Amerikai Magyar Szó, 1987. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)

1987-02-19 / 7. szám

Thursday, Feb. 19. 1987. AMERIKAI MAGYAR SZO 9. , VÉGI A DOHANYKORSZAKNAK Irta: Arthur Schlesinger, Jr. a new yorki egyetem történelemtanára. Elszánt hive vagyok a dohányzás ellenes kampányoknak. Norvégia például célul tűzte ki, hogy 2000-ben egyetlen dohányos se legyen az országban. Minden elismeré­sem ezé az országé. Ugyancsak megemelem kalapom az olasz egészségügyi miniszter előtt, aki néhány hónappal ezelőtt a( minisz­tertanács ülésén javasolta: tiltsak meg a dohányzást minden nagykó'zönseg áltál látogatott, zárt helyen, és ezt egy olyan kormányban tette, amelyben tizenhét mi­niszter dohányzik - köztük a miniszterel­nök - és csak tizenhármán vannak a nem­dohányzók. És egyetértek New York pol­gármesterével, aki megtiltotta a dohány­zást a városi hivatalok mindegyikében. Tehát elmondhatjuk, hogy a dohányzás visszaszorulóban van. Ezentúl az egészség és a haladás együtt járnak. És mégis... Történészi minőségemben úgy érzem, hogy egy korszak fejeződik be. "Történészi mi­nőségemben?" Be kell vallanom Őszintén, hogy szivarozói minőségemben. Az ötvenes években hagytam abba a cigarettázast, a rákkeltő hatásáról szóló első statisztikák megjelenése után. Áttértem a pipára, de aztán arról is lemondtam, mert kaparta a torkomat. Szivarozni kezdtem. Először csak kis Bock panatelaszokat szívtam, majd Arnold Knopf kiadó hatására, aki nagy kedvelője és ismerője a szivaroknak, érdeklődésem a kubai szivarok felé fordult. Nem sokkal később az Egyesült Államok embargót jelentett be erre a termékre. Egy ideig még sikerült különböző uton-modon hozzá­juk jutnom, hogy kielégítsem uj - és költ­séges - szenvedélyemet, de közben sziva­rozásom színhelye megváltozott: a dohány­zást ugyanis először az éttermekből, azu­tán az előadótermekből, majd később a szalonokból is kitiltották. Jelenleg a szi­varozás örömeinek kizárólag a dolgozó­szobámban hódolhatok. De nem mondtam le erről az örömről. Egy finom illatú szivart elszívni egy jo étkezés után: nincs énnél nagyobb elvezet. Guillermo Cabrera Infante, kubai regény­író, nemrég könyvet irt a szivarozásrol Holy Smoke (A szent füst) címmel (ez egyéb­ként az első angolul megirt müve). Ebben a könyvben nem feledkezik meg egyetlen nagy szivarosröl sem, köztük Groucho Marx­ról, T.S. Eliotröl, hogy csak e kettőt említ­sem. Kari Marx szenvedélyes szivarozó volt, és mivel kevés volt a pénze, csak a legol­csóbbakat vehette meg. Azokat is dobo­zonként, nem pedig darabonként vásárol­ta, mert igy egy shilling hat pennyt meg tudott sporolni. így tehát minél többet szivarozott, annál többet "spórolt", irta élet­rajzírója, Wilhelm Liebknecht. Marx annyi­ra büszke volt erre a takarékosságra, hogy környezetét gyakran traktálta vele. A dohányzás kora tehát végét járja, és ez nagyon jól van igy. A leghíresebb szi- varkedvelŐk sorra nem-dohányzókká vál­tak. Nemrégiben egy újságíró interjút ké­szített Fidel Castroval és ezt a mondatot idézte tőle: "1985 augusztusa óta egyet­len slukkot sem szívtam." Nyilvánvaló, hogy erre a dátumra szomorú szívvel em­lékszik vissza. Abbahagyni a dohányzást vitathatatla­nul haladásnak számit. És a haladás nagy­szerű dolog. Bár néha bizonyos nosztalgiát kelt. ÚJÍTSA meg előfizetését Kezdhetném statisztikai adatok felsoro­lásával: naponta ennyi ( és ennyi gyerek hal meg elégtelen táplálkozás^ fertőzések következtében, vagy írhatnék azokról a fényképekről, melyeken csontváz gyere­kek néznek reménytelenül a képeslapok olvasóinak szemébe. De ezt már sokan megtették előttem. "Nem sajnálkozni, tenni kell!" - mondta az UNICEF, az ENSZ Gyermeksegely Alapjának igazgatója, a spanyol Victor Soler-Sala, a napokban Bu­dapesten befejeződött tanácskozáson. HARC A TÚLÉLÉSÉRT Az UNICEF az egyetlen olyan, az ENSZ mellett működő szervezet, amely csak gyerekekkel foglalkozik. Szerte a világon, a különböző országokban 116 irodánk van, amelyek a kormányokkal együtt dolgoznak a gyermekek alapvető szükségleteinek ellátásáért. Az iparilag fejlett országokban, igy Magyarországon is nemzeti bizottságo­kon keresztül tevekénykedünk. A leglényegesebb: a gyerekek túléléséért harcolni. Mindennap negyvenezer gyermek hal