Amerikai Magyar Szó, 1987. július-december (41. évfolyam, 26-48. szám)
1987-07-23 / 29. szám
AMERIKAI Ara 50 cent Hungarian Word Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003 ISSN 9194-7990 Second Class Postage Paid at ■ New York, N.Y. Vol. XLI. Wo. 29. Thursday, July 23. 1987. AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: (212) 254-0397 j Tasnády T. Álmos: HETEDIZIGLEN?- VITAIRAT ANTWERPEN. Szokatlanul nagy késéssel vehettem kézbe az AMSZ junius 18-i számát, amelyben Rappaport Ottó "Beszélgetés Grósz Károllyal" cimú riportjának egyes tételei vitára késztetnek.* A szerzó egyébként mélyen elgondolkoztató fejtegetésében ugyanis olyan megállapítások is találhatók, amik történelmileg kissé sántítanak. Grösz Károllyal nemcsak lehet, de elfogulatlanul egyet kell érteni abban, hogy a magyar munkásosztály nem felelhet a földesúri Magyarország bűneiért. Rappaport Ottó itt azzal érvel, hogy a magyar proletáriátus mégis fizetett kártérítést azokért a veszteségekért, amelyeket a háborúban okozott a szovjet dolgozóknak. Ebben az érvelésben két téves állítást vélek felfedezni. A második világháború után a győz- tesek diktálták a legyőzőiteknek a jóvátétel nagyságát. Ez ellen a legyőzőiteknek kevés szavuk lehetett. A békeszerződést magyar részről az akkor még koalíciós magyar kormány képviselői Írtak ala, fizetni a magyar államnak, ha úgy tetszik az egész magyar nepnek kellett. Túlzás tehát az egesz nép helyett a magyar proletáriátusra hivatkozni. Rappaport Ottó fogalmazása szerint a magyar proletáriátus okozta a szovjet dolgozók veszteségeit. Ez igy szintén indokolatlan túlzás. A háborús években hatalmon lévé fasiszta magyar kormány éppen, hogy a magyar proletáriatust nem képviselte a Szovjetunió területén folytatott hadműveletekben, noha túlnyomó többségben nem önkéntesen, a magyar társadalom minden retege képviselve volt! Abban igazat adok a szerzőnek, hogy a múltunkkal való szembenézés elkerülhetetlen, ha egy nép vállalni akarja a saját történelmet, annak minden fény- és árnyoldalaiéval együtt. Számtalan jelet lathatjuk annak, hogy Magyarországon az utóbbi években elindult egy történelmi elfogulatlanságra törekvő folyamat a közeli és távolabbi múlt un. kenyes kérdéseinek feltárásara. Ami viszont Rákosi Mátyás szerepét illeti, függetlenül attól, hogy zsidó volt vagyreem, nem menthette fel Magyarországot a felelősség alól, mert az a Magyarország, nevezetesen a Magyar Népköztársaság, amelyben Rákosi és klikkje egyre nagyobb es kizárólagosabb hatalomra jutott, semmiképpen sem tekinthető a királytalan királyi Magyar- ország örökösének. A Magyar Népköz- társaság a második viláehaboru (folytatás a 8. oldalon) WASHINGTON John Poindexter "NE SZÓLJ SZÁM, NEM FAJ REAGAN FEJE!" Poindexter a kongresszusi bizottság előtt North alezredes szenzációsnak bizonyult kihallgatása után az elnök volt biztonsági főtanácsadójára, North főnökére, John Poindexter tengernagyra került a sor. Poindexter hidegvérrel kijelentette, hogy igenis Ő rendelte el az iráni fegyverszállításból származó haszonnak a kontrák segélyezésére való felhasználását. Úgy vélte, hogy erről nem szükséges az elnököt tudatni. Úgyis annyi gond van a szegény fején! Minek még ezzel is terhelni! A többi kérdésre azt felelte, hogy nem emlékszik. Poindexterröl, aki annak idején a tengerészeti akadémián 900 diák között a legjobbnak bizonyult, köztudomású, hogy fantasztikus memóriája van. Az ülés végeztevei Inouye hawaii szenátor