Amerikai Magyar Szó, 1987. július-december (41. évfolyam, 26-48. szám)

1987-11-05 / 41. szám

AMERIKAI Hungarian Word Inc. 130 E 16th Street New York, N.Y. 10003 ISSN 0194-7990 Vol. XLI. No. 41. Thursday, Nov. 5. 1987. AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. NBV YORK, N.Y. 10003. Tel: (212) 254-0397. Second Class Postage Paid at New York, N.Y. •• iá TÖRTÉNELMI OKI RAT 99 Ót nappal az 1917-es orosz forradalom évfordulója előtt Gorbacsov főtitkár két nagyfontossagú üzenettel járult a világ közvéleménye és a szovjet nép elé. Az egyik az évfordulót megelőző disz- gyillésen mondott három óra hosszat tartó beszéde volt, a másik a "Peresztrojka-Át­szervezés" cimu könyvének megjelenese a világpiacon. A beszédet a Kremlin nagytermében tartotta a szovjet főtitkár 6000 meghívott előtt. E beszédben élesebben, mint valaha, elitélte a harmincas évek terrorját, amely­nek nemcsak a szovjet kommunista párt vezetőinek százai, hanem a hadsereg leg­kiválóbb vezérei közül is többen áldozatul estek. Sztálin módszerei, a személyi kul­tusz visszatartották a szocialista rendszer teljes lehetőségeinek kibontakozását, a szocializmus intenzivebb népszerúsiteset szerte a világon. Gorbacsov könyvét, amely a világ legfon­tosabb fővárosaiban, az illető nemzetek nyelvére lefordítva jelent meg, történelmi dokumentumnak minősiti a "U.S. News and World Report", vezető folyóirat es bő részleteket közöl belőle. WASHINGTON,D.C. George P. Shultz, amerikai és Eduard A. Shevardnadze, szov­jet külügyminiszter közös nyilatkozatot tettek közzé, jelezve, hogy Reagan elnök és Gorbacsov főtitkár hétfőn, december 7-én Washingtonban csúcstalálkozón alá­írják a két ország között létrejött egyez­ményt, mely megsemmisíti az Európában elhelyezett rövid- és középtávolságu raké­tákat. Gorbacsov Reaganhez intézett levelében javasolta azt is, hogy azon az összejövetelen tárgyaljanak az emberi jogokról, a külön­böző térségekben jelentkező problémák­ról, valamint arról, hogyan lehet egyezmény­re jutni a stratégiai atomfegyverzet 50 százalékos csökkentésére. A szovjet elképzelés szerint e kérdés­ben egyezményre kell jutni az elkövetkező hat hónapon belül és az uj egyezményt a Moszkvában tartandó csúcstalálkozón írnák alá a két ország vezetői. Frank C. Carlucci, Reagan elnök nemzet- védelmi tanácsadója, az NBC TV "Meet the Press" programján mondotta: "A rövid és középtávolságú rakétákat felszámoló egyezmény 98 százalékban elkészült. Min­den alapvető kérdést megoldottunk, most már csupán néhány kisebb kérdést kell tisztázni." Alan Cranston, California demokrata szenátora úgy nyilatkozott, hogy a szená­tus jóváhagyja majd az egyezményt, noha számos ultra-reakciós republikánus szenátor olyan módósitások benyújtásán dolgozik, amelyek elgáncsolhatják az egyezményt. ATOMBOMBÁK CHICAGO FELETT? A vasárnapi televíziós programok egyik legnépszerűbbjén, a "Sixty minutes" (60 perc) nov. 1-i közvetítése folyamán ameri­kaiak miilói értesülhettek arról, hogy mi­lyen felelőtlen üzemek, üzletemberek vesz­nek részt a hadiszállításokban. Katonai körökben az u.n. MX rakétákat tartják USA légi védelem fó’támaszaként. Ezen rakéták legtöbbje Idaho államban van elhelyezve, illetve a főidbe mélyen elás­va. Minden rakétára 8-10 függetlenül irá­nyítható atombomba van elhelyezve, vala­mennyi természetesen Moszkva és a többi fontos szovjet célpontra irányítva. A rakéták kulcsszerve az irányitó szer­kezet, amely