Amerikai Magyar Szó, 1987. július-december (41. évfolyam, 26-48. szám)

1987-11-26 / 44. szám

Thursday, Nov. 26. 1987. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. Csak ürügy a kokain lURDGASZTROMOMIA Hol, mit, mikor es mennyiért esznek az európai nemzetek fiai? Errol ad rövid áttekintést az Economist* nemrég megje­lent cikke. A statisztikák azt mutatják, hogy a sváj­ciak, a nyugatnémetek, az osztrákok, a franciák, a belgák és a skandinávok köl­tenek legtöbbet ételre és italra Európában, ők már csak az ételek drága volta miatt is inkább( otthon esznek. A mennyiségről egyre inkább a minőségre kerül át a hang­súly. A csekély adagokat dekorativan tála­ló francia "uj konyha" most kezdi meghó­dítani a német városokat, vidékén azonban még mindig kötelező a sűrű szósszal leön­tött vastag hús és utána a krémtorta. Ez a fajta "diéta" Ausztriában is népszerű, s igy az osztrák átlagpolgár szervezetebe annyi koleszterin épül be, mint egy ameri­kaiéba a hatvanas években, amikor az Egye­sült Államokban volt a világon a legmaga­sabb a szívinfarktusok aranya. Házon kivúl viszont a britek a legnagyobb költekezők. Ez egyrészt a "pub"-ok népsze­rűségét mutatja, másrészt bizonyítványt állít ki a brit házi kosztról, amelyhez a franciák már kommentárt sem fűznek. ( Az éttermi evészet bajnokai a görögök es a spanyolok. Az athéniak 30 százaléka azt válaszoltaf egy nemrég lezajlott kóz- veleménykutatason, hogy szívesebben töl­ti az estet egy jó kis tavernában, mint a tévé előtt vagy moziban. A törökök vi­szont, egy szűk elitet kivéve, egyáltalán nem járnak étterembe, csak kávézókba, oda is kivétel nélkül csak azért, hogy teát rendeljenek. Minél délebbre utazunk Európában, annal később tetőzik a forgalom az éttermekben. Mig az északiak általában fél nyolcra fog­lalnak maguknak asztalt, a franciák inkább fél kilencre. Görögországban tiz órára telnek meg az éttermek, a spanyolok gyak­ran esznek éjfél körül, kávéházaik pedig éjjel 3-ig zsúfoltak. Mindenki egyetért azzal, hogy a kiszol­gálás Olaszországban a legjobb. Az olasz vendéglősök jezsuita módra toborozzák a pincér-tanulókat: 15 éves ifjoncokat próbálnák szerezni, és azokat kinevelni. Dániában ezzel szemben a pincérkedéshez kétéves állami tanfolyamot kell elvégezni*. A borravalózási szokások a legtöbb or­szágban a "francia mintát" követik, tehát a szarnia összegének 10-15 százalékát illendő a pincér markába leszurkolni. Drew Smith, a vendéglátás kiváló szakértője a borravalozást a "tisztességtelenség me­legágyának" tartja, ugyanis a pincérek sokhelyütt még akkor is tartják a markukat, ha a kiszolgálást eleve bekalkulálták a számlába. * angol gazdaságpolitikai hetilap A Huanchaca hegyvidék Eszakkelet- Bolivia legszélén az érintetlenségéről hi­res. Ott akarta Vicente Castello spanyol biológus és Santa Cruz-i kollegája, Noel Kempff professzor tanulmányozni az Ős­erdő állatvilágát. 1986. szeptember 5-én 10.04-kor száll­tak be repülőgépükbe egy, a helyet ismerő vezetővel és a pilótával. Ahogy Huancha­ca fölött köröztek, egy kifutópályát, teher­autókat, sátrakat és hordókat fedeztek fel. A kiváncsi tudósok ki akarták deríteni, ki hagyta hátra a friss traktornyomokat a természetvedelmi területen. Leszállásuk után azonban azonnal két géppisztolyos ember bukkant föl és tüzet nyitott. "Ki­abáltunk, hogy mi tudósok vagyunk" - mond­ja a spanyol, aki egyedül tudott bemenekül­ni a sűrűbe. A pilótát, a vezetőt és Kempff professzort agyonlőtték. A hozzátartozók másnap e^y pilótát küldenek az eltűntek keresésere Huan- chacaba. Az ott észrevett egy kiégett repü­lőgépet, leszállt, hogy a baleset áldozatain segítsen. A spanyol odarohant hozzá a rejtekhelyerői, elmondta neki a lövöldö­zést, és megmentójével visszarepült Santa Cruzba. Haladéktalanul értesítették La Pazban az Egyesült Államok nagykövetét es a DEA (Drug Enforcement Agency) ame­rikai kábítószer-ellenőrzési hivatalt. A bolíviai katonaság meg ugyanaznap este Santa Cruzba küldte az Arává repülőgépet, ám a parancsnok azt az utasítást kapta, hogy a tervezett támadást fújja le, az Arává pedig repüljön vissza Béni tartomány­ba, hogy az ott állomásozó amerikai csapa­tokat segítse az üzemanyag-ellátáában. Az amerikai katonáknak kellett volna a rendőrség különleges