Amerikai Magyar Szó, 1987. július-december (41. évfolyam, 26-48. szám)

1987-11-26 / 44. szám

Thursday, Nov. 26. 1987.

AMERIKAI MAGYAR SZO

3.

Parkolás San Franciscóban

65 ÉVEN FELÜLI NOK FIGYELMÉBE!

Ha Nancy Reagan nem lenne az elnök felesége, felfedeztek volna-e melleben a kezdődő ráksejteket? Ezt a kérdést intézi a californiai egyetem kiadásában megjelenő "Wellness Letter" decemberi száma olvasóihoz. Es mindjárt meg is adja a választ: Nem! A gyakori rendszeres orvosi

és különösen rákszfiró vizsgalat nélkül, amelyben az eln’ok felesege gyakran részesült, valósziniileg nem fedezték volna fel, mivel Mrs. Reagan túl van a 65 éves koron, azon, amelyben a legtöbb né mar nem veti magat rakszuro vizsgalat ala.

Mrs. Reagan mellrakja kezdődő stádiumban volt, szabad szemmel, sőt tapogatas- sal sem volt észlelhető. A röntgenfelvetel figyelmeztette Őt az operáció szükségességére. Annak ellenére, hogy az orvosok határozottan ajánlják minden 50 éven felüli nőnek a mellvizsgálatot (mammography), a legtöbb nő nem teszi azt meg. Dr. David Eddy, az American Cancer Society szakértője szerint a mellrákok 45%-a 65 éven felüli nőknél fordul elő. A hatvanas években levő nőknél minden második evben eleg a szűrővizsgálat. Egy ilyen vizsgálat atlag 125 dollárba kerül. Az American Cancer Society helyi kirendeltsége szívesen áll érdeklődök rendelkezésére, méltányos áron szűrővizsgálat ügyeben. A Medicare, sajnos, nem fizet a szűrővizsgálatért.

MITŐL FÉL,

AZ AMERIKAI NÉP?

"Mi fogja veszélyeztetni Amerika jövőjét az elkövetkező időszakban?" - kérdezte a World Policy Institute nevű liberális szervezet 1505 szavazásra jogosult polgártol.

A válaszadók 48 százaléka szerint a gazdasági helyzet romlása lesz a fo veszély. 31 százalék az esetleges bel- vagy külföldi (terrorizmust tartotta a legnagyobb veszélynek. A Szovjetuniót a kérdezetteknek csak 17%-a tartotta veszély forrásá- nak.

Arra a kérdésre, hogy milyen elnökre adnák szavazatukat, ha most lenne a választás, olyanra, aki felfrissítené közgazdaságunkat 58% szavazna; 45% olyan elnököt szeretne, aki erősítené a fegyelmet az országban. Olyanra, akinek fő programja "szembeszállni az oroszokkal", 22% szavazna.

*

NEW YORK, N.Y. A csőd szélére jutott a hires E.F. Hutton tözsdevállalat.

BŐRGYÓGYÁSZ

J. Baral, M.D.

Dermatologist

A magyarok s/ivos szolgálatára \/ .Amerikai Bőrgyógyász Szövetség diplomás tagja Bőr és nemibetegségek gyógyítása Hajátültetés • Bőrrák operáció Collagen injekció ráncok ellen

AMERICAN DERMATOLOGY CENTER

21Ö Central Park South

(S^th St. between 7th A ve and Broadway)

Manhattan, NYC

(212) 247-1700

C sak elévelos bejelentesse!.! ® Medieare-t elfogadunk'

San Franciscot Amerika és a vilájj egyik legszebb városai egyikének tartják. Az év minden szakában turisták ezrei keresik fel. Ha akadnának olvasóink között olyanok, akik számítanak arra, ho^y meglátogassák ezt a várost sajat autójukkal, felhívjuk figyelmüket az ottani parkolás súlyos problémáira.

Amit alant közlünk, az egy ny.nemet- országi turista élményein alapszik, aki - mint a cikk olvasása után megérthetjük - elhatározta, hogy soha többe nem megy saját autóján San Franciscoba.

Autót parkolni természetesen minden amerikai nagyvárosban, illetve azok központjaiban igen körülményes, de úgy véljük, hogy e tekintetben San Franciscoe a pálma!

íme a beszámoló: (

Behajtottunk San Francisco belvárosába es kerestünk magunknak egy parkolóhelyet az Embarcadero Center közelében, az óriási banképületek es mindent elárasztó bevásárlóközpontok kozott. Sok szerencsevei sikerült megszereznünk az egyetlen szabad parkolóhelyet, mindjárt a túlzsúfolt Mission Street elejen. Kétszer 25 cent tűnik el a parkolóóra nyílásában. A gyors körülnézésre egy óra jut. Az idő: 3:45 P.M.

Az öt ériáskomplexum közül az egyikben az Embarcadero II-ben viszonylag jól (telik az idő, mivel itt egészen kibírható a nagy hőség. , t

Fel ót felé indulunk vissza. Am ébredésünk csúnya a nagyvárosi álmodozásból. Az az egész utca, ahol parkoltunk, olyan, mintha tisztára söpörtek volna. Valamennyi, egymásba érő autó eltűnt. Ez biztosan egy másik utca. Pedig nem!

