Amerikai Magyar Szó, 1987. július-december (41. évfolyam, 26-48. szám)
1987-07-02 / 26. szám
12. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 2. 1987. Bajnoki, idény végi gondolatok Igazan nem panaszkodhattak a focirajongók, hogy eseménytelenül telt el az 1986/87-es labdarugó idény. A szó szoros értelmében zajlottak az események. Talán elöljáróban ennyit. Az előzmények ismerete nélkül azonban dőreség lenne a problémákat a közepén kezdeni. Van egy közmondás a honi berkekben, amelyek - sajnos - igazzá váltak. Miszerint magyar földön a labdarúgás meghatározó sportág. Ha a foci "szekere" me^y, akkor a többi sportágé is megy. Miért van ez igy nálunk? Tényleg olyan nagy az összefüggés? Sajnos, ez igv van. Higyje el a kedves olvasó, hog^ az Írásommal nem a nosztalgia( kedvelőket akarom kielégíteni, hanem tenyekre hivatkozni. Amikor Puskás Ocsiék idejeben a focirajongó kiment a stadionba, mH látott? Focit, gólokat es sok sikert. Függetlenül az 1954-es világbajnoki második helyezéstől! Persze, most is járnak szurkolóink mérkőzésekre, de vajmi keveset látnak abból, amit szeretnének. Az alapkeplet tulajdonkeppen nem változott. A nezo kimegy a mérkőzésre es pénzéért - joggal - szeretne izgalmas és színvonalas mérkőzéseket látni. Mit lát helyette? Vergődést, kritikán aluli játékot. Habár nemrégiben ért véget a bajnoki küzdelmek sorozata, az könnyen megállapítható, hogy a közel félezer mérkőzésnek kb. a 10%-a erte el azt a nivot, amit a közönség joggal elvárhat. Más... A néző nemcsak a bajnoki küzdelmekre kiváncsi, hanem a nemzetközi mérkőzésekre is... A kupaküzdelmekben leginkább egy önbizalom nélküli magyar csapatot és egy tudatosan játszó külföldi ellenfelet lát. Az eredmények nyilvánvalóan közismertek. A magyar csapatok rendszerint az első vagy a második fordulóban kiesnek. A néző pedig csak a televízió jóvoltából figyelheti a külföldi csapatok nagy csatáit, beleertve a döntő mérkőzéseket is. A dolgok negatívvá alakulasaban nagy szerepet játszott a csúfos mexikói kudarc, amelynek miértjei még most sem kerültek teljes mértékben a közvélemény ele! Nagy hiba volt! Vajon mi lehet a bajok forrása? Mert, hogy valami nem stimmel a magyar labdarúgásnál, az ezek után nem lehet vitás. Persze, ha az embernek faj mind az ót ujja, mindegy, melyikbe harapnak bele a fájás marad. ( t Nem egy hozzáértő szakember véleményét fogalmazom meg, hogyha azt irom le, hogy az utóbbi évek leggyengébb bajnokságát tudhatjuk magunk mögött. Hogy mennyire szürke volt a lezajlott bajnokság, arra a legszembetűnőbb példa, ha az előző bajnoki tabella első nyolc helyezettjét összehasonlítjuk a legfrissebb tabellával. íme a két tabella a szemrevételezés szempontjából: 1985/86 1. Bp. Honvéd 45 pont 2. Pécsi MSC 39 pont 3. Rába ETO 37 pont 4. Zalaegerszeg 36 pont 5. Ferencváros 34 pont 6. Videoton 32 pont 7. MTK-VM ( ( 29 pont 8. Tatabányai Bányász 29 pont 1986/87 1. MTK-VM 43 pont 2. U. Dózsa 40 pont 3. Tatabányai Bányász 35 pont 4. Bp. Honvéd 35 pont 5. Ferencváros 32 pont 6. Vasas 32 pont 7. Pécsi MSC 31 pont 8. Békéscsaba 31 pont A DajnoKi taDenaKat soKieie moaon lehet vizsgálni. Elöljáróban csupán annyit, hogy az úgynevezett nagy magyar fénykorban (1950-1956) a bajnoki élmezőnybe tartozó csapat könnyű helyzetben volt a sereghajtóval szemben. Tehette, mert a játékosok tudásszintje, tudasa miatt nyert is. Valahogy megváltozott a mai világban ez nálunk. Egyáltalán nem mehet biztosra a bajnoki élmezőnybe tartózó csapat a sereghajtókhoz. Mit jelent ez? Szűkült a csapatok közötti tuda'sszint! Talán ezzel is lehet magyarázni azt a felfordulást, amely a két tabella között tapasztalható! Az elmúlt évi bajnok negyedik lett, a volt hetedik helyezett bajnok lett! A tavalyi nyolcadikból harmadik! Egyedül a Ferencváros tartotta meg a helyezését az élmezőnyben! Kik csúsztak lejjebb? A Videoton végig a kiesés elkerüléséért harcolt, pedig az 1984/85-ös idényben az UEFA torna döntőjében szerepeltek! Második helyen végeztek a nagyhírű Real Madrid mögött! A Rába ETO, a volt bronzérmes, pedig a tizedik helyen kötött ki! Ezt már igazán nem lehet a sport bizonytalanságai köze sorolni! Egy szó, mint száz, nagyon gyenge színvonalra süllyedt a magyar labdarúgás!