Amerikai Magyar Szó, 1987. július-december (41. évfolyam, 26-48. szám)

1987-11-26 / 44. szám

Thursday, Nov. 26. 1987. AMERIKAI MAGYAR SZO 9. Elsiratom az ősi hazát Amióta szülőfalumból elkerültem Sokat változott otthon a világ Es e megváltozott világ határain belül, Falum kepét boldogan szemlélem, De egyúttal el is fog a szomorúság, Mert az Ósi hazát már nem találom, Olyan ez, mint egy megdöbbentő álom, Ami folytatódik a valóságban. Olyan, mint mikor lerombolnak egy fecske­fészket, Melyből madámemzedékek keltek szárnyra, Hogy kirepüljenek a vészterhes világba. De ha újra tapasztja fészkét a fecskepár, A fészek ismét a megszokott régi már, De a lerombolt ósi ház helyett _ ( Nem lehet felépíteni egy hasonló regit Csak emlékezni lehet rá fájó szívvel, Csak emlékezni. Takács Lajos HOGYAN KOCOGJUNK? A "jogging" angol szó. A sokoldalú Péter­ül Pál - ez esetben sportújságírói minősé­gében - jo magyar szót talált ra. Azt mond­ta: "kocogás". Kocogni is kezdett öreg, fiatal, ha nem is mindenki, hanem csak az okosabbak, de ók sem mindig elég okosan. A fia­talokkal meg renc jén lett volna a dolog. Nekik csak használt a futás, kocogás. Az idősebbje viszont, ha bizonyítani akarta, hogy versenyképes velük, mi tagadás, kifulladt olykor. így volt ez valahogy a fpgyókurával is. Az elhízást életröviditó tényezőnek mondják, ám életveszélyes lehet a túlzott fogyókú­ra is. Főleg, ha az ember saját típusa ellen koplal! Molett asszonynak akkor sem lesz olyan alakja, mint Lollobrigidának, ha év­számra ehezik, de ettől még lehet a nád- száltermetú Ginánál is boldogabb. A túlzá­sok viszont sosem hoznak jót. Legkivált- kepp akkor, ha a fiatalság első hamvát mar levedlett'úk. Túl a sokadik ikszen ész­szel is táplálkozzunk hát, ne csak szájjal, és ésszerűség vezessen a testedzésben is. Idősödő korban is kell a kocogás, de mértekkel. Ha kileng a mérleg, kell a fo­gyókúra is, de nem a ráncossá aszaló hir­telen fogyás. MELYIK BETEGSEKEN SEGÍT A TESTGYAKORLAT A testgyakorlatnak helye van bizonyos betegségek gyógyításában, vagy enyhítésé­ben. Aki az alant felsorolt betegségek valamelyikében szenved, beszélje meg orvosával, jót tenne-e a testgyakorlat fáj­dalom enyhítésében, a mozgékonyság elö- segitségében és bizonyos esetekben keve­sebb gyógyszer szedésére. Minden egyéb­től függetlenül, a rendszeres torna talán megakadályozhatja a betegség előrehala­dását es jobb érzést adhat a betegnek. Az egyéni esetektől függően, a testgya­korlat javulást eredményezhet artritisz- ben, hátfájásban, székrekedésben, szív­koszorúér bajban, magas vérnyomásban, cukorbajban, érzelmi feszültségben, magas koleszterin szintben, álmatlanságban, vese­bajban, csontrikulásban, visszérben szen­vedőknek. Az elhízottak számára, a diétán kívül, a testgyakorlat elkerülhetetlenül szükséges az eredményes lefogyáshoz. Görgey Gábor Ditirambus a%almáról Szeretném bejelenteni, hogy szerelmes vagyok az almaba. Általában minden almába, de különösen a magyar almába. Igaz, hogy a magyar alma nem mindig olyan dekorativ, mint a nemet, vagy az osztrák piacokon, üzletek­ben látható, világ-szépségkirálynők, nem olyan hatalmas, mint egy kisebb sárgadiny- nye, melybe szinte már alig lehet beleha­rapni, holott az alma úgy jó igazán, harap­va, ropogtatva es hámozatlanul, nem pedig késsel vágva es elókeloen meghámozva, mint egy követsegi vacsorán a "zsardinetto" közé beszorítva, mert ilyenkor az alma elveszti eredendő friss és hersegő vidéki karakteret. Szerintem az alma a legjobb gyümölcs a világon. Valószínűleg túlzók, iránta táp­lált érzelmeim lángolásától befolyásolt állapotomban (és a szakértők visszakéz- ből megcáfolhatnak), nekem mégis az a meggyőződésem, hogy egyetlen gyümölcs sem kinal