egyes bombákra van szerel­ve. Néhány hónappal ezelőtt a Northrop gyár egyik mérnöke feljelentést tett arról, hogy a gyár nem kapta meg idejében az irányitó szerkezetet, amelyet számos vizs­gálatnak, próbának kell alávetni. Máshon­nan rendelték meg ezeket a szerkezete­ket és felülvizsgálat nélkül szerelték rá az atombombákra. A későbbi próbák folyamán kiderült, hogy némelyik próba nélkül beillesztett irányitő hibás volt, hogy egy komoly vál­ság idején az általuk irányított bombák Chicagóra, vagy New Yorkra zuhanhattak volna. A vállalat igazgatója, Frank Lynch beis­merte, hogy komoly hibák történtek a bom­bák szerkezetében és megígérte, hogy a jövŐ év elejére mindent ki fognak igazíta­ni. Ne adja a sors, hogy addigra valóban ki kelljen majd próbálni az MX-eket, amelye­ket mellesleg "Békecsinálók"-nak keresz­telt el elnökünk. WASHINGTON,D.C "Miután a szenátus elvetette Robert Bork jelölését a Legfelsőbb Bíró­sági tisztségre, egy éppen olyan konzervatív sze­mélyt fojtok jelöl­ni, mint o" - ígérte Reagan elnök. Újabb jelöltje a 41 eves Douglas H. Ginsburg, akit Meese igazságügy- miniszter javasolt az elnöknek. Sokan úgy vélik, hogy Ginsburg nem rendelkezik kellő tapasztalattal e magas tisztség betöltésé­re. Douglas II. Ginsburg John Reed születésének centenáriumára. */ t I.. r AGYUDORGES NOVEMBERBEN Ágyuk dörögtek 1917 novembere­ben - 70 évvel ezelőtt - szerte Euró­pában. Passchendaele belgiumi város kör­nyéken szüntelen okádták a tüzet julius végétöl november 10-ig és mire elne'multak egy időre, több mint 400 ezer angol katona holttestet hántol­ták el mezein. Dörögtek az ágyúk az olasz-oszt­rák határon is, Caporetto környékén októberben és novemberben. Mire ott is elhallgattak az ágyuk egy időre, a gomolygö füst alatt véresre lett festve a Tagliamento folyó vize. több mint 100 ezer olasz, német és magyar katona vérétől. Ezerszámra pusztultak abban az évben az emberek a csatatereken, ezerszámra pusztultak az emberek az éhségtől, betegségtől, a városok­ban, falvakban is^ Dörgött az ágyú Szentpétervárott is. Oroszországban november 7-én. Az Aurora cirkáló kapitánya vaklövést adott le a Téli Palotára, jeladást adva a forradalom megkezdésére. A nemrég megalakult szovjetek II. kongresszusa ülésezett azon az estén a Smolny Intézetben. Heves szócsaták, viták folytak a delegátusok között a füsttől telitett teremben. A helyiség egyik sarkában egy pádon egy fiatalember készített jegyzeteket a történtekről. A neve John Reed volt. John Reed (Gellert Hugó rajza) "Egyszerre csak a fülsiketítő zaj fölöt|, valami kívülről jövő uj moraj­ba ^lettek figyelmesek a teremben lévők' - irta feljegyzéseiben John Reed (amelyek később Tiz nap, mely megren­gette a világot címmel jelent meg könyv formájában). "Ágyúdörgés volt. Az emberek pillanatnyilag elnémultak, lazban égve hol egymásra, hol az ablak­ra néztek." És igy ágyúdörgés, civakodás köze­pette, félelemben és reményben, nyo­mor, szenvedés közepette született meg az új Oroszország. A történelem egyik legnagyobb ese­ményének regőse, krónikása, John Reed, egy kicsit a miénk is, amerikai magyaroké.' Először azért, mert munka­társa, kollégája, inspirálója volt a mi feledhetetlen barátunknak, a kiváló rajzolómúvésznek, Gellert Hugónak, másrészt azért, mert utolsó útjára a new yorki Magyar Munkás Otthonból indult el, amely akkor az East 78. utcában volt. (folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents