Amerikai Magyar Szó, 1988. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1988-04-28 / 17. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓI Hungarian Word Inc. 130 E 16th Street New York, N.Y. 10003 ISSN 0194-7990 Vol. XLI. No. 1Z Thursday, April 28. 1988. AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16 St. NEW YORK, N.Y. 10003 Tel: (212) 254-0397 Second Class Postage Paid at New York, N.Y. “MEGVÉTÓZOM” WASHINGTON,D.C. Az utolsó három esztendőben a képviselők es szenátorok azon szorgoskodtak, hogy létrehozzanak egy olyan törvényt, amely megoldaná az ország kereskedelmi mérlegének hatalmas deficitjét. A múlt héten végre megszületett egy javaslat, amely részben megoldaná a problémát. A javaslat felhatalmazza az elnököt, hogy lépéseket tegyen azon államok ellen, amelyek megsértik a szabad kereskedelem szabályait: kizárnak piacukról amerikai gyártmányokat és piacra dobnak termékeket olyan áron, amelyek azok előállításának kiadásait sem fedezik. A javaslat egy paragrafusa kötelezi a több, mint száz munkást alkalmazó munkáltatókat, hogy üzemlezárás eseten, 60 nappal előbb értesítsék munkásaikat e tényről. A törvényjavaslat egy másik szakasza egy billió dollárt irányoz elő a munkanélkülivé vált dolgozok átképzésére. E javaslatot a képviselők 312 szavazattal 107 ellenében elfogadták. 244 demokrata és 68 republikánus képviselő szavazott a javaslat mellet. Reagan elnök kijelentette: "Megvétózom a javaslatot." Vajon mi késztette az elnököt e kijelentésre? A több száz oldalt betöltő javaslatnak csupán egy szakasza, amely kötelezi a vállalatokat a 60 napos előzetes bejelentésre uzemlezaras esetén. Az elnök ezt annak ellenere teszi, hogy bebizonyosodott, miszerint az üzemlezárást követően munkanélkülivé váltak jobban tudnak az uj helyzethez alkalmazkodni, ha módjukban all az ujjáképzés. Reagan elnök arra számit, hogy a szenátus jóváhagyja vétóját. Ez azonban ketseges, mert az ország dolgozói nagy figyelemmel kísérik, milyen álláspontot foglalnak el a törvényhozók e fontos kérdésben és a közelgő elnökválasztásban ez döntő tényező lehet. A javaslat támogatói többek kozott rámutattak arra, hogy az elnök által ellenzett 60 napos előzetes figyelmeztetés mar törvény Kanadában, Angliában es a Nemet Szövetségi Köztársaságban. Reagan elnök azzal érvel, hogy a törvény e szakasza gyengítene az amerikai vállalatok versenyképességét. A kereskedelmi merleg deficitjének 13.8 billió dollárra való emelkedese villámcsapásként hatott az ország pénzügyi köreire. Közgazdászok szerint minden egy billió dolláros kereskedelmi deficit 25,000 munkástól vonja meg a munkaalkalmat. Lloyd Bentsen, a Szenátus Pénzügyi Bizottságának elnöke mondja: "Mi eveken át dolgoztunk egy kereskedelmi törvény létrehozásán. Végre sikerült egy mindkét párt többsége által támogatott javaslatot létrehozni." "Úgy vélem - folytatta a szenátor - ha Reagan elnök megvétózná a javaslatot, ez lehetetlenné tenné egy uj kereskedelmi torvény megszavazását ez évben." Dános Miklós: Awannseei konferencia és egyebek A wannseei konferencia, amelyet 1942- ben tartottak a Berlin melletti üdülőhely 56-58. szám alatti villájában, közismert. Tudjuk, azt határozta, hogy két-három év alatt kiirtják Európában az összes zsidót, számszerint tizenegy millió férfit, asszonyt, gyermeket. Encüösung: a zsidókérdés végleges