Amerikai Magyar Szó, 1988. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1988-04-14 / 15. szám
BAZÁR április 17 ROBERT WAGNER JR. HIGH SCHOOL AUDITORIUM 220 East 76 St. New York, N.Y. . Vigyázó szemetek NYra vessétek! "Legyen feljegyezve, hogy volt egy olyan hét Amerika történetében, amikor egy közép-nyugati államban a fehér lakosság csaknem egyharmada komolyan fontolóra vette, hogy egy fekete ember legyen az Egyesült Államok elnöke." Ezzel a figyelemre méltó megállapítással zárta cikkét E. J. Dionne, Jr. a New York Times április 10—i vezércikkében. Vajon mit fog feljegyezni a történelem az április 19-én esedékes előválasztás kimeneteléről, amelyen Dukakis massachu- settsi kormányzó, Gore tennesseei demokrata szenátor és Jesse Jackson versengenek a demokrata szavazok támogatásáért? Ha New York lakossága olyan arányban szavazna Jacksonra, mint Wisconsin fehér lakosai, amelyről Dionne a fenti nyilatkozatot irta, akkor Jackson kapná meg a new yorki delegátusok többségének a támogatását. De New York lakossága más összetételű, mint Wisconsiné, ahol a lakosságnak alig 4 %-a fekete, jelentékeny része farmer és ipari munkás, akiknek ezrei szenvednek a mezőgazdasági és alapiparok válsága következtében. New Yorkban jobb a gazdasági helyzet, mint a közép-nyugaton. A zsidó szavazók egy része sértve érzi magát Jackson meggondolatlan kijelentései miatt, valamint Békében is gyilkolnak a fegyverek PAKISZTÁN. Példátlan katasztrófa színhelye volt Pakisztán fővárosa, Iszlámábád és a közvetlen közelében levő ikerváros, Rawalpindi. A varos területen levő katonai központban fel- soviet ^ halmozott municio, ismeretlen / | okokból keletke- Maimana 'siamabad' zett tíiz követkéz- AFGHAnistan f j S teben felrobbant. í A katonai központ körüli házak elpusz- ' ' tultak, a száguldó ^ PAKISTAN bombák, puskago- C india lyók, rakéták több . Karachi V, száz lakÖs életebe kerültek. Több, ----------------------------mint 200 katonai gépkocsi is romokban hever. A sebesültek száma meghaladja az ezret, legkevesebb 75-en meghaltak. Felmerül a kérdés: ki a felelős azért, hogy a város kellős közepén helyeznek el municióraktárt? Mohammad Khan Junejo miniszterelnök, aki egyben hadügyminiszter is, most a katasztrófa után elrendelte, hogy a jövőben municióraktárt a város határain kívül kell elhelyezni. Jackson Dukakis azért, mert Jackson néhány évvel ezelőtt tárgyalt Arafattal. Jackson ezzel kapcsolatban már többször kért nyilvánosan bocsánatot. Az amerikai nép többsége a Newsweek és a U.S. News and World Report közvéleményvizsgálata szerint értékeli Jackson programját és bátor kiállását olyan kérdésekben, mint amelyeket a többi jelölt csak felületesen kezel. E felmérések szerint a demokrata szavazók többsége meg van győződve arról, hogy Jackson szivén viseli a szegénysorsúak, a munkanélküliek ügyét; hiszik, hogy erélyesen küzdene a kábitó- szerjárvány és az AIDS leküzdéséért. Tetszik nekik Jackson fogadalma, hogy fellép a nagyüzlet túlkapásai ellen. Jackson programja magában foglalja a 650,000 leggazdagabb amerikai adójának 38%-ra való emelését, a hadikiadások 10 százalékos csökkentését, adóemelést azon ipari üzemekre, amelyek külföldön fektetik be profitjuk javarészét. Az ilyen módon nyert jövedelemtöbbletből 60 billió dollárt koltene általános egészségbiztosítás bevezetésére, 20 billiót a közoktatási kiadások megduplázására, hat billiót közmunkákra, tiz billiót az AIDS és a kábitószerkeres- kedelem elleni küzdelemre. Dukakis ezzel szemben nem módosítana a jelenlegi adórendszert, csupán fokozná az adóbehajtási erőfeszítést, amelyből - úgy véli - 