Amerikai Magyar Szó, 1988. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1988-04-14 / 15. szám
Thursday, April 14. 1988. 3. HAZATERES "Szeretnék hazamenni, de végleg..." Szabolcsi Bence idézte többször is tanulmányaiban Bartók Bélának ezeket a szavait, amelyeket egyik utolsó levelében fogalmazott meg. Az óhaj, ha több mint négy évtized elmúltával is, most végre teljesül. Hazatér a huszadik század legnagyobb magyarja, akit mi adtunk a világnak, es a világ adott nekünk. Fizikailag a körünkben lesz, elzarándokolhatnak a sírjához mindazok, akik példaképüket látják benne, mint minden idők legteljesebb es legegyetemesebb magyar zeneszerzőjében, hazafiban és emberben. Alighanem még máig sem mértük föl igazán , mit jelent nekünk, milyen erőt adhat tisztaságban, jellemben, a lélek gazdagításában. Ez az esemény - a visszatérés - csak ahhoz hasonlítható, amidőn 1894-ben Kossuth Lajos tért meg Budapestre, majd 1906- ban Rákóczi Ferenc fejedelem hamvai vonultak át a fővároson a kassai dómba menet. Eltúlzott történelmi hasonlat? Aligha. Bartók Béla mint kvintesszenciát magába gyűjtötte össze mindazt, ami az ezeréves magyar történelemben a legnemesebb volt; művészi nagysága egy Johann Sebastian Bachéhoz, Ludwig van Beethovenéhez hasonlítható, úgyis emlegetik, mint a három nagy "B" egyikét. Tisztánlátása, becsülete, meg nem alkuvása a gondolkodók élvonalába emeli; ez a nemes arcéi, magas homlok, kristályos tekintet, csodálatos finomságú kéz szépségeben is kiemelkedő, de a legfontosabb maga a mű. A kínnal, keservvel, válságokkal megszült, csodálatos egészként az emberiségre maradt alkotás. Először történt meg a magyarsággal, hogy a művészetet nemcsak befogadta, teljes egészében a magáénak érzi a nagyvilág, mint anyanyelvét ismeri. Bartók tanulságai kimerithetetlenek. Máig ható bölcselet, hogy nincsenek kivételezettek, magasabb rendűek és gazdagabbak; a mi zenei szókészletünk ugyanabból az ősforrásból ered, amely föllelhetó a románoknál, szlovákoknál, bolgároknál, araboknál, törököknél, ez a nyelv egyetemes, sem félte- kenykedni, sem büszkélkedni nincs semmi okunk. Az ö magyarságában a világ fejeződik ki, ezért is érzi a világ magáénak öt, ennél egyetemesebb zenei nyelvet sem előtte, sem utána nem adott a Kárpát-medence. Hazafiként, akárcsak emberként megalkuvást nem ismert. Egyesítette Vörösmarty befeléforduló filozófiáját, Kossuth radikalizmusát, Széchenyi ujraakarását; ez a három Ötvöződött benne. Soha nem mérlegelt kisszerűén, az ő magasából csak távolra lehetett látni vissza az időben és előre a jövőbe. Kell eszménykép a magyar ifjúságnak? Századunkban méltóbbat nem találni Bartóknál. A hazatérése ezért korunknak egyik legnagyobb eseménye, nemesebbek leszünk általa. . Várkonyi Tibor (BudaDtst). AMERIKAI MAGYAR SZÓ NAGYMIHÁLY GÁSPÁR IFJÚSÁGI KLUB ÜNNEPÉLYE Mélységesen szimbolikus jelentősége van annak a ténynek, hogy Miamiban ugyanabban az időszakban alakult meg az ottani haladó szellemű magyarság nemrég elhunyt érdemes tagjáról, Nagymihály Gáspárról elnevezett Ifjúsági Klub, amikor megtörtént a döntés Bartók Béla hamvainak Magyar- országra való hazavitelére. Miként Várkonyi Tibor mellékelt cikke is érzékelteti, Bartók Béla nemcsak minden idők legteljesebb és legegyetemesebb magyar zenei géniusza volt, hanem az igazi magyar hazafiasság, az igazi emberiesség példaképe is. Reméljük es hisszük, hogy a Miamiban tartott március 26—i impozáns ünnepélyen megtisztelt Ifjúsági Klub Bartók Béla minden sovinizmustól mentes igazi magyarságtudata, hazaszeretete, a magyar kultúra, a magyar nyelv ápolása jegyében fog működni. Volt azonban a március 26—i ünnepélynek még egy mozzanata, amely még jelentősebbé tette az eseményt. Ez alkalommal ismertette meg, első ízben amerikai magyar közönséggel Spéter Erzsébet alapitvanya célkitűzéseit. Mi több, ez alkalommal jelenthette be, hogy megértő floridai magyarok máris 10,000 dollárral csatlakoztak az alapítvány nemes célkitűzéseihez. Miként Spéter Erzsébet az ünnepélyen elmondott beszédében rámutatott, az alapítvány célja megjutalmazni, segíteni azokat a magyarul beszélő és iro művészeket, akik nagyot, szépet alkotnak