Amerikai Magyar Szó, 1987. július-december (41. évfolyam, 26-48. szám)
1987-08-27 / 31. szám
8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Aug. 27 1987. HAZAI TÁJAK Hétszázmillió forintos kárt szenvedett a mezőgazdaság Történetének eddigi legsúlyosabb elemi csapását szenvedte el a múlt hó végén Baranya megye mezőgazdasága. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának Összesítése szerint ötvennél több nagyüzemet sújtott a jégverés és ;zélvihar, azaz a baranyai gazdaságok nyolcvan százalékát. 65-70 ezer hektár termőterületet ért különböző mértékű kar, ^ a ^ veszteségek összege meghaladja a hétszázmillió forintot. S ez mé^ nem a vegleges es teljes Összege az Ítéletidő számlájának, hiszen a háztáji és kisegítő gazdaságok kárait egyszerűen lehetetlen áttekinteni. Legnagyobb a pusztulás a siklósi Magyar- Bolgár Testvériség Tsz-ben, amelyet az idén egyszer mar elvert a jég; a mostani elemi csapás aztán gyakorlatilag földre terítette a tenkesaljai gazdaságot. Súlyos károkat szenvedett továbbá a villányi, az ujpetrei, a diósviszlöi, a magyartelki és a szentló'rinci tsz; valamint a Bőlyi Mezőgazdasági ; Kombinat, a Szentlorinci és a Szigetvári Állami Gazdaság. A nagyüzemi allatállomanyban nem történt veszteség, a háztáji gazdasagokban nevelt kisállatok közül azonban sokat agyonvert a jég. A gyümölcsöskertek több helyen telies képet mutatnak; a jég es a szél nemcsak a termést verte el: megfosztotta a fákat a lombjuktól is. Mi okozta a jégverést? Dr. Zoltán Csabát, az Országos Meteorológiai Szolgálat főosztályvezetőjét, a baranyai rakétás jégelháritó szolgálat vezetőjét arról kérdeztük, vajon, kikeriilhetet- len-e, hogy újabb és újabb természeti csapások sújtsák a védekezés alatt álló területeket?-Az idén ez már a negyedik nagyobb jegeso ebben a térségben. A végleges kárbecslések még nem állnak rendelkezésemre, de bizonyosnak látszik, hogy az előző három együtt nem okozott annyi kárt, mint a julius 25-26—i viharos jégveres. A korábbiak Összesen húszezer hektáron pusztították az értékét, a néhány nappal ezelőtti azonban ötvenezer hektárt vert végig.-változott-e a jégesŐelháritorendszer működésének elve a közelmúltban? Okultak-e a korábbiakból?-Az elhárítás módja szabályozott. Lokátorral mérjük az érkező felhőket, s az ismeretek birtokában döntünk arról, hogy hány rakétát indítsunk, s hogy azokat milyen magasságba lőjük ki. A szolgálat julius 25-én is felkészülten várta a hideghul- lam érkezését, hiszen az előrejelzések egyértelműek voltak. Volt időnk minden munka elvégzésére, meg a környékbeli szövetkezeteket is értesíthettük a vihar közeledtéről.-Mégis: soha ekkora kár nem esett a térségben! Van erre valami magyarázat?-Ilyen erős zivatar ellen a jelek szerint nincs ellenszerünk. A szél 80-100 kilométeres sebességgel sodorta felénk a felhőket. Nem mondok pontos számokat, csak becsülöm a nagyságrendet: talán a kilőtt rakéta többszörösére lett volna szükség, fhogy megelőzhessük, vagy legalábbis mérsékeljük a kárt. A mi rendszerünk azonban csak ennyire kepes. így is a csúcsot teljesítettük. Kiadói térkép - Abaújtól Zemplénig KÖNYVEK SZABOLCS-SZATMÁRBAN Ha végignéznek azok során, akik a szabolcsi, szatmári, beregi tájakról indultak el az irodalom csúcsait meghódítani, ugyancsak büszkeség töltheti el a helyieket. Hihetnénk, hogy ez a tény ezt a vidéket a könyvkiadás fellegvárává is avatta, hiszen a közeli kapcsolat Erdéllyel és a szomszédság a bibliateremtő Vizsollyal szinte sugallja az irodalom és a könyv kiemelkedő lehetőségeit. Sok mindenen múlott, hogy ez nem igy- lett. Azon is, hogy a mostoha magyar história kegyetlen volt ehhez a vidékhez. Sok időnek kellett eltelnie addig, amig a múlt szazadban újságok jelenhettek meg errefelé, s csak a század vege fele született meg az a polgári réteg, amelynek