egységével, a "leo­párdokkal" együtt letartóztatni a kokain- maffiat Huanchacaban. Csak a gyilkosság után három nappal szálltak le Huanchacaban az amerikai csapatok és a "leopárdok" és a világ leg­nagyobb kokainkonyháját fedezték föl, ahol 100 munkás naponta 500 kilogramm kokaint kristályosított. Ar kábítószer-keres­kedők a kokainnal együtt már rég tovább- álltak. Azt, hogy két napot kihasznalatlanul hagytak elmúlni és igy módot adtak a maf­fiózóknak, hogy "meglépjenek", a belügy­miniszter "a koordináció hiányával" men­tegette, a hadügyminiszter pedig a Pentagont A csőd szélén vannak a hitelintézmények A Wall Street Journal november 16—i szamanak első oldalán vezető cikkben ol­vastuk: "Elképesztő problémák veszélyez­tetik a Hitel és Kölcsönző Intézetekben elhelyezett betéteket biztositó intézményt." A Savings és Loan intézmények már evek óta válságban vannak. Számosat már felszámolták, de ma is van még sok olyan, amely állandóan veszteséggel dolgozik es ez a veszteség naponta növekszik. A Federal Home Loan Board az a szerv, amely hivatva van ezeket az intézményeket ellenőrizni; a jó helyzetben lévök vezetőit helyezte a bajban lévök élére, abban a reményben, hogy ezzel megoldjak a prob­lémát. Számításuk azonban nem vált be. Ez a mentési akció egyedül 2.5 billió dollárt emésztett fel, miközben újabb 28 billió dollár veszteség érte őket. A W.S.J. cikke beszámol arról is, hogy a kinevezett ügyvezetők leírhatatlan káoszt tette felelőssé, mert nem adott menetpa­rancsot az amerikai csapatoknak. Parlamen­ti bizottság vizsgálja az esetet. Az ellenzek annak a gyanújának adott hangot, hogy az "Egyesült Államok a ter­mikus szenzoraival és műhold-felvételei­i l vei Bolivia területének minden centimeteret az ellenőrzése alatt tartja - mondja Mario Rueda Penna, a demokratikus baloldal képviselője a bizottságban - tehát lehetet­len, hogy a nagy kokain-laboratórium el­kerülte volna a figyelmüket." A képviselők idézése elől a DEA ügynö­kei a diplomáciai státusukra hivatkozva tértek ki. Ehelyett az Egyesült Államok nagykövetsége írásban foglalt állast: a Santa Cruz-i rendőrség a gyilkosság előtt három hónappal jelezte nekik egy kokain­konyha esetleges létezését Huanchacában. A tervezett kutatás azért nem történt meg, mert "nem volt megfelelő repülőgép". Csak később állapították^ me^ Huanchaca helyét és fotózták repülőgépről. "Még ha a hely magán viselte is egy kokain-labora­tórium különböző ismertetőjegyeit" - Írja a diplomáciái jegyzek -, "nem volt ok fel­tételezni, hogy a konyhán van valaki( és dolgozik". A, tervezett akciót állítólag a helikopterek nem elég nagy hatósugara miatt nem lehetett végrehajtani, s arra csak a bolíviaiak Aravaja lett volna al­kalmas. », ' i f i Ha az Egyesült Államok néhány hettel korábban azért érkezett Bolíviába, hogy megmutassa, hogyan kell végezni a kokain­maffiával, akkor küldetése, legalábbis a vizsgálóbizottság zárójelentése óta kudarc­nak számit. A parlamenti képviselők - ebben kivételesen bal- es jobboldal egyet­értett - arra szólították fői a kormányt, hogy a DEA alkalmazottait nyilvánítsa persona non gratának, es utasítsa ki az országból - ennek a sértÓ ajánlatnak Washing­ton, persze, sikerrel ellenszegült. A huanchacai blamázs ellenére Washing­ton amiatt szorongatta a bolíviaiakat, hogy lépjenek föl a kokatermesztö parasz­tok ellen. A parlament vitatta meg La Pazban a Plan Trienalt, a hároméves ter­vet, melynek keretében a kokacserje termő­területét az akkori 65,000 hektárról 15,000- re kell csökkenteni. 1987 októbertől a pa­rasztoknak "önként" kell átnyergelniük más termékekre (mint kávéra, kakaóra, vagy narancsra). találtak a Hitel intézetekben. A folyósí­tott kólcsÖnőkről nem volt megfelelő Írá­sos adat, csupán a volt ügyvezetők tudtak róluk. Ismét javasoljuk, hogy olvasóink vonják ki betétjeiket a takarék és hitel intézetek­ből és helyezzék el azokat olyan bankok­ban, amelyek jelenleg előnyösebb helyzet­ben vannak. Biztosítási problémákkal ne gyötörje magát Autó, baleset, táppénz, kórház, ház tüzbiztositás kérdésekben hívja a 145 éves múlttal rendelkező CSA.Testvéri Biztositó intézet - et Hívásra házhoz megyünk. 24 órás szolgálat New York: (2Í2) 430-6442 Miami, Fia.: (305) 866-4707

Next

/
Thumbnails
Contents