Amerikai Magyar Szó, 1987. július-december (41. évfolyam, 26-48. szám)
1987-08-20 / 30. szám
1902-1987 AMERIKAI Ara 50 cent Hungarian Word Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003 ISSN 9194-7990 Second Class Postage Paid at New York, N>.Y. Vol. XLI. No. 30. Thursday, Aug.20. 1987. AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: (212) 254-0397 A magyar gazdasági válságról A New York Times kiemelt helyen foglalkozott azzal a nyilatkozattal, amelyet Nyers Rezső, a Központi Bizottság tagja, közgazdasági szakértő tett a sajtó képviselői előtt. EbbÖl a nyilatkozatból közöljük az alanti figyelemreméltó részletet:- Helyzetünkre az a jellemző, hogy visszatértek a hetvenes évtized vonásai: a külső és belső egyensúlyhiány, az allami túlszabályozottság, a gyenge vállalatok sikeres pénzügyi túlélése, a jó vállalatok tartózkodása az uj akciók kockázatától. A világgazdasági változások sora és a belső munkában jelentkező tehetetlenseg együttesen oda vezetett, hogy nem tudtuk tartani az életszínvonalat^ csökkent a felhalmozó képessegünk, es számottevő nemzetközi fizetési kötelezettségeink keletkeztek. A megtermelt nemzeti jövedelem e három terület egyidejű finanszírozásához kevesnek bizonyult. Gazdálkodásunkba változatlanul beépült a pazarlás; egyedül a családok megtakaritasi hajlandósága volt mindvégig jelentékeny, a vállalatok és az állam magatartásai viszont nem jellemezte a takarékossag. A termelési politika meglehetősen konzervatív volt, a világ^azdasagi folyamatokat csak kis mértekben követte, és olyan termelési ágak fejlesztését tartalmazta, amelyeket világméretekben ekkoriban mar nem fejlesztettek, s'ót inkább visszafejlesztettek. „Van-e ma zsidókérdés Magyarországon?" i . i , i "Van-e Magyarországon zsidókérdés, s ha igen, miben látja annak lényeget?" A Huszadik Század hires körkérdésé kezdődött ezekkel a szavakkal. A folyóirat 1917. májusi száma már megjelenésének napjaiban eszmetörténeti jelentőségű kordokumentummá lett. ( , Hetven évvel később, 1987. május 23-an a Magyar Rádió "Bagoly" cimá műsorában szinte szó szerint ugyanezt a kérdést tette föl GyŐrffy Miklós a maga interjúalanyai-, nak: "Van-e ma zsidókérdés vagy antiszemitizmus Magyarországon? Ha nincs, miért nincs? Ha van, milyen okok miatt van, és miben nyilvánul meg?* ( ( , A "Bagoly" kilenc megszólalója arról beszélt, ami van. Olykor ötletszerűen, olykor ugyanazt a kifejezést más jelentéstartalommal használva, olykor olyan fogalomértelmezéssel, amit egy kiérlelt tanulmányban a nyilatkozó is csiszoltabb< megfogalmazásban alkalmazna - de arról beszelt, ami itt és most van. Alant közöljük - a legszúksegesebb sti- láris korrekcióval - az elhangzott nyilatkozatok szöveget. Gyorffy Miklós: ( Van-e ma zsidókérdés vagy antiszemitizmus Magyarországon, ha nincs, miért nincs, ha van, milyen okok miatt van, és miben nyilvánul meg? (folytatás a 3. oldalon) Inouye záróbeszéde A kongresszusi meghallgatások Irangate- tel kapcsolatban aug. 3-án veget _ érték. A bizottság vezető tagjai elmondtak záróbeszédeiket. Kiemelkedő jelentőségű volt az, amelyet a bizottság elnöke, Inouye szenátor mondott. Alább közöljük annak néhány emlékezetes részletét. "A történetet végre elmondták. A magam részéről dermesztőnek tartom azt, amit hallottunk: csalárdságok, kétszinüsegek, a törvények uralmának szemérmetlen megsértése sorozatáról szereztünk tudomást. Tudomást szereztünk arról, hogy bizonyos egyének eltitkoltak életbevágóan fontos információt az amerikai nép elől, a kongresszus elől, a külügyminiszter, a hadügyminiszter, sőt Poindexter vallomása