nyugodtan kijelentette: "Ahogy itt ültem, tengernagy úr, es hallgattam, amint Ön elmondotta nekünk, hogy miként titkolt el fontos információt, vagy vezette félre a kongresszust, az elnököt, mikent vezette félre a kormány legmagasabbran- gú tagjait, miként titkolt el dolgokat még legbizalmasabb munkatársa, North alezredes előtt is, akkor nem túlzók, ha kijelentem, hogy az embernek megáll az esze, az ember nem hisz p saját fülének, amikor Önt hallgatja." Poindexter kijelentette, hogy az elnök minden valószínűség szerint helybenhagyta volna a kontrák segélyezését. Elmondta, hogy az elnökre mély benyomást tett Benjamin Netanyahu izraeli antiterrorista specialista könyve a terroristák elleni módszerekről. Ugyancsak mély benyomást tett az elnökre, Írja Murray Kempton, a Newsday jul. 17-i számában, Walter Berns tanulmánya a kongresszus hozzájárulása nélkül hozott elnöki döntésekről: "Lincoln hadüzenet nélkül kezdte meg a háborút a deliek ellen, kongresszusi felhatalmazás nélkül kezdte meg az ujoncozást a hadsereg felépítésére, törvényellenesen csu- katta be a rabszolgatartókkal rokonszenvező személyeket és fittyet hányt a Legfelsőbb Törvényszék egy birájanak utasítására, aki a bebörtönzött ek szabadon- bocsátására szólította őt fel." A N.Y. Times és a CBS TV-hálózat A LÁTHATATLAN AKNA Amerikai, szaud-arabiai és kuvaiti tengerészeti szakértők megkezdték az aknák felszedését Kuvait fŐ kikötője előtt. Ezeket Iran helyezte el, hogy megbénítsa a kuvaiti olaj exportját, lehetetlenné tegye az óriási olajszállító hajók közlekedését be- és ki a kikötőből. "Isten segítségével - szolt a kuvaiti hivatalos jelentés - > valamint a szaudi testvéreink és amerikai szakértők közreműködésével megtisztítottuk a környéket minden aknától az ahmadi kikötÖ előtt." Amikor az igy aknamentesitett kikötőbe megérkeznek az olajszállító hajók, újra regisztrálják azokat, mint amerikai hajókat, amerikai lobogót húznak fel árbocukra és ( mint ilyeneket amerikai hadihajók fogjak védeni bármilyen, elsősorban iráni támadásoktól. ( A sors iróniája, hogy az Egyesült Államoknak most egy olyan állam várható támadásától kell, fegyveres erővel védenie más állam hajóit (mert nyilvánváló, hogy egy zászló kitűzése nem tesz egy kuvaiti hapót amerikai hajóvá), amelynek néhány hónappal ezelőtt titokban nagy mennyiségű fegyvert szállított. Az Egyesült Államok 15 hadihajót, koztuk egy repülŐgépanyahajót rendelt a Perzsa-Öbölbe a hajózás védelmére. Az iráni hatóságok máris bejelentették, hogy Irán "forradalmi gárdistái" kepesek lesznek "a világ istenkáromló hatalmainak öngyilkos próbálkozásait szétzúzni." E nyilatkozatnak az USA-n kívül a Szovjetunió is célpontja. Az aknák felszedése mellett USA az Egyesült Nemzetekben azon szorgoskodik, hogy fegyverszünetet javasoljanak Irán és Irak között. Irán ezt eleve visszautasította, mint amerikai ürügyet a háborúba való beavatkozásra. Amíg tehát az USA felszedi az aknákat a kuvaiti kikötő előtt, egy láthatatlan, ezer viziaknánal veszélyesebb aknát léte- sit a Perzsa-öbölben: Amerika belekeverései egy elkeseredett háborúba a Szovjetunió határán, Izrael, Libanon és Afganisztán közelében. A kuvaitiaknak talán azt is bele kellene foglalniuk imájukba, hogy "ments meg uram a megmentÖimtől". legújabb felmérése szerint a lakosság 53%-ának az a véleménye, hogy az elnök nem mond igazat az "Irangate" és "Cont- ragate" eseményekkel kapcsolatban. Poindexterröl "csak" 44%-nak van hasonló véleménye. 1902-1987