megoldása. Minden más változatot (emigráció, gettó, áttérés, stb.) elvetettek. Megszavazták minden eszköz, a tömeges gázhalál alkalmazását is, majd rátértek a szervezési kérdésekre. Igazi munkakonferencia volt, sok konyakkal, sörrel, borral, bőséges étkezéssel. Nem "szigorúan titkos", csupán kényes jellegű gyűlés. Hat magas rangú SS- és Gestapo-tiszt, meg több érdekelt minisztérium képviselője vett részt. Itt vált főszereplővé Adolf Eichmann. Ra hárult az az összeírás, Összeterelés, elszállítás. Wannseeban egyetlen szó sem esett a magyar zsidókról. Csak Eichmann feljegyzésében, egy töredék mondat: "Magyar zsidók?"... Aránylag kevés volt a nyílt vita a foann- seei határozatról, és sok időnek kellett eltelnie, amíg ez a téma bekerült a tantervekbe. Most azonban két kirobbanó sikerű film készült a konferenciáról és annak - bulgáriai következményéről! Dokumentumdrámának is nevezhetnénk a tévéjátékot, csakhogy a drámához Összecsapás is kell. Abban a villában nem volt összecsapás, nem ütköztek meg sem szándékok, sem vélemények, álláspontok. Ott egyöntetűség volt. Senkinek nem volt ellenére a tömeggyilkosság. Nem volt ellenpárt. Heydrich Gestapo-fÓnök javaslatai - amelyet Hitler legszűkebb környezete fogalmazott meg - az ülés valamennyi résztvevője elfogadta. Ezért került nehéz helyzetbe a drámairó. Ebből még nem lehet előadható, sikeres dráma. Találjon ki uj helyzeteket, új szereplőket, új konfliktusokat? Ez hamisítás volna. Márpedig ebben a haláljátékban nem szabad csalni. Tehát egyetlen járható útja maradt: felfedezni és színpadra állítani mindazt, ami ott rejtőzik az eredeti helyzetben, ott lapul az eredeti szövegben. ’ ( Erre volt kiváncsi a szerző - és ezert tudtunk meg többet a tényekről^ mint amennyit a jegyzőkönyv szavai elárulnák. Gyávaság, cinizmus, szolgalelkíiség - sorolom magamban - és fölismerem, miért ült négymillió ember késő éjszaka a képernyő előtt. Hiszen, mi nézők, kénytelenek voltunk rádöbbenni: jól ismerjük ezeket az embereket. Naponta találkozunk velük. A munkahelyeken, az utcán, a hivatalokban, avagy a nagyáruház pultjai előtt. Ma ugyan már korántsem urai életnek-halal- nak - de ki tudja, hol mondanak igent vagy nemet. A másik film, amely Bulgáriában készült, most került bemutatásra Washingtonban előkelő közönség előtt. Cime: "Halélszál- litmányok" (Transport of Death) és arról szól, hogy Hitler szövetségesei közül egyedül Bulgária volt az, amelynek népe megakadályozta, hogy zsidó polgárait elszállítsák a kivégzŐtaborokba. Mintegy 50,000 zsidót mentettek igy meg a biztos pusztulástól. A deportálások elleni akciót szocialisták, kommunisták és más progresszív elemek vezették. A film bemutatóján ott volt többek kozott Lantos Tamás, California magyar származású kongresszusi képviselője, aki a film megtekintése után a következő —*■ John O'Connor, new yorki kardinális három órás tanácskozást tartott Fidel Castroval Kubában. Visszatérve, a kardinális úgy nyilatkozott, hogy kubai látogatása konkrét eredménnyel végződött. Kuba hajlandó politikai foglyokat szabadon bocsátani, ha azok beutazási engedélyt kapnak az USA-ba. A kardinális véleménye, hogy a két ország közti kapcsolat enyhül és remény van arra, hogy az ellentétek elsimulnak. ín 50 cent Ént. as 2nd Class Matter Dec.3l.1952. under the Act of March 2.1879. at the P.O. of N.Y.N.Y.
