hiúságon alapul. S a hiúság az, amely a mi sorsunkra is ráüti bélyegét, s ezért minden küzdés, erőfeszítés, a gyönyörélvezetek minden formája hiábavaló, mert a hiúság minden cselekedetünk lelki rugója. Valószínűleg Kölcsey olvasta Schopenhauer fómú'vét, a délibábos optimizmust darabokra tépett filozófiáját, ugyancsak ismerte a francia La Rochefucauld maximait, mert Kölcsey is a világban és az emberekben csak a gyógyíthatatlan, végzet- szerű hiúság érvényesülését tapasztalta. Tanulmányunkat nem fejeznénk be, ha nem beszélnénk róla, mint korának legnagyobb irodalmi kritikusáról, mert éles és biztos kritikai és esztétikai érzéke volt, amelyhez roppant nagy műveltség járult, amit Kazinczyról irt értékelése is bizonyít. Halhatatlanná tette nevét Himnuszával, amely "nemzeti imádság lett. Bartók ragyogó, modern balettje, a Csodálatos Mandarin bevonult Missouri államba is, amely bizony eddig nem volt neves a modern zeneművészet pártolásáról. Az ottani állami balett Todd Bolender balettmester rendezésében bemutatta nagy hazánkfia drámáját. De ha már itt tartunk, rá kell mutatnunk az amerikai újságírás némely körmölgetóinek magas kulturális színvonalára. A Csodálatos Mandarint úgy tálálják a nagyközönség elé, mintha az Todd Bolender alkotasa volna. MOST MÁR VEHET 5-től 30 EVES HASZNÁLATRA LAKÁST VAGY HÁZAT MAGYARORSZÁGON anélkül, hogy külföldi állampolgárságát és jogait feladja. Hivja a magyarországi eladási szerv USA képviselőjét részletes információért Retur Realty Corp. 350 Fifth Ave., Suite 5620 New York, N.Y. 10118 Telefon: 212-695-2245 Este: 718 793-7093
