Amerikai Magyar Szó, 1987. július-december (41. évfolyam, 26-48. szám)
1987-11-05 / 41. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Nov. 5. 1987. (Ő/vabéinÁ: Uj előfizetője vagyok az újságuknak, s az önök cikkeinek hatására elhatároztam, hogy hazalátogatok. Ez volt az első utam Magyarországra 1957 óta. Csodálatos volt, hatalmas változások mentek végbe, azt lehetne mondani, hogy Magyarország valóságos aranykorban él, bőség, gazdagság mindenütt. Nemcsak Budapesten voltam, hanem lementem vidékre is, abba a kis faluba, ahol azelőtt laktam, micsoda változások, kikövezett utcák, régi zsupfedeles házakat lebontottak, s modern, hideg-meleg- vizzel-folyovizzel ellátott házak vannak. Kocsik mindenütt, TV kb 25"-es ernyővel, VCR i gépek sok helyen, rengeteg helyen személykocsik. Senkit se hallottam panaszkodni', egy helyen mondotta nekem a Józsi bácsi: "Fiam, ma jobban ólünk, mint a háború előtt, amikor 14 hold földem volt." (Most a háztáji van). Mindenütt mindent lehet kapni. Ilyen olcsóságot még óletemben nem tapasztaltam. A Mátyás Pincétől kezdve minden este más étteremben cigányoztattam, nevetségesen olcso az éttermekben az étel. Ha jól megnézzük a dolgokat, akkor ma sok szempontból otthon jobb az élet mint itt. Üdvözlettel Imre T. Hajagos P.S. Elmentem egy kis tanyára, ami a háború előtt papi tulajdon volt, itt az emberek még 57-ig is oselédházban laktak. Ma ezek az épületek be vannak zárva, s mindenki lent lakik a falun, szép, nagy modern kéházakban, kerttel körülvéve. Olyan házak ezek, hogy itt Californiában $200,000-on alul nem tudnám megvenni. M I ( MISKOLC. Őszinte elismeréssel adózóm szép és tartalmas munkájuk iránt. Nagyon sok fáradtsággal jár egy olyan tartalmas Évkönyv megszerkesztése, mint a múlt évi is volt. Nagyon szép múzeum nyílt az Izraelita Hitközség gondozásában az egyház kincseiből, mely szerencsére a. Nemzeti Múzeum pincéjében megőrzésre talált a kegyetlen háború idejen. Ha honfitársaim szépet és nagy érteket akarnak látni, és eljönnek az óhazaba, feltétlenül tekintsék meg. Most készülünk a bekövetkező nehéz évekre, de bízunk kormányunk erőfeszítéseiben, talán könnyebben túl leszünk rajta, mint gondoljuk. Közeledik a bazár ideje, igy a levelemmel e^yidöben feladom az általam készített kézimunkát a bazárra. Sajnos, nagyon megjártam, mert az elkészített kézimunkát ki akartam mosni es valamelyik pamut összefogta az anyagot, azért elküldöm, hogy lássák, nem állítok valótlant,' ha meglátják utána kérem semmisítsék meg. Már nem volt időm csupán a kis feher terítő elkészítésére. Kívánok a szerkesztőségnek és a munkatársaknak további sikereket, a lap olvasóinak a szerkesztőségnek boldog hosszú éveket es eredményes uj évet. Auxt Istvánne DETROIT, Mich. Kérem újítsák meg lapomat és a többit a fenntartó gárdára küldöm. Kívánok nagyon boldog Thanksgivinget mindenkinek jo egészségben. Pavloff Rose TERJESSZE LAPUNKAT r NEW YORKI NAPLQ Edward Koch, New York polgármestere azzal szokott dicsekedni, hogy az Ő polgár- mestersége alatt a városi munkanélküliek száma az országos 6 százaléknál alacsonyabb. Igaz ez annak ellenére, hogy az utolso hat esztendőben több, mint 70,000 tüipari es szormemunkás vesztette el állását. 1974-ben, a Wall Street-i tözsdevállalatok, melyek amikor a részvények ára 599 ponttal esett. 67,000-re csökkentették alkalmazottaik számát, vagyis negyven százalékukat menesztették: amikor a részvények ára emelkedett, s üzletük fellendült, szükségessé vált ui alkalmazottak felvetele. A "Fekete Hétfo"-t megelőzően a tőzsdén dolgozók száma 157,000-re nőtt. Ha ehhez hozzáadjuk azokat, akik a Wall Street környékén éttermekben dolgoznak es a nyomdákban kaptak állást, ahol a tőzsde részére szükséges nyomtatványokat készítik, valamint az ügyvédeket, akiket a tözsdevállalatok alkalmaznak, akkor több, mint 100,000-re rúg azoknak a száma, akik munkához jutottak a tőzsde