meg értelmetlenül. Három nap alatt annyian pusztulnak el, amennyi áldozata Hirosimának és Nagaszakinak volt össze­sen. Gondolom önök is jól tudjak, mi történt Bhopalban - az eset után jogosan háborodott fel az egész világ - tudják, Földünkön hány helyen vannak fegyveres konfliktusok, háborúk. De ezek áldozatai­nak száma Összesen kevesebb, mint ahany gyerek naponta elpusztul feleslegesen. És erről az emberek a fejlett országokban egyáltalán nem vesznek tudomást. Ez tűr­hetetlen, es teljesen uj magatartást követel tőlünk. ÖSSZEFOGÁSRA VAN SZÜKSÉG Hiszen ezeket a gyerekeket meg lehet­ne menteni. Nagyon egyszerűen. Nem kell nagy kórházakra, gazdagon felszerelt labo­ratóriumokra gondolni. Csak megfelelő oltóanyagra lenne szükség és arra, hogy ezt eljuttassuk a rászorulóknak. Persze, ehhez rengeteg ember összefogása, mozgó­sítása kell. A fejlett országokban is, mikor megszületik egy gyermek, megkapja ( a szükséges védőoltásokat. Azt szeretnénk elérni, hogy 1990-ig minden gyereket beolt 7 hassunk, a hat legjobban fenyegető fertőző betegség ellen. A következő fontos dolog az, hogy az anya lehetőleg szoptassa bábá­ját. Igaz, ez mindenütt lényeges, Magyar- országon is, máshol is. Sajnos, az anyák gyakran gondoljak azt, hogy ez mar elavult dolog, és valami "korszerű" tápszert pró­bálnak ki. Pedig az anyatejnek rengeteg előnye van, de azt hiszem, ezt nem kell részleteznem. A harmadik fontos dolog a hasmenéses megbetegedések elleni véde­kezés. Egy ilyen kór, ha megtámad valakit, akkor borzasztó gyorsan végez vele. Mire lenne szükség? Vízre, még az sem fontos,, hogy teljesen tiszta legyen, cukorra és egy csipetnyi sora. S ezt az oldatot meg­itatni a kicsikkel. Az eredmény csodála­tos. Nélkülözhetetlen segítőtársunk a sajtó, nemcsak abban, hogy egy-egy eseményről tudósit, hanem a közvélemény formálásá­ban is. Abban, hogy minden emberben fel­keltsük, megerősítsük a szolidaritás érzé­sét. Sok országban rengeteg embernek mindennap harcolnia kell puszta létének fenntartásáért. És ez az igazi szépsége ennek a szolidaritásnak, hogy olyanok is adakoznak, akik maguk is támogatásra szo­rulnának. Tudom, Magyarországnak vannak gazdasági gondjai, sokféle kiadást kény­szerülnek csökkenteni, de ami önöknél csodálatos, hogy a legsebezhetőbb rétegre, az anyákra és a kisgyermekekre szánt ösz- szegbol nem vesznek el. Ez például szol­gálhat más országoknak is. Dési János Néhány évtizede még pertüt kellett in­ni a tegeződéshez. Manapság uton-utfélen tegezeidnek, főleg a fiatalok. Egykor a tegezó'dés volt az emberi párbeszéd egyet­len formája. A magázás nálunk csak a XVI- XVII. században kezdett kialakulni, elein­te a tiszteletteljes Kegyelmed, Tekegyel- med. Ebből a tegeződve magázó stílusból következett aztán a tegezés és a magázás szétválasztása a XVIII. században. Az el­határolás azonban még a századfordulón sem volt egyértelmű. Az úr tegezte a cse­lédjét, a falusi férj a feleségét, a mester az inasát, de elképzelhetetlen volt a visz- szategezés. A "maga" mellé vidéken fel­zárkózott a "kend". Öreg tegezte a fiatalt, ifjú az időset nem, legfeljebb Erdélyben, ahol egy időben a gyerek tegezhette a szülőt, az viszont magázta a gyereket. A "maga" szónál udvariasabb "ön" kifeje­zésnek gróf Széchenyi István 1883-ban megjelent Stádium cimü müvében maradt első Írásos nyoma és épp napjainkban kezd - helytelenül - kikopni a beszédből. Hiba volna teljes mértékben visszatérni a kezdeti tegezéshez, mivel szókincsünk azóta jelentősen bővült, s az önözés, magá­zás árnyaltabbá teszi a társalgást, lehető­ségeinkről kár lemondani. Minél nagyobb a választék megszólításokban, annál gaz­dagabb a nyelv. A gyónási titokkal élve egy szerzetessel juttatta vissza az ellopott Picasso-rajzokat a tolvaj Madridba. Ä szerzetes csupán annyit árult ( el az illetőről, hogy nem bü- nözó kinézésű. A muzeum főigazgatója fogadkozik, hogy ezentúl páncélteremben őrzik majd az értékes müveket. som wasusem IKKA ORSZÁGOS FŐÜGYNÖKSÉG 330 East 79th St., Suite IC, New York, N.Y. 10021 TEL.: (212) 535-6490 fónmentes küldemények MŰSZAKI CIKKEK * KOCSIK * TELEVÍZIÓK CEMEGECSOMAG * HÁZTARTÁSI GÉPEK Ismét kaphatók üzII£KljÁ.NAJj Pénzküldés UTAZÁSI IRODA FORDULJON IRODÁNKHOZ

Next

/
Thumbnails
Contents