íróként és olvasóként igazán fontos volt a könyv. Ennek története hamarosan olvasható lesz, hiszen helyi kiadásban készül Lukács Ödön Nyíregyháza szabad kiváltságolt varos története cimü munkájának reprint- je, amelynek eredetijét 1886-ban nyomta a nyíregyházi Jóba Elek nyomdája. Ezen a tájon mindig megtermett a gondolat, és ma ugyancsak szegényebbek lennénk, ha az innen kikerült müvek nem sorakoznának könyvespolcainkon. A hatvanas években jut el oda Szabolcs- Szatmár,’ hogy kiadványai igazán igényesek legyenek. Igaz, a szépirodalom meg ekkor is csak igen-igen elvétve van jelen. Nagy igényt elégített ki tehat 1962-ben a megyei könyvtár, atnikor kiadta a Tizen, énekelnek cimú kötetet, amelyben az akkor fiatal Ratkó József és Váci Mihály verseit is megtaláljuk. Az itt élők sem ismerik kellőképpen azokat az e'rtekeket, melyeket Szabolcs, Szatmar és Bereg rejteget. Napvilágot látták egy-egy település históriáját feldolgozó kötetek: Nagykállo, Tiszavasvári, Csenger, Mátészalka után Vásárosnameny mar köt alkalommal is kiadott történetére vonatkozó gyűjteményt. Az évek múlásával egyre több országos hírű szerző érezte presztízskérdésnek, hogy a megyében kiadott könyvekben szerepeljen. így Rákos Sándor, Képes Géza - akik innen származtak el -, Czine Mihály és Balázs József tett hitet írásaival e táj mellett. A szellemi értékek ösz- szegyüjtésének szándékától vezettetve a Kelet-Magyarország cimü napilap könyv- alakban is kiadta azok élettörténetet, akik Szabolcs-Szatmárból származtak el. A Szülőföldjük: Szabolcs-Szatmar cimü kötet országos érdeklődést keltett, MOST KAPHATÓ ORSZAGH LÁSZLÓ legújabb kiadasu ANGOL-MAGYAR és Magyar-Angol kéziszótára Kötetenként csak $ 15.- f és két dollár postaköltség Küldje be rendelését az alábbi szelvényen AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003 Jelezze, melyik kötetet kívánja........... Mellékelek erte $ ........... Név:......................................................... ....... i f r a LUKÁCS ÖDÖN. N VIlíK<; Vli A/.AI KV. 1,'KK. KKI.K!>/.. mxj-SZABol.Cs! K'IT.KES. •a 2 forint. Bolti ára 3 frt : El »KI.KM A NYIKKt: YH \X AI KV. !i> ('NEVELÉSI ' /.KU AlkA KoWHTTA i!K. hiszen kiderült belőle, ki mindenkit indított útnak ez a táj azok közül, akik a politikai, tudományos és művészi eletben egyaránt kimagasló szerepet játszották. Nyírbátor arra vállalkozott, ho^y a Mun- kácsy-dijas szobrászművész Tóth Sándor érméinek teljes gyűjteményéről jelentessen meg katalógust. Kár, hogy a megyék általában nem rendelkeznek Önálló kiadói lehetőségekkel, és ennek hiányában helyi ihletésű irodalmi müvek, tudományos munkák, a megyét bemutató albumok kiadása a fővárosi kiadok kedvétől, pénzétől, nyomdai kapacitásától függ. Ne feledjük: Szabolcs-Szat- már már nem a régi elmaradott megye, és Nyíregyháza immár 120 ezres város, egyúttal szellemi központ. Ehhez pedig hozzátartozna a kisugárzást segítő, önálló kiadói tevékenység is. „ . . . & Bürget Lajos Macskavita Mintha a gazdasági nehézségek nem , volnának elegendők, most egy uj problémával kell szembenéznie a magyar népnek, legalábbis a nép azon részének, amelynek szívügye a macska, mégpedig a sziámi macska. Heves vita folyik a i Magyar) Macskatenyesz- tők Társaságában a sziámi macskáki jövőjét illetően. A sziámi macs-» kaknak háromszögletű arcuk van es a fülük hegyes. Újabban egy t uj fajtat tenyésztettek ki, amelynek kecsesebb az alakja, hosszabb az orra, t keve’sbé hegyes a füle. A Tarsasag egy részé azt javasolja, hogy hereljek ki a régimódi macskákat, mivel az uj fajtából többet lehet exportra eladni. Ezt a Tarsasag egy része hevesen ellenzi es "fajirtas"-nak minősíti a javaslatot. A vita még mindig folyik, ha ugyan meg nem ért véget. Kompromisszumos javaslatunk az volna, hogy próbáljanak egy négyszögletes arcú sziámit kialakítani.
