Amerikai Magyar Szó, 1987. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)
1987-02-12 / 6. szám
Thursday, Feb. 12. 1987. AMERIKAI MAGYAR SZO 3. HISZNEK AZ AMERIKAI ÁLOMBAN A Wall Street Journal közveleményvizs- gálata szerint az amerikai nép túlnyomó többségé, 86%, hisz abban, hogy a jövőre vonatkozó álmai megvalósulnak. Különösen a 30 even aluli fiatalságban erős ez a bizalom. Mit tekintenek az amerikaiak álmaik megvalósulásának? 84% részére a középiskola befejezese jelenti az álom megvalósulását. 78%-nak a saját ház jelenti ezt. Ezek után jön az egyetemi végzettség a gyermekeknek, vagy önmaguknak. Pénzbeli biztonság 61%- nak az ambíciója, valamint az, hogy többre vigye az életben, mint a szülei. Northeast Midwest south Optimistic about various topics Own quality ot life 85% | Family linancial outlook 77% Our system of government__________67% | Opportunities for next generation 63% Quality of life for next generation 53% Es mit tekintenek a legnagyobb akadálynak álmaik valósulása előtt? Kábítószer 79%, bűnözés, közbiztonság hiánya 69%-ot aggaszt, a leromló közoktatás 66%-s, a környezetszennyeződés 57%-os, a szövetségi deficit 57%-os arányban játszik szerepet. A vizsgálat végen megkérdezték az illetéket, hogy kiket tartanak az amerikai alom legkiemelkedőbb képviselőjének? A leggyakrabban saját családjuk valamelyik sikeres tagját tekintették példaképüknek, azután a kővetkezőket: John F. Kennedy 8%, Abraham Lincoln 6%, Ronald Reagan, Lee Iacocca és Martin Luther King, Jr. egyenként 4%-ot kapott. Voltak a fentieken kívül más, rendkívül erdekes kérdések, mint például, hogy véleményük szerint mi az, ami döntően befolyásolta sorsukat, karrierjüket és mi a véleményük az ország jövőjéről. Az ezekre adott válaszokat grafikonok formájában mutatjuk be. Dr. GERGELY ANNA BELGYÓGYÁSZ SZAKORVOS kórházi affiliációval (magas vérnyomás, cukorbetegseg, szív, tüdő, máj, gyomor és egyéb megbetegedések) Teljes kivizsgálás. Rendelés: előzetes bejelentésre hétfő, szerda: délután 3.30 - 6 óráig kedd, péntek: délelőtt 9 - 1 óráig 330 E 79th St# 1-D New York, N.Y. 10021 (1st és 2nd Ave. kozott) Tel.: (212) 737 0370 Medicare-t és privát biztosítást elfogadok igy tanítónő a kozmoszba készül Még háromnegyed év sem telt el a Challenger tragédiája óta, amikor októberben megkezdte munkáját Innsbruckban a Nemzetközi Asztronautikai Szövetség (International Astronautical Federation) XXXVII. kongresszusa. A SZEMTANÚ VALLALJA A több mint hatszáz előadó többsége a múlt elemzese helyett a jövő terveiről beszélt. Ami a Halley-üstökössel való találkozást annak eredményein még valószínűleg sokáig dolgoznak a fizikusok: a legújabb adatokat épp a közeljövőben egy speciális konferencián, Heidelbergben ismertetik a kutatók. Innsbruckban már sokkal inkább a Mars egyik holdjára, a Phobosra készülő űrszondáról - elkészitésében ismét részt vesznek magyar szakemberek is -, valamint a kis bolygókra, s a Marsra tervezett programokról esett szó. A Phobos-programot 1988-ra, a többit pedig a 90-es évek végére, a jövő század első évtizedere tervezik. Kétségtelen, hogy - épp az 1986 januári tragédia miatt -, az amerikai űrtervek folytatásáról szóló előadásokat kiserte nagyobb figyelem. Ezekből a többi között megtudhattuk, hogy a NASA a meglevő űrrepülőgépein 44 változtatást kivan végrehajtani. Ezek közül a legfontosabb a Challenger robbanását okozó szilárd hajtóanyagú hajtóműveknek az áttervezése. Keresik továbbá annak megoldását, hogy a személyzet közvetlenül a rajt után bekövetkező hibák esetén