Jobb lett volna egy pillantást vetni a parkolóórán lévő kis piros cédulára: "abszolút várakozási tilalom négy es( Öt óra között" - áll rajta. Az ég szerelmére, miért kell ebben az óraban mindennap az összes kocsinak eltűnni innen, kérdezi onmagatol a ketsegbeesett idegen. Az egyik bankportástól hamarosan megtudja, hogy ilyenkor jönnek naponta az utcata- karitók és ilyenkor minden akadálynak el kell tűnnie.

Megállítunk egy motoros rendőrt, aki nyugodtan elmagyarázza, mit kell tenni: "Lehet, ho^y a kocsi már a^ rendőrségi garázsban all." Es az hol található? "Az 1475 Mission Street cimen, innen tizenegy saroknyira." Hogy jutok oda? "Próbálja meg taxival, sok szerencsét!" - mondja es el akar dörögni onnan. "Mielőtt azonban elhozza a kocsit, szüksége lesz egy kiadatási engedélyre a főkapitányságtól." Az hol van? "850 Bryant Street" - közli, es elsiet.

Miután húsz percig hiába próbáltunk taxit fogni, elindultunk gyalog. A taxiötlet jó szándékú volt, csak hasznavehetetlen. A kocsi reménytelen dugóba került volna: megkezdődött a csúcsforgalom.

A főkapitányságot 40 perc alatt lehet gyalog elérni. Autópályák föl- és lehajtó agai közé ékelve fekszik a hatemeletes betontömb. A fehérre sikált padlójű folyosó egy faajtónál végződik, amin csapőab- lak van. Kramer Őrmester, egy barnára sült, Robert Redford típusú férfi szurokfekete egyenruhában, óriási Colttal, gumibottal, kilinccsel és recsegő rádióval felszerelve várja itt a vendégeket. "Láthatnám a forgalmi engedélyt?" Nem láthatja, mert az a kocsiban van. ^Rendszám?" Az bele van vésve a kulcstartóba. Elkezd

kitölteni egy "Release" cimü űrlapot. "Van Önnél 80 dollár?" Amint meglátja a csaknem üres tárcámat, rögtön hozzáteszi: "Hitelkártya is jo."

A résen betolt hitelkártyára hitetlenkedve néz föl. "Csak Visa kártyákat fogadunk el, ezt nem mondták a rendőrségen?" A hitelkártyát visszatólja a sárga cédulával együtt. Dollárhoz gyorsan csak a legközelebbi automatánál lehet jutni. Az egyetlen bökkenő: az automata a város másik végen van.

Akkor most miért ne buszozzon az ember egy kicsit? Hol kapni mindössze 75 centért városnézést ennyi megállóval? 20 perc múlva a busz megáll a Post Streeten. ( Hacsak az automata éppen nem sztrájkol. Működik, gyorsan ki is ad 80 dollárt. A visszaútra már ott all a busz a túlsó oldalon.

5:45-kor ismét az 1475 Mission Streeten. A ( pultnál a höl^y betanylt már. Most mar megismeri hú ügyfelet. Az eljárás olyan mint eddig, de csak majdnem, mert a számítógép közben bedöglött és a bizonylatokat fáradságosán kézzel kell kitölteni. Ad egy A4-es meretu papirt a 126-os számmal. Indulás.

Egy kék, olajos overállt viselő hivatalnok elveszi a papirt, és föl megy a fölső emeletre. Az idő múlik. Szüntelenül érkeznek az autómentő kocsik, hol kisebb, hol nagyobb hal akadt a horogra. A seged kocsi nélkül jón vissza, de a papírral a kezében. Vigyorog. "Nincs fönt - mondja -, megnezem itt lenn" - és eltrappol. Aggasztó percek után diadalmas kürtkoncert. Ott all a járgány teljes pompájában. A segednek fülig ér a szája. "Mégis csak szép élmeny volt, nem?" - mondja, amikor meghallja a délutáni kálváriát es barátságosan nyitva tartja az ajtót.

A jobb lábon lévő kövér hólyagon es olyan tapasztalatokon kívül, melyeket az útikalauzban hiába keresnek, még egy maradt meg a turistának: a vallásos tisztelet e város parkolóórái iránt.

Naponta - statisztikai átlagban - 80 autós lép bele az elvontatás csapdájába. És természetesen mindig és főként idegenek.

Demokraták vagy Populisták?

f f

Érdekes levellel jelentkezett dr. Nagy Károly honfitársunk, a liberális amerikai magyarság egyik kiváló szószólója, a N.Y. Times hasábjain. A lap Magyarországról szóló egyik cikkére hivatkozva dr. Nagy kifogást emel az ellen, mintha ma Magyar- országon két ellenzéki csoport, éspedig demokraták es populisták, illetve nacionalisták lennének.

Szerinte minden jelenlegi ellenzéki csoportot joggal lehet nacionalistának nevezni, mégpedig a szó eredeti, nem pedig eltorzított értelmében, amellyel az "uralkodó kommunista hatalom" ruházta fel.

Úgy a liberálisok, mint a nacionalisták célkitűzésé, állítja dr. Nagy, vedeni a szegények jogát tisztességes megélhetéshez. Védik a szomszédállamokban éló' magyarok jogát nyelvük használatához, a demok- rác;ához.

Nemzetkö’zi fontossága van annak - hangsúlyozza dr. Nagy -, hogy megértsük ezeket a dinamikus fejleményeket Kelet-Közér Európában, de különösen Magyarországé