Amerikai Magyar Szó, 1987. július-december (41. évfolyam, 26-48. szám)
1987-08-27 / 31. szám
AMERIKAI Ára 50 cent Hungarian Word Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003 ISSN 9194-7990 Second Class Postage Paid at New York, N.Y. Vol. XLI. No. 31. Thursday, Aug. 27. 1987. AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: (212) 254-0397 Mtákócsi ssive t "En is hajdan magyar voltam, Még németnek nem hódoltam, Nem hallgattam törvényére, Éltem a magam kedvére. De már magammal nem bírok, Azért tehát méltán sírok. Elmegyek hát bujdosásra, Nem hallgatok többé másra..." Ekképp szól a kuruckori ismeretlen verssor, amit jószerivel a szájhagyomány őrzött meg napjainkra. Rákóczi óta az el- bujdosás, a világ szélének-végének az Önfejű keresese nemzeti sors, évszázadok atka lett: világgá mentek mind a szabadgondolkodók, mind a rabigát nem tűrök. De meghalni mind hazavágytak. II. Rákóczi Ferenc előbb Lengyel-, majd Franciaországot választotta Önkéntes száműzetése színhelyéül. Egy ideig XIV. Lajos udvarában élt, majd a kamalduki szerzetesek ( kolostorába vonult vissza. 1717-ben ismét útra kelt, s negyvenen kisérték el Törökországba. Ez a szám a később érkezett magyarokkal százra gyarapodott. A rodostói temetőben sokán pihennek a fejedelem odaadó bajtársai közül, többnyire névtelen, egyszeri! kuruc vitézek. Mikes Kelemen huszonhét esztendős volt, amikor Rákóczi Íródeákjaként és kamarásaként első törökországi levelét megírta képzelt nagynénjéhez címezve. Hatvankilenc évesen fogott az utolsó megírásához, 1758 karácsonya előtt, huszonhárom esztendővel a fejedelem halála után. Gyönyörű, veretes magyar nyelven papírra vetett müvei irodalmunk jeles értekei köze tartoznak, pedig messze-messze irta azokat. 1735. április 8-án, nagypénteken jegyezte fel 112. levelében: "Édes urunk árvaságra hagya bennünket ezen az idegen földön." A fejedelem 59 éves volt, amikor örökre lehunyta a szemét. Konstantinápolyban az anyja, Zrínyi Ilona mellé temették. Hamvait később hazahozatták, s 1906-ban a kassai püspöki templomban helyezték örök nyugalomra. Szivét azonban - kívánságának megfelelően - egy aranyurnában francia földön őrizték. Az idén nyáron volt fél évszázada annak, hogy a párizsi magyar kolónia adományaiból Rákoczi-emlékművet avattak, a világváros közelében fekvő Yerres, Gros-Bois negyedében. A hársfák alatt magasodik a Csáky József : szobrászművész által terméskőből készített, öt méter magas, erdélyi kopjafát formáló emlékmű, amelynek talapzatánál mindig találni piros-fehér- zöld szalaggal átkötött koszorút, s néhány szál virágot. A francia föld egyik parányi pontját, azt a helyet jelölték meg ily módon az utókornak, ahol a fejedelem évekig élt számkivetettségben, s ahol a hazátlan- ság minden kínjával, keservével megtelt szivét a kápolnában nyughelyére tették. Milliókra tehető azok száma, akiket hazahuzott ugyan a szivük, mégis világgá (folytatás a 2. oldalon) II. Rákóczi Ferenc Idősek figyelmébe .Mar több, mint egy hónapja, hogy a képviselőhöz elfogadott egy javaslatot, a "katasztrofális orvosi költségek" enyhítésére. De elrejtve e törvényjavaslatban, melyet az elnök még nem hagyott jóvá, egy rendelkezés van, amely megfosztaná idó's házaspárok ezreit az egész életükön at megtakarított pénzüknek legalább felétől. A biztositó vállalatok - mint tudjuk -, nem vállalják az ápolóotthonok (nursing