Amerikai Magyar Szó, 1987. július-december (41. évfolyam, 26-48. szám)
1987-09-10 / 33. szám
12. AMERIKAI MAGYAR SZÓ ORVOS A CSALÁDBAN AZ ALZHEIMER KÓR Sok idős korúnak okoz gondot feledékeny- sé^e: ez a kellemetlenség igen változatos módón és formában nyilvánul meg. A közvélemény a feledékenységet a korral jarö természetes jelenségnek tartja, amely alól vannak kivételek. De azt a folyamatot, amikor a feledékenység a szellemi hanyatlás első jele csupán, es ezt a hanyatlást további tünetek követik egészen a gondolkodás elsivárosodásáig, magyaran szólva: az elbutulasig, már mindenki betegségnek tekinti. Szaknyelven ez a demen- cia, a szellemi képességek es tevekenyseg megszűnése, amikor az idős korút családjának, környezetének kell ellátnia, mért erre ő maga képtelen. AZ ÖREGSÉG NEM BETEGSEG t Az öregedéssel es az öregséggel foglalkozó tudomány, a gerontológia ma már tisztázta, hogy az öregség nem betegség. Az öregedésnek vannak ugyan természetes velejárói: a szervezet fejlődése megáll: bizonyos sejtek újraképződése, ami addig pótolta a pusztulásukat, megszűnik. A szervezet ellenállóképessége gyengül, csakúgy, mint a fizikai erőkifejtés képessege, es ezek a tényezők különféle betegségek kialakulását idézik elő. Persze a betegségek egy részét nemcsak a szervezet elöregedése alapozza meg, hanem a helytelen életmód is: közismert a dohányzás, az Homlokirányu m etsze tsorozat az agyvelö elülső részéből. Az agykéreg alatt látható fekete foltok a kéreg alatti magvak. Itt és a homloklebeny kérgében a legnagyobb a sejtpusztulás. alkohol, az elhízás, es a stressz szerepe, amelyek már fiatal korban aláássák az egeszseget. A szűrővizsgálatok azt bizonyítják, hogy az idős korúak szinte kivétel nélkül többféle betegségben szenvednek, amelyek közül a leggyakoribbak a szives vérkeringési zavarok, a magas vérnyomás, az emésztőszervek elváltozásai, az idegrendszer működés zavarai és a daganatok. EGY REGI FELFEDEZÉS A múlt században, de még a századforduló idején is az átlagos, várható életkor iával rövidebb volt a mainál. Kevés ember érte meg a hetvenedik, nyolcvanadik születésnapját. De a szellemi hanyatlás, a demencia kórképét már ismerték. És azt is tudták, hogy ez a kórkép olykor már viszonylag fiatalabb korban (50 éves kor körül) kialakulhat. Alzheimer német ideg- és elmegyőgyászt éppen ez a kórkép foglalkoztatta a századforduló idején. Megállapította a pontos tüneteket is: a megjegyzés es a megőrzés képességének zavara, az ítéletalkotás gyengülése, a beszédzavarok, a mozgászavarok, beleertve a mozgásszegénységet, az olvasás nehézsége, majd az olvasáskeptelen- ség - valamennyi az agykéreg müködésza.- varára utaló jelenség. A betegséget leírójáról Alzheimer-kórnak neveztek el. Lefolyását a " gyors előrehaladás jellemzi. A típusos Alzheimer-betegségben szenvedők néhány ev alatt elveszítik szellemi képességeiket. Alzheimer szövettani vizsgálatokkal támasztotta alá az észlelt tüneteket: megállapította, hogy a betegek agykérge sorvadt, az idegsejtek jelentős mértékben elpusztultak, és helyüket kóros szb'vetele- mek foglalják el. Alzheimer úgy gondolta: a korkép érelmeszesedés következménye; az elmeszesedett agyerek nem tudják megfelelő mennyiségű vérrel ellátni az agykérget és az oxigénellátásra igen érzékeny idegsejtek az éltető oxigén hiányában fokozatosan elpusztulnak. A feledékenyseggel es emlékezetzavarral kezdődő, majd komolyabb tünetekkel folytatódó agy működési zavart ma is sokan agyi érelmeszesedésnek tulajdonítják. Es ez logikusnak is tűnik, hiszen az érelmeszesedés kisebb-nagyobb mértékben valóban az idős korúak nagy részét érinti, miért is ne terjedne ki ez az elváltozás az agyra is? ÚJABB FELISMERÉSEK Napjainkban a fejlett országokban az idós korúak aranya a lakosságban egyre nagyobb. Mind gyakrabban állapítják meg az orvosok az Alzheimer-betegségben annak idején leirt első tüneteket, de azt is, hogy a betegség lefolyása bizonyos mértekben megváltozott. Nem túl gyakori a gyors lefolyás, amikor a demencia 2-3 év alatt kialakul, sót gyakran nem is válik túl feltűnővé a szellemi hanyatlás. "Agyi-érel- meszesedes" - allapitjak meg az orvosok, és