fellendülésével. Most, hogy a tŐzsdevallalatok súlyosabb helyzetbe kerültek, mint bármikor ezelőtt, a munkaalkalmak rohamos csökkenése várható. Már több tőzsdevállalat csődbe ment, alkalmazottaik elvesztették munkájukat és nem is találhatnak másik állast, mert mindegyik tőzsdevállalat elbocsátásokat tervez. Elterjedt a hir, hogy a Solomon Brothers cég már bejelentette, hogy 800 alkalmazottat elbocsát. E.F. Hutton, az egyik legjobb hirú Wall Street-i vállalat is bajban van. Mindannyian ismerjük a vállalat hirdetéseit, amely igy hangzik: "Ha E.F. Hutton beszél, - arra mindenki felfigyel." Vagy másik hirdetése: "Ha befektetési tanácsra van szüksége - vegye igénybe E.F. Hutton tanácsát." Nos, mindezen fejleményre . Lee A. Iacocca, a Chrysler Autóvállalat igazgatója mondja: "Véget kell vetni a kölcsönök felvételének. A tőzsde összeomlása hatalmas csapás mindannyiunkra, ra kell jönnünk arra, hogy nem élhetünk köl- cson-dollárokból. Elengedhetetlen és sürgős, hogy a kormány és a kongresszus lépéseket tegyen úgy a szövetségi, mint a külkereskedelmi deficit lényeges csökkentésére." ( ( E sorok írásakor (okt.26.) jelentes jött a rádión, hogy a részvények ara a new yorki tőzsdén 156 ponttal esett. Egy másik jelentés: Arthur Kane 53 éves Miami lakos, három leánygyermek apja, bement a Merrill Lynch tőzsdevállalat helyi irodájába, revolverével rálőtt és megölte Jose F. Argilagost, az iroda igazgatóját és súlyosan megsebesítette Llyod Kolo- koffot, az iroda aligazgatóját, majd a fegyvert maga ellen fordította es öngyilkos lett. Kitűnt, i hogy Kané, aki 30,000 dollár évi fizetést kapott a Social Security HiFILM KIVÁLÓ FILM EGY BÁNYÁSZ SZTRÁJKRÓL Aránylag kevés anyagi befektetéssel, de annál több érző és emberi megértéssel és markáns politikai üzenettel mutatja be John Sayles filmje: "Matewan" az 1920— ban, a West Virginiai Matewanban történt mészárlást, amikor a sztrájkoló bányászok szembekerültek a Stone Mountain szénbánya- vallalat sztrájktörő, vágány bérenceivel. Az eposzba illő esemény kiemelkedő személyisége Joe Keneban (Chris Cooper), akit a szakszervezet a bányászok megszervezésére küldött Matewanba. A vallalat sztrájktörőket hozott: feketéket Alabamabol és olaszokat egyenest a hajéról, amin megérkeztek. A fegyveres gengszterek arra számítottak, hogy a munkások egymás ellen fognak harcolni: a fehérek a feketék és az emigránsok ellen és igy, egymás ellen uszítva éket győzedelmeskednek fölöttük. Jóénak arról kell meggyőzni az embereket, högy nem a többi munkások, hanem a bánya- tulajdonosok az igazi ellenségek és az egymás elleni harccal csak a tulajdonosok kezére játszanak. Jelenet a filmből Az ellentmondónak látszó különbségeket remek rendezéssel és mesteri ábrázolással mutatja be a film. A való történetet megelevenítő jellemrajzok, változatos és^ izgalmas fordulatok kiemelkedő és lenyűgöző élményt nyújtanak a nézőnek. Ez a film azt mutatja, hogy Sayles ugyanolyan nagyszerűen tudja bemutatni a múltat, mint a jelent. Horn Cyula kanadai megbeszélései Horn Gyula külügyi államtitkár, az ENSZ- közgyülés 42. ülésszakán részt vevő magyar delegáció vezetője kanadai meghívásra látogatást tett Ottawában. Megbeszélést folytatott James H. Taylor államtitkárral és más külügyi vezetőkkel, valamint parlamenti szenátorokkal, képviselőkkel a nemzetközi helyzet, a magyar-kanadai kapcsolatok fejlesztésének időszerű kérdéseiről. Horn Gyula konzultációval egybekötött előadást tartott vezető szakértó'k, tudományos kutatók számára a Magyar Nép- kó'ztársaság bel- és külpolitikájáról, a kormány stabilizációs programjáról. vataltól, minden pénzét részvényekbe fektette. Eveken át hatalmas összegeket szerzett, de e hatalmas összeg minden centje elpárolgott a new yorki t'ózsde összeomlásával. Erről jutnak eszembe Arany János sorai: "Repül a nehéz kő Ki tudja hol áll meg, Ki tudja hol áll meg S kit hogyan talal meg." Lusztig Imre