homes) költségeit. Miután ezek átlagos évi költsége $30,000 (New Yorkbanf pedig 50 és 60,000 dollár kozott van), nyilvánvaló, hogy csak gazdag emberek engedhetik meg maguknak^ hogy saját zsebükből fizessék idős családtagjaik ápolóotthoni eltartásának költségeit. Ezért van az, hogy a jelenleg ilyen otthonokban lakó másfél millió idős polgár költségeinek nagy részét az állami Medicaid fizeti. A Medicaid eredeti célja szegény családok orvosi költségeinek enyhítése volt. A jelenlegi szabályok lehetővé teszik, hogy az ápolóotthonba készülő férj vag^y feleség átírja vagyonát házastársára, várjon két évig és azután - ha kell - bemehet a nursing home-ba Medicaid segéllyel. Csupán azt kell igazolnia, hogy vagyona kevesebb, mint $4,500. Az uj törvény megváltoztatna ezt a szabályt! Ahelyett,,hogy engedélyezné a vagyon átírását a másik házastársra, a házaspár vagyonát közösnek tekintik. Ha egy házaspár vagyona 48,000-en felül van, a többletet a törvény az ápolóotthonnak utalná át. Ha tehát egy idős házaspárnak 100,000 dollár megtakarított pénze van, akkor az uj törvény kötelezné őket, hogy abból 52,000 dollárt adjanak át az ápolóotthonnak. Kegyetlen és igazságtalan az, hogy ilyen módon akarnak megfosztani egy idős személyt keservesen megtakarított pénzétől, hogy fizessen élete párja eltartásáért. Az átlagos amerikai becsületes munkával gyűjtötte össze szerény vagyonát. Ez az, amit átadni remél gyermekeinek örökségül. Ugyanakkor biztosítja számára, hogy viszonylag biztonságban élje le hátralévő (folytatás a 4. oldalon) Cuomo: “UJ REALIZMUST!” Mario Cuomo, New York allam kormányzója volt a vezérszónok a Chautauqua, N.Y.-ban tartott békekonferencián, amelyet a Metodista Egyház által 1800-ban megalakított Chautauqua Intézménv hivott egybe. "Itt az ideje, hogy felszámoljuk a hidegháborút, mert uj realizmusra van szükség. Vessünk vé^et annak az Ostobaságnak, hogy trilliókat pazarolunk el olyan fegyverekre, amelyéket sohasem tudunk használni. Ehelyett trilliókat az éhező milliók táplálására, a fiatalok oktatására és a hajléktalanok elhelyezésére kell fordítanunk" - mondta beszédében Cuomo. "Itt van két hatalmas nép - folytatta a kormányzó - különböző történelmi háttérrel, különböző ideológiával, melyek éveken at versenyeztek egymással, de egy világ választ el bennünket az élénk versenyzés és a heves rosszakaratú ellenségeskedés közepette." 20 perces beszédét tizenkétszer szakította félbe a megjelentek tapsvihara. Jelen volt az összejövetelen több ezer amerikai polgár, akik a Buffalótól 75 mérföldre lévő városkába jöttek, hogy részt vegyenek a konferencián, valamint egy 170 tagú szovjet delegáció, „melynek soraiban voltak diplomaták, tudósok, színészek, orvosok, filmigazgatók, irók, munkások, földművesek, újságírók, stb. A Wall Street Journal aug. 24-i száma 8 teljes oldalas szovjet hirdetést közöl a kapcsolatok fejlesztéséről. HID A 21. századba A Manhattant Brooklynnal összekötő négy hid egyike, a Wil- liamsburg-hid annyira elkopott, hogy a szakértők szerint néhány even belül veszélyessé válhat a rajta való közlekedés. A szakértők most mar csak azon vitatkoznak, hogy érdemes-e javítómunkát elvégezni rajta, vagy szereljek le és építsenek helyébe egy újat. A New York Times lelkesen támogatja ezen utóbbi megoldást (8/23.) Szabadjára' engedve szerkesztőinek es riportereinek (folytatás a 2. oldalon) 1902-1987