színpadon, operarendezésben és végül megjutalmazni érdemes emberek életteljesitményét. Lehet-e nem gondolni arra, hogy a mi halhatatlan géniuszunknak, Bartók Bélának talán nem kellett volna időnek előtte meghalnia, ha lett volna valaki azokban az időkben, aki ilyen alapítványokkal segíthette volna. Ha lett volna akkor is egy Spéter Erzsébet! Bartók, mint tudjuk, a legnagyobb szegénységben hunyt el 1945-ben New Yorkban. A március 26—i ünnepélyt a miami Kossuth teremben jelenlétével tisztelte meg Nt. Bodor László mellett Stephen P. Clark Nagy-Miami polgármestere, aki a város nevében Nagymihály Gáspár gyönyörű domborművűt adta át Nagymihály Gáspár Özvegyének. Nagymihály Gáspár nemcsak minden magyar ügynek volt nagylelkű felkarolója, hanem Miami es a megye közügyeiben is konstruktiv szerepet játszott, amelyért Mr. Clark e szép gesztussal fejezte ki a város elismerését es értékelését. Az ünnepi asztalnál a polgármesteren és Nagymihály Gáspárnén kívül helyet foglalt Nt. Bodor László, Borbás János, Spéter Erzsébet és Barták Sándor. Lörincz Kálmán magas ivelésü beszédben nyitotta meg az ünnepélyt, hangsúlyozva annak többrendbeli rendkívüli jelentőségét. Az amerikai himnuszt Barbara Funk énekelte művészi tökéllyel Bodor Lászlóné zongora- kíséretével. A magyar himnuszt Ihász Magdolna énekelte mélységes átérzéssel, Much Judit zongorakiséretével. Az ünnepélyen bemutatkozott az Ifjúsági Kör gyermek tánccsoportja néhány igézőén kedves táncszámmal. Spéter Erzsébet kiemelkedő jelentőségű beszédét ezen az oldalon közöljük. AZ ANYANYELV FÁKLYÁJA SPÉTER ERZSÉBET BESZEDE A NAGYMIHÁLY GÁSPÁR IRJUSAGI KLUB ÜNNEPÉLYEN "Az Erzsébet dij kapcsán a lényeg az, hogy volt valaki, aki pénzét, nem is kis Összegűt, a magyar színművészet javára adta. A történelem ezt a tényt meg fogja őrizni. ( És meg fogja őrizni Spéter Erzsébet nevét." - Király István Magyar Tudományos Akadémia tagja. Az ünnepélyen megjelent polgármesterre, valamint más nem magyar vendégekre való tekintettel Spéter Erzsébet bevezető beszédének egy részét angolul mondta el. Körvonalazta az általa alapított Spéter Erzsébet és Henry Alapítványt, amelyet az Academy of Arts and Sciences (Los Angeles) által neki adott "Oscar Award" mintájára és teljes együttműködésével szerveztek meg. Célja évenkénti dijakkal jutalmazni a legkiválóbb magyar színművészeket, operarendezÓket, rádió- és televíziós művészeket. Beszédét igy folytatta: Az Erzsébet és Henry Spéter Alapítvány nem jobboldali, nem baloldali, nem középutas... Az Alapítvány, az "Erzsébet Dij" teljes egészében egyetlen-egy-valami: m a g y a r. Ez az az erő, amely földrajzi hovatartozásunktól teljesen függetlenül- tengeren innen, tengeren túl - mindany- nyiunkat Összetart, összeköt. Aki másképp érez, az ne legyen arra büszke, hogy magyar. Most Tamási Áront fogom idézni. Ezt én kettős minőségben tehetem: mert erdélyi vagyok és mert nagyon jó barátságban voltunk. Felesége, Basilides Aliz most is legjobb barátaim közé tartozik. Nos, Aronkát - mikor Amerikában járt - (az Abel Trilógiában egy egész kötetet ennek szentelt) megkérdezték: Magyar-e? Azt felelte: -"Nem!" Akárcsak most önök, ugyanilyen meglepődötten fogadta e választ az akkori kérdező! - "hat akkor mi?"...- "Erdélyi!"... - "Hat az nem magyar?"...- "Nem! Magyarabb . a magyarnál!"... Na kerem, ezt az ig^zif epizódot azért hoztam fel, mert meggyőződésem, és most ismét egy hírességet fogok idézni, Király István akadémikust, mégpedig irodalomtörténész akadémikust^ "a történelem igazolni fogja e dij értéket"... nos, - eddig is, de most még bátrabban - vallom: aki az Erzsébet Dij ügyét magáévá teszi, aktiv részévé válik, az - Tamási Áronként - "magyarabb a magyarnál", segit anyanyelvének fáklyáját stafétaként tovább adni az Őt követő generációnak. Áldja meg a jó Isten kedves mindannyiu- kat. BARTÓK BÉLA SZELLEIAEBEA Illyés Gyula r Bartók (Részlet) Dolgozz, jó orvos, ki nem andalítasz; ki muzsikád ujjaival tapintva lelkiünk, mind oda tapintasz, ahol a baj s beh különös, beh üdvös irt adsz azzal, hogy a jaj siralmat, ami fakadna belőlünk, de nem fakadhat, mihelyettünk - kik sziv-némaságra születtünk - kizenged ideged húrjaival!