menthető legyen. A tervek szerint mindezekkel a munkákkal úgy akarnak végezni, hogy 1988 első negyedévében ismét elindulhasson egy amerikai űrrepülőgép. Nemcsak maga az urrepulogep-program folytatódik, hanem egy ahhoz szorosan kapcsolódó is: Tanar az űrprogramban. Erről számolt be dr. Robert W. Brown, a NASA oktatási ügyekkel foglalkozó részlegének vezetője és Barbara R. Morgan tanítónő, a felrobbant Challenger legénységének egyes számú tartaléka, az 1988- ra tervezett űrrepülés majdani résztvevője"Az urkorszak kihívása az oktatásban" cimü előadásukban elmondták, hogy a cél: kiszélesíteni az ürutazási lehetőségeket, az oktatás és a tömegtájékoztatási programok révén minél jobban elősegíteni az űrrepülőgép-kísérleteket és repüléseket. Okkal esett a választás a tanárokra, tanítókra - hangsúlyozták az előadok -, hiszen nagy rütinjuk van abban, hogy nagyszámú hallgatóság előtt, jól érthetően adják át tudásukat előadásaik során. A Challenger űrrepülőgép utjara 11 ezren jelentkeztek, közülük választották ki a januárban szerencsétlenül járt Christa McAuliffe tanítónőt. Hat hónapig vele együtt készült az első számú tartalék, a következő jelölt, Barbara R. Morgan is. Ott volt a fellövés pillanatában^ saját szemével látta kolleganője tragédiáját. "Ezeket az érzéseket nem lehet elmesélni" - mondta. De hamarosan rádöbbent: az oktatási program szempontjából nagyon fontos, hogy ne lépjen vissza. Annak végső célja ugyanis a tanárok presztízsének visz- szaszerzése, a fiatalok jövőre való felkészítése. Családjával konzultálva jelentette be a NASA-nak, hogy továbbra is vállalja a feladatot. "Az a jo pedagógus, aki elől megy es azt mondja: kövessetek, ne féljetek" - vallja. Ez pedig azért fontos, mert nemcsak ő látta a katasztrófát, hanem épp a program jellege miatt, legalább egymillió gyerek nezte végig egyenes adásban. Nemcsak Barbara, hanem másik nyolc jelölt is a folytatás mellett döntött, igy ők is újabb szerződést kötöttek a NASA- val. A programnak azonban csak egyik része volt az előkészítés es az űrrepülés. A terv az volt, hogy a Challenger visszaérkezése után, Christa végigjárja az Egyesült Államokat, tapasztalatait elmondja tanároknak, diákoknak és más csoportoknak, szervezeteknek. Megszervezték jó előre a televízió-, rádió— és ujságinterjűk rendjét is. E szerepet Barbara vette át, március. és augusztus között az USA több mint 20 államába utazott, 70 előadást tartott I X- fi 1 es a legtöbb nagy televíziós tarsasag szerepeltette. Ezeken ‘áí alkalmakon elmondta és filmekkel illusztrálta, mit tanult a Challenger személyzetétől a gyakorló elorepülesek alkalmával, beszelt a matematika es más természettudományos tantárgyak szükségességéről. Eleinte - mondta innsbrucki előadásában - sokszor érezte a kérdésekből, hogy a hallgatóságot a baleset okai, a tragikusan járt Űrhajósok hozzátartozóinak reakciói, valamint az ő személyes élményei jobban érdekli, mint az előadása. Sokan megkérdőjelezték a további űrprogramot is. Barbara - emlékezett vissza a konferencián - tudta, hogy folytatni kell es egyre inkább sikerült a hallgatóságot meggyőzni arról, hogy nem szabad már visszanézni. Egy érdekes felmérésről is beszámoltak az előadók; a gyerekek kétharmada továbbra is szívesen menne az űrbe, a szülőknek viszont csupán a fele válaszolt igennel. Magos Katalin * 50 Elektromossággal működő mini-autóbuszokkal nézhetik meg a turisták Roma történelmi negyedét. Az öt méter hosszú és két méter széles jármüvek óránként 50 kilo méteres sebességgel haladnak. Feelings about country’s future
