Amerikai Magyar Szó, 1988. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1988-03-17 / 11. szám

Ára 50 cent / Ent. u 2nd Clus Matter Dec. 31. 1952 under Um Act of March 2.1879. at the P.0, of N.Y. N Y. Hungarian Word Inc. 130 E 16th Street New York, N.Y. 10003 ISSN 0194-7990 Vol. XLI. No. 11. Thursday, March 17. 1988. AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. ldO E 16th St. NHV YORK, N.Y. 10003. Tel: (21 2) 254-0397. Second Class Postage Paid at New York, N.Y. UJ SZEUK FUJIMK SAMIR N Y ban AZ ELNÖK VÁLASZTÁSI KÜZDELEM MEZEJEN Mélyreható változások alitak be az ameri­kai politikai életben a két országos párt választási lehetőségeiben a március 8-an lezajlott úgynevezett Super Tuesday nap­ján, az elovalasztasok eredmenyekent. A republikánus pártban megbukott az amerikai pénzvilág, a vezető nagyipari monopóliumok két kedvenc jelöltje, Kemp new yorki képviselő és Robertson, a dél— carolinai u.n. televíziós evangélista. A két vezető jelolt, Bush és Dole közöt­ti párharcban pedig Bush került ki győzte­sen. Mellesleg megjegyezve az amerikai magyarok országos szervezete, a Magyar Szövetség Dole szenátort favorizálta, szó­val rossz lóra tettek fel tétjüket. A Wall Street Journal több vezércikk­ben eltette az elovalasztasok előtt Kemp képviselő programjai- és támogatta törek­véset az elnökségre. William Safire, a N.Y. Times konzervatív rovatiroja krokodilkönnyeket hullatott a lap március 10—i szamaban megjelent cikkében, amikor ezt irta: "Kemp volt az egyetlen, aki felemelte szavat a magas adók es a magas költekezés elve ellen." Igen, a szavazok átlátták Kemp demagó­giáján, amikor ezt mondta: "En vagyok az egyetlen a pályázok kozott, aki hűen követi Reagan elnök programjai." Ez a magyarazata annak, hogy a szavazok kibuk­tattak Kempet. A marc. 8-i elovalasztasokban 706 dele­gátust választottak á júliusi demokrata konvencióra. Kemp képviselőt csupán négy delegátus támogatta. Ugyancsak nagy vere­seget szenvedett Pat Robertson, aki rémhí­reket terjesztett. (Kubában atomrakétákat halmozott fel a Szovjetunió, stb.) Öt kilen­cen támogattak. A demokrata elovalasztasok eredményeit történelmi jelentőségűnek lehet minősí­teni. Első ízben az Egyesült Államok törté­netében egy fekete politikusnak komoly lehetőségei nyíltak arra, hogy fontos, sót donto tenyezove váljon az uj elnök jelöle­sében. A marc. 8-i elovalasztásban Jesse Jacksont, az ország fekete polgárainak szószólóját - de a fehér lakosság számottevő retegenek is - a 706 delegátusból 309 támogatta. Ha figyelembe vesszük, hogy Dukakis kormányzó, a demokrata elnöki tisztségre pályázok legjobban támogatott jelöltje, csupán 16 delegátussal kapott többet, mint Jesse Jackson, akkor világossá válik, hogy a fekete polgárok politikai tenyezove vál­tak az országban. Ez a "roppenes" azonban nem jöhetett volna letre az 1960-as evek­ben a dr. Martin Luther King, Jr. áltál vezetett polgárjogi küzdelemben élért jelentős győzelmei nélkül. (folytatás a 2. oldalon) Az egyre mélyülő izraeli válság közepet­te tárgyal Samir, izraeli miniszterelnök Shultz külügyminiszterrel. Samir nem haj­landó egy talpalatnyi földet sem feladni az elfoglalt területekből. 20 New York ál­lami képviselő java­solta Samirnak, ne engedélyezze amerikai újságírók es televíziós feny- képezók jelenle­tét a zavargások­tól süjtott terü­leteken. Akkor talán megszűnnek a tüntetések. New Yorkban valami 200 köz­életi vezető, tanar es társadalomtu­dós alairasava egész oldalas nyilatkozat jelent meg a N.Y. Timesban, amely megkerdojelezi Izrael jelenlegi államformájának létjogo­sultságát. Az osztrák zsidóság az Anschluss 50. évfordulója alkalmából tartott emlekgyülesen Vranitzky osztrák kancellár figyelmeztette az ezer főnyi közönséget, hogy a Holokausztot nem szabad elfelejteni és nem