felírják az agy vérkeringését javító gyógyszerek egyikét, amelyek közül a magyar Cavinton világsikert is aratott. A figyelem tehat az agyi érelmeszesedésre terelődött. És az utóbbi évtizedekben megállapították, hogy az Alzheimer- betegsegre, sem a szenilis demenciara nem jellemző az agyi erek elmeszesedé- se. Kiderült, hogy ezeknek a betegeknek az agyi erei semmivel sem betegebbek, mint azoké az azonos életkoruake, akik nem szenvednek demenciában. Az érelmeszesedés aranya mindkét csoportban lényegeben azonos. Ebből két következtetest lehet levonni: ,-az Alzheimer-kór nemcsak az érett korúak betegsége, hanem az idófs koruaké is. Vagyis egységes kórképről van szó;-a betegséget pedig nem agyi érelmeszesedés okozza. E kettőből következik a harmadik: az agyi érelmeszesedés korunk leggyakoribb téves diagnózisa. Ettől függetlenül a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az agyi értá- gitóknak valóban jó hatásuk van. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy az Alzheimer-betegséget manapsag a fejlett országokban a negyedik leggyakoribb halál-oknak tartják, meg ha a statisztika ezt nem mutatja is ki. Az idős korúak általában ugyanis nem közvetlenül emiatt halnak meg, de halált okozó betegségúk------------------------- ' 9» Thursday, Sep. 10. 1987. Nagyszerű mérkőzésen elvesztette veretlenségét a Tatabánya; legyőzője a Bp. Honvéd pedig a táblázat élére ugrott. Az első osztályú bajnokság 4. fordulójának helyenként kiemelkedő színvonalú rangadója hozta e változást. Az FTC-t verő Rába csak rosszabb gólkülönbségével szorul a második helyre, mig az első győzelmet szerző MTK-VM elkerült az utolsó helyről. A legnagyobb meglepetést az újonc Vác szerezte azzal, hogy pontot rabolt el a Fay utcából. A BAJNOKSÁG AlXASA 1. Bp. Honvéd 4 3 1 — 7-2 1 2. Rába 4 3 1-8-41 3. Tatabánya 4 3 — 1 17- 6 € 4. Haladás 4 2 2 — 7- 3 fi 5. Vasas 4 2 2 — 8- 5 1 6. Ű. Dózsa 4 2 1 1 10- 3 5 7. Pécs 4 2 112-15 8. ZTE 4 2 — 2 5- 6 4 9. Békéscsaba 4 1 1 2 4-7 3 10. Debrecen 4 112 4-10 3 11. MTK-VM 4 1 1.2 4-12 3 12. Vác 4 — 2 2 2- 4 2 13. FTC 4 1 — 3 2-5 2 14. Videoton 4 — 2 2 1-4 2 15. Siófok 4 1 — 3 5-9 2 16. Kaposvár 4 — 1 3 4-9 1 Góllista 5: Kiprich (Tatabánya), Plotár (Tatabánya), Vincze I. (Tatabánya), Szabadi (Vasas). 4: Steidl (Ú. Dózsa).____________ KOPPENHÁGA: Befejeződött az evezősvilágbajnokság. A legtöbb aranyérmet (négyet-négyet) az NDK és Románia szerezte. Férfi négypárevezősben a magyar egység a kisdöntóben második lett, azaz összesítésben nyolcaik. OLDENBURG: Utolso lett a magyar női röplabda-válogatott azon a nemzetközi tornán, amelyen nyolc ország indult. A 7. helyért vívott mérkőzésén Hollandia 3:0-ra verte Magyarországot. ben az agyi elváltozás jelentős szerepet játszik annak ellenére, hogy a betegség három szakasza (emlékezetzavar, viselkedészavar, demencia) nem mindig alakul ki, játszódik le. , , A legújabb kutatások a betegseg^ valódi okának felismerésére irányulnak, és mar vannak eredmények. Az idegrendszer és elsősorban az agy működésében alapvető szerepük van az úgynevezett transzmitter anyagoknak. Ezeket a hormonszerü vegvületeket maguk az idegsejtek termelik, más idegsejtekhez jutva szabályozzák a sejtek anyagcseréjét, azok működését. A transzmitter (közvetítő, átvivő) anyagok nélkül a sejtek működésképtelenné válnak, majd elpusztulnak. Állatkísérletekkel is bizonyítottak, hogy azoknak a kereg alatti központoknak az elpusztítása, amelyek ezeket a transz- mittereket termelik, az Alzheimer-beteg- ségnek megfelelő tüneteket váltja ki. Nagy lépés volt ez egy elég gyakori betegség okának felderítésében a gyógykezelés szempontjából. A betegség kezelése ugyanis elvileg a hiányzó vagy csökkent mennyiségben termeló'dő transzmitter pótlása volna, hasonlóképpen az inzulin pótlásáról a cukorbaj bizonyos formaiban. A crel eléréséhez sok kísérletre, bizonyara hosszú ideig tartó további kutatásra van még szükség. A gyógyítás lehetőségének reménye azonban megszületett, szemben az eddigi véleménnyel, amely szerint a betegség gyógyíthatatlan. Hiszen az agy ereinek az elmeszesedesét nem lehet megállítani, még kevésbé "visszacsinálni".