szerint még az elnök elől is. Fény derült arra a megdöbbentő tenyre, hogy a Nemzeti Biztonsági Tanács lett külpolitikánk vezető szerve, amely egyszerűen kizárta a döntéshozatalból azokat, akik nem ertettek egyet velük. Mindezek következtében ez a nemzet elárulta azokat az elveket, amelyek naggyá tették. Amikor pedig ez az egész csalárd intézmény megingott, akkor megkezdődött a köntörfalazás, a takargatás, a titkolózás, okmányok megsemmisítése, vagy meghamisítása, a bűnbakkeresés, amely inkább való egy másodrendű filmbe, mint egy nagyhatalom politikájába. Nem az a legfontosabb, hogy megállapítsuk, ki mit mondott, vagy mit tudott? A legfontosabb az, hogy tudomást szerezzünk arról, hogy vannak olyan emberek vezető pozícióban, akiknek más az elképzelésük kormányzati rendszerünkről, mint amilyenben a honalapító atyák 200 évvel ezelőtt megegyeztek. Az egyik elképzelés, amelyet ezen a vizsgálaton Poindexter admirális, North alezredes és Hakim ur képviselt, egy titkos kormány volt, amely a Nemzetbiztonsági Tanács tagjaiból állna, nem tartoznak, felelősséggel senkinek, még az elnöknek sem, amelynek saját légi hadereje, saját flottája, saját pénzforrásai lennének. Ezeknek volt az egyik képviselője Hakim, az üzletember, aki nyíltan beismerte, hogy ó't elsősorban a pénzszerzés lehetősége érdekli és aki úgy vélte, hogy ő jobban ért külpolitikánk intézéséhez, mint Shultz külügyminiszter. Ezek közé tartozott továbbá North (folytatás a 6. oldalon) SZTRAJKHULLAM Úgy Dél-Koreában, mint Dél-Afrikaban százezrek sztrájkolnak a szakszervezetek elismeréséért és lényeges béremelésért. Dél-Koreában a nagy vállalatok, kivétel nélkül, hatalmas haszonról jelentenek. A legnagyobb autóvállalat, a Hyundai Motor pl. 2 billió Won (Dél-Korea pénzegysége) profitról számol be. A Daewo Electronics Co., a Goldstar Co. és az ország, többi nagy vállalata ugyancsak hatalmas haszonemelkedésről jelent. Ezeknek ( a vállalatoknak a munkásai sztrájkban állnak. A munkaügyi miniszter elismerte, hogy a követelések méltányosak, mondván: "Itt az ideje, hogy a hatalmas haszon egy részét a munkások bérének emelésére fordítsák." Dél-Afrika több, mint 300,000 szénás aranybányásza már második hete_ sztrájkol. A vállalatok szolgálatában álló fegyveres erők brutális támadással próbáltak leverni a sztrájkmozgalmat, de az a sztrájk terjedéséhez vezetett. A fekete bányászok havi bére csupán 170 dollár, mig a fehér bányászoké 700 dollár. 30 százalékos béremelést követelnek. A kormánykóze- gek 70 sztr'ajkvezetöt tartoztattak le abban a reményben, hogy ezzel es a terrorral letörhetik a sztrájkot. Cyril Ramapho-i: sa, a sztrájkolok; vezetője kijelentette, hogy egyre többen csatlakoznak a mozgalomhoz, amit az ország munkásainak szakszervezete, a 750,000 tagú Afrikai Szak- szervezeti Kongresszus és a faj- Cyril Ramaphosa * gyűlölő kormány ellen küzd# Egyesült Demokrata Szervezet is támogat. Dél-Afrika külkereskedelmének legfontosabb kiviteli cikke a szén és az arany. Ez a leghatalmasabb munkásmegmozdulás az ország történetében. Eddig^, több, mint 200 sztrájkoló sérült meg és több százat letartóztattak. A sztrájk kimenetele bizonyára meghatározza majd az erőviszonyt a fajgyűlölő kormány és az emberi szabadságért küzdő milliók között. Rudolf Hess Hitler legbensőségesebb munkatársa, akit a Nürnbergi Nemzetközi Katonai Bíróság életfogytiglani börtönre t ítélt, 92 éves korában a spandaui börtönben meghalt. ENSZ, NEW YORK, Javier Perez de Cuellar, főtitkár a közeljövőben Irán fővárosába, Teheránba utazik, ahol tárgyal kormánykörökkel az irak-iráni háború felszámolásáról.