35 billió dollárral több adójö- vedelmet lehetne szerezni. Ö is támogatja az általános egészségbiztosítást, a hadikiadásokat nem csökkentené. Jackson jelöltsége mélyreható változást idézett elő az amerikai politika szinterén. Milliók regisztráltak, akik eddig nem vettek részt a politikai életben. Fehér ipari munkások sorakoztak fel Jackson mellett, mert úgy vélik, hogy komolyan hajlandó érdekükben cselekedni. Április 19 tehát történelmi napnak bizonyulhat New( York és ennek következtében az Egyesült Államok életében. Dicsőség és tragédia Irta: Prof. Jerome B. Wiesner, a Massachusetts Institute of Technology ny. elnöke, Kennedy és Johnson elnökök egykori tudományos tanácsadója. Amikor az idén a részleges atom- kisérleti tilalom 25. évfordulójáról emlékezünk meg, ne csak arra gondoljunk, ami volt, hanem arra is, ami lehetett volna. Azáltal, hogy ez az egyezmény eltiltotta az atombombáknak a légkörben való próbarobbantásat, emberek ezermillióit mentette meg a kisugárzás okozta mérgezésektől, emberek ezreit mentette meg rákbetegségek- t&l. Ezért hálával emlékezünk meg • John F. Kennedyről és azokról, akik segítették Őt az egyezmény létrehozásában. De az évforduló emlékeztet bennünket arra is, hogy Kennedy komoly vereseget szenvedett azon törekvésében, hogy a tilalmat nemcsak a levegőben való robbantásokra, hanem minden más, tehát földalatti próbarobbantásokra is kiterjessze. Ugyanezt a vereséget szenvedte el előzőleg Eisenhower és a későbbi években Nixon és Carter elnök is. Ez a vereség győzelem volt a bombatudósok, elsősorban dr. Teller Edward számára, valamint a katonai-ipari komplexum, a fegyvermérnókók, feltalálók, nukleáris stratégák számára is, aminek veszélyére annak idején Eisenhower elnök oly nagy aggodalommal figyelmeztette a népet. A teljes egyezmény ellenzői között meg kell említenünk Teller mellett Lewis Straust, az Atomenergia Bizottság elnökét. ók meggyőzték Eisenhower elnököt arról, hogy egy teljes atompróba-tilalom megakadályozhatná az atomenergia békés fel- használását. A Teller által vezetett csoport azzal is érvelt, hogy a Szovjetunió kijátszana a tilalmat úgy, hogy a Nap mögött végezne titkos próbát, valamint mély, földalatti csarnokokban. Mi bebizonyítottuk Kennedynek, hogy ez teljes lehetetlenség lenne. Amikor Kennedy elnök tudomást szerzett arról, hogy az amerikai nép többsége támogatná a teljes próbatilalmat, újra megindította a küzdelmet ennek elfogadásáért, de meggyilkolták, mielőtt tervét kivitelezhette volna. Johnson elnöknek is szándékában volt egy ilyen egyezmény megvalósítása, öt viszont a vietnami háború akadályozta meg terve végrehajtásában. A világ egészen más lenne ma, ha a teljes próbatilalom létrejöhetett volna. Ezernyi uj és egyre pusz- titóbb fegyvertől mentesültünk volna. Az az egy trillió dollár, amelyet erre költöttünk, csak csökkentette biztonságunkat, mivel a másik fél mindig ellensúlyozta azt. Egy teljes tilalom még ma is korlátozná a nukleáris technológiát és versengést. Vegyük tudomásul mindazonáltal, hogy még a részleges atompróba- tilalom is kolosszális teljesítmény volt. Fokozzuk nemzetbiztonságunkat, ha megértjük, miért volt ez a tilalom részleges és milyen hatalmas és pusztító maradt a katonai ipari komplexum mind a mai napig. Ara 50 tent Ent. as 2nd Class Matter Dec.31.1952. under the Act of March 2.1879. at the P.O. of N.Y.N.Y. Hungarian Word Inc. Vol. XLI. No. 15. Thursday, April 14. 1988. Second Class New YofkhN.Yeei0003 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16 St. Paid« ISSN 0194-7990 NEW YORK, N.Y. 10003 Tel: (212) 254-0397 New York, N.Y.