szabad senkit sem ki­rekesztet egy állam közösségéből. (Lapunk legközelebbi szamában részletesen Írunk e kérdésről. Szerk.) “MENJÜNK SÍELNI SVÁJCBAr A N.Y. Timeshoz irt leveleden Liptak Béla honfitársunk Ausztriát okolja a nagyma­rosi erőmű építéséért. Az osztrák kormány Magyarországra exportálja a környezet- szennyezést, állítja Mr. Lipták a levélben. Mitévők legyenek azok, akik nem helyes­lik ezt a fejleményt? Ha meg akarjuk menteni a kék Dunát, menjünk Svájcba (azaz nem Ausztriába) síelni. Lipták honfitásunk ez esetben jó prófé­tának bizonyult. Néhány nappal levele közlése után hir érkezett Ausztriából: a St Anton sltelepen lavina volt, amelyben hét svéd turista es két osztrák életét vesz­tette. Ezek sajnos nem olvastak Lipták tanácsai. Nagyon sok Wall Street-i cég szívesen alkalmazná Liptak honfitasatj ha ez megtör­ténne, Ö is elmondhatná a mondabeli króni­kással: "Volna csak ennekem dollárom ezernyi Fújnék én tinektek prófétának lennyi..." A panamai viszály háttere Most, hogy kormányunk egyre erőtelje­sebben intézkedik Noriega tábornok menesz­tésére a panamai köztársaság vezető po­zíciójából, időszerű egy pillantást vetnünk e stratégiailag fontos kis köztársaság tör­ténetére. A jelenlegi Panama területe 1903 előtt Colombiához tartozott. De miután óriási botrányokat kővetően a múlt század végen megépítették a két óceánt Összekötő Pana­ma-csatornát, az amerikai kormány úgy vélte, hogy sokkal egyszerűbb volna, ha egy piciny kis országgal kellene tárgyal­niuk, mint egy olyan nagyobb állammal, mint Colombia. Ezért fizetett ügynökök révén puccsot szerveztek, melynek folyamán 1903-ban kikiáltották a Panama Köztár­saságot. Az uj köztársaság zászlaját John Bigelow, a new yorki kereskedelmi kamara elnökének Highland Falls, N.Y.-i otthonában varrta meg Mrs. Bigelow. Az új zászlót ( William Black őrnagy, katonai mérnök húzta fel 1903 novemberében a panamai varosháza falára, mialatt a Nashville, Boston és Dixie nevű amerikai hadihajók a kikötőben hor­gonyoztak, hogy megakadályozzak a colom- biai csapatok esetleges partraszállását. Erről az esetről igy emlékezett meg Teddy Roosevelt, miután már megvált az elnökségtől (1911-ben): "Abban az időben én úgy tudtam intéz­kedni, ahogy jónak láttam. Elfoglaltam a földszorost, befejeztem a csatorna ásását. A kongresszusnak nem volt kivel vitatkoz­nia, csak énvelem." 1946-ban az USA katonai akadémiát létesített Panamában, ahol latin-amerikai államok tisztjeit képezik ki. Ez ellentét­ben volt a csatorna bérleti egyezményé­vel, amely szerint amerikai katonaság csak védelmi szolgálatot teljesíthet Panamá­ban. Azóta 45,000 latin-amerikai katona­tisztet képeztek ki. Ezek vezették az ösz- szes katonai puccsokat Guatemalától Ar­gentínáig a nyugati féltekén. Az áldozatok száma több, mint 200,000. 1956. Az USA megalakítja a Panama-i honvédsereget (Panamian National Guard) Somoza testörsegének mintájára. 1964. január. Az amerikai helyőrség O'Meara tábornok vezénylete alatt sortü- zet ad a tüntető panamaiakra, akik nemze­tük zászlaját akarták a csatorna-zónaba kitűzni. Az áldozatok száma 24. Thomas Mann, Johnson elnök latin-amerikai tanács­adója kijelenti: "Ezeknek az alakoknak egy kis leckét kell adni, hogy kijózanod­janak." 1978. április. Carter elnök új egyezményt ir alá a csatorna bérléséről, amelyről Reagan elnök igy nyilatkozott: "Amerika mint egy megkorbácsolt kutya sompolygott el, farkát lábai között tartva." 1983. julius. Noriega tábornok, a Cl A bizalmas ügynöke a panamai katonai aka­démia növendéke átveszi a panamai kato­naság fölötti parancsnokságot. ATHEN. A görög kormány felfut' azokat a tárgyalásokat, voltak kiszélesíteni-^ »-•***** latokat. MÁRCIUSI ÜNNEPÉLY 2aán VASARNAP 1 ÓRAKOR A McBurney YMCA-ben 215 W 23 St. New York, N.Y.

Next

/
Thumbnails
Contents