annyi változatosságot, mint az alma. Annyi fajtája van és annyira el tud­nak térni egymástól a különböző változatok, amire szerintem - mondom, tévedhetek - más gyümölcsnél nincs példa. Sőt, fajtán belül is minden egyes darab az egyéniségét adja. Mar az arcával, ahogy mosolyog, ládába, vagy halomba rakva, többi társá­val együtt es többi társa között. Próbálja csak ki valaki és vegye sorra őket, ne csak az egesz kupacot nézze, hanem darabon­ként szemezzen velük. Nyomban kiderül, hogy mindegyik külön egyéniség, mind­egyiknek saját arca van, és mindegyik vi­szonozza a tekintetünket. Nem kihivoan, nem kacérkodva, mint egy utcalány, hanem nyíltan és barátságosan, mosolyogva. Azután itt van az alma színe. Hányféle szin és hányféle árnyalat! Almáeknál nem úgy van az, mint más gyümölcsnél, hogy a narancs narancsszínű, a citrom citromszi- nü, a banán banánszinü (még ha árnyalatok­kal, akkor is), no meg a többiek: a sárga­barack sárgája, a szilva kékje, és igy to­vább. Az alma színskálája, egy kis túlzással, végtelen. A divatos zöldalmától az égő pirosig, a sárgától a rózsaszínig, a ranet cirmosától a batul barnájáig. Hol tud még egy gyümölcs (ennyiféle szint és árnyalatot felmutatni? Es természetesen a színhez más-más karakter járul, vagyis ahány féle szine van az almának, annyi féle izválto- zattal kedveskedik. Az alma egyébként is alapélménye az emberiségnek. Mennyire alapélménye az emberiségnek az alma, kiderül abból is, hogy az ember bibliai eredettörténetéböl sem hagyja ki az álmát. Ez a bűnbeesés eszköze és tökéletesen mindegy, hogy szim­bolikusan a tudás almájáról van szó, min­denképpen jellemző, hogy a tudást is alma­ba burkolja a bibliai kép, es főként, hogy az ellenállhatatlan gyümölcs, mely aztán meghatározza az ember további sorsát, éppen az alma. Holott a környezeti ártal­maktól érintett edenkertben bizonyára TARHONYAS CSIRKE Hozzávalók: Egy csirke, 10 oz tarhonya, 2 fej vöröshagyma, 2 db paradi­csom, 2 db paprika vagv ennek megfelelően lecsó, só,piros paprika zsiradék. A csirkét részeire bontjuk, mint a pap­rikás csirkéhez. A hagymát apróra vág­va, forró zsírban megfuttatjuk meghint­jük pirospaprikával és azonnal felenged­jük kevés vízzel. Amikor zsírjára visszá­sul, hozzáadjuk a feldarabolt zöldpapri­kát. Rövid pirítás után beleapritjuk a paradicsomot és a csirkét. Felengedjük annyi vízzel, hogy az egészet b&ven el­lepje. Amikor a csirke félig megfőtt, hozzáadjuk az előzőleg zsíron megpirí­tott tarhonyát. Az egészet óvatosan ösz- szekeverjük, ^ majd sütőbe téve, készre pároljuk. (ügyeljünk, hogy a tarhonya megfővéséhez elegendő vizmennyiseg legyen rajta.) Forron találjuk. Jo étvagyat! akadt volna erre a célra más gyümölcs is.f Azután itt van az antik görög mitoló­giában egy másik, ha nem is az emberiség^ de legalábbis Európa sorsát meghatározó alma, hiszen a görö’g-trójai háború eredeté­hez vezet: Páris almája. Végül én még azt is jellemzőnek tartom, hogy a tudomány egyik legdöntőbb, a fizika egyik meghatáro­zó alaptörvényének, a gravitációnak a felfedezése is olyan, valószínűleg igaz anekdotához fűződik, melyben szintén ez a gyümölcs a főszereplő, ahogy lepotyog a fáról és az egyszerű jelenség szöget üt egy nagy tudós fejébe. Newton almája is fontos szereplője az emberiség történe­tének. Nem folytatom, holott folytathatnám a példákat, és az eddigieket is, szerény kis himnuszomat az almáról csak azért írtam le, mert megint elszomorodtam. Amikor az erdők pusztulása egyetemes ugye lett a Földnek - akkor nálunk egész­séges, hatalmas kiterjedésű almásokat irtanak, mert az illetékesek nem találjak meg a törvényes módját, hogy az almater­melés rentábilis legyen. TERJESSZE LAPUNKAT!

Next

/
Thumbnails
Contents