-MTK-VM. 29 évi szünet után lett ismét magyar bajnok! Nagy szó ez a patinás klub életében. Köztudott, hogy az egyesületi vezetés igénye az volt, hogy a jövőre 100 éves klub labdarúgásban a legjobbak közé kerüljön. Hat ez az első nekifutásra sikerült is. Előzményei... Hát ezek is voltak... Az első három mérkőzését elvesztette a csapat... Ezt követően került a csapathoz Verebes József edző. Döntetlennel kezdte működését, ( majd ezt követően sorozatban nyerte mérkőzéséit. ,-Az U. Dózsa is rosszul indult. Gyenge védelmével szinte tálcán kínálta a jobbnál jobb eredményeket az ellenfeleinek. A védelmük megszilárdításával masszívabbá vált a csapat. Jöttek az eredmények is. A bajnoki hajrában egy idegenbeli és egy otthoni vereség pecsételte meg bajnoki ábrándjaikat. (-A Tatabányai Bányász csapata egyénileg kitűnő játékosokból állt. Sokat segített, hogy az idényben visszakerült hozzájuk a profi Csapó Károly, akinek tudását külfóldó'n is elismerték! A 35 éves középpályás ragyogó technikával és annál jobb szemmel lát a pályán. A bányászoknak is volt esélyük a bajnoki cimre, de a nagy felelősség szinte megbénította a csapatot, a bajnoki ezüstérmestől az utolsó fordulóban hazai pályán is vereséget szenvedett. A bajnoki küzdelmek után, ha kitekintünk a nemzetközi szereplésre, megállapítható, hogy az Európa-bajnoki selejtező csoportunkban a mieink legfeljebb "alaVisszértágulat Ez a betegség könnyen fölismerhető. A kitágult véna a bőr alatt kékesen áttünő, kanyargós, puha és^ fájdalmatlan képlet alakjában észlelhető. ( Olykor valóságos csomók jelentkeznek a láb bőre alatt. Miért jelentkezik egyeseknél visszértágulat, másoknál viszont nem? Úgy vélik, hogy a véredények szilárdsága és vastagsága sokban öröklődési tényezőktől fü^g. Ezért van az, hogy egyesekének szilárdabbak a visszereik, másoké gyöngébbek és vékonyabbak, ami hajlamossá teszi okét erre a betegségre. A hajlamosságot még jobban fokozzák bizonyos külső hatások. Visszértágulat gyakran előfordul olyanoknál, akik sokat állnak: fodrászoknál, pincéreknél, pékeknél, valamint a többgyermekes anyáknál. Ugyanis a sok állás megnehezíti a vérkeringést a lábban, ennek következtében fokozatosan kitágulnak a visszerek, es a ver lassabban kering bennük, egyes helyeken megalvad, trombózis jelentkezik, majd gyulladásra kerül sor: a megbetegedett hely megkeményedik és fáj, a bőr megvörösö- dik. Ez az állapot hosszabb ideig is eltarthat. A betegnek természetesen nehezére esik a járás és pihennie kell. A beteg lábon gyakran ekcema is jelentkezik. A gyönge vérkeringés következtében a hajszálerek nehezen tudjak táplálni a bőrt. A térdhajlat bőre száraz, korpáso- dik, erősen viszket es sötétbarna, szinte fekete szinü lesz, mert veralafutasra került sor. Ha a betegseg hosszabb ideig tart, a lábon nehezen gyógyuló sebek keletkeznek. Vigyázzunk, nehogy baktériumok kerüljenek beléjük, mert begennye- sednek. A visszértágulatot mindenekelőtt a vérkeringés javításával kezelhetjük. Ezt tornázással és gyakori fürdéssel érhetjük el. Ha álló munkát végzünk, szabad időnkben minél többet mozogjunk. A rövid és a térdharisnya megnehezíti a vérkeringést, ezért a visszértágulatban szenvedő beteg ilyen harisnyát ne viseljen. Ezzel szemben jó hatasu az elasztikus harisnya, ha elég vékony es levegős. Olyan anyagból legyen, amelyet ki lehet fó'zni anélkül, hogy félni kellene attól, hogy elveszti ruganyosságát. Ügyeljünk azonban arra, hogy lábunknak megfelelő nagyságút vegyünk. Reggel, fölkelés után azonnal húzzuk föl, mert lábunk ekkor még nincs megpüffedve. Nagyobb mértékű visszértágulat eseten sebészi beavatkozásra vant szükség. Jó eredményt érnek, el injekcióval is: a kitágult érbe olyan anyagot fecskendeznek be, amelynek hatására a vér megalvad, úgyhogy a visszer eldugul. Megtb’rténik, hogy erősen kitágult ér fölreped és erősen vérezni kezd. Erre különösen azokon a helyeken kerül sor, ahol nagyobb csomok vannak. Ilyenkor a> beteget azonnal fektessük le, emeljük föl a lábát, a sebet pedig erősen kössük le. kithatói" lehetnek a továbbjutók számára. Mikor is ért el komoly sikert a labdarugó válogatottunk? Bizony, elég régen... 1972- ben a müncheni olimpiai játékokon. Kellene már a siker... Megérdemelné már a közvéleményünk, hogy egy kicsit rendbe hoznánk a mar alaposan megcsorbult tekintélyünket. Lévai György (Budapest)
