Amerikai Magyar Szó, 1987. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)
1987-06-25 / 25. szám
Thursday, June 25. 1987. AMERIKAI MAGYAR SZO 3. LUSZTIG IMRE: Történelmi számvetés A MARSHALL TERV ÉVFORDULÓJÁRA JOGOS ÖNVÉDELEM (folytatás az 1. oldalról) az ot dollárt követelő fekete fiatalt. Aztán egymás után a másik háromra szegezte revolverét és megsebesítette őket. Sőt, az egyikre másodszor is rálőtt azzal, hogy "Te még nagyon egészségesnek látszol, itt egy másik golyó!" Ezeket a szavakat 6 maga mondta el kilenc nap múlva, amikor New Hampshire- ben önként jelentkezett az ottani rendőrségen. Hosszas tárgyalás után a new yor- ki esküdtszék, amelyben két fekete is volt, jogos Önvédelemnek minősítette Goetz tettét. Csupán a fegyverviselésért tartották bűnösnek. ( Mas szóval az esküdtszék szerint Goetz- nek joga volt lőni egy olyan fegyverrel, amelyet nem volt joga magánál tartani. A lŐves nem volt bfin, de a fegyverviselés bűntett volt. Szerte az országban vitatják most úgy átlagemberek, mint újságírók, politikusok, jogi szakértők, hogy volt-e szerepe a faji előítéletnek Goetz felmentésében? Némelyek felteszik a kérdést: lelőtt volna-e négy fehér csavargót Goetz, ha történetesen olyanokkal találta volna magát szemben? Avagy milyen döntést hozott volna az esküdtszék, ha egy fekete találta volna magát szemben fehér csavargókkal? Felmentette-e volna az esküdtszék, miután lelőtt négy fehéret és közülük egyet egy egész életere megbénított? Utovegre a feketéknek is van okuk félni fehérektől időnként, mint ahogy azt a Howard Beach-i eset is bizonyítja. A jogos önvédelem elvét minden időkben minden állam törvénytara érvényben tartja. Ha életed veszélyben forog, jogod van minden eszközzel védeni magadat, még úgy is, hogy megölöd a támadót. Goetz esetében a támadás szóbeli volt. A fekete fiatal nem tartott sem revolvert, sem kést, sem botot a kezében. Goetz azzal védekezett, hogy a mozgásukból, a szemük villogásából és gúnyos mosolyukból arra következtetett, hogy halálos veszedelemben forog, és ezért használta lőfegyverét. A jogos önvédelem elmélete úgy a magánéletben, mint nemzetközi viszonylatban már sok bajt okozott az emberiségnek. Egy new yorki rendőr jogos önvédelemre hivatkozva lőtt le egy fekete nőt, aki kést tartott a kezében, amikor ki akarták lakoltatni. Reagan elnök "jogos önvédelemre" hivatkozott, amikor parancsot adott a kicsiny Grenada megtámadására és elfoglalására. Nicaragua kormányát is "jogos önvédelemre" hivatkozva akarjuk meg- dönteni. I. Ferenc József es Tisza István jogos önvédelemre hivatkoztak, amikor hadat üzentek Szerbiának 1914-ben, kirobbantva az első világháborút. Hitler "jogos önvédelmet" emlegetett, amikor 1939-ben megtámadta Lengyelországot, majd 1941-ben a Szovjetuniót. A Ku Klux Klan és híveik a fehér faj "jogos Önvédelmét" emlegették, amikor a múlt század végén és századunk elején meglincseltek közel 3000 feketét. (Amint látjuk a jogos Önvédelem elvét tarsadalomellenes elemek gyakran a társadalom igazi érdekeivel ellentétes célokra használták es használják fel úgy a magánéletben, mint nemzetközi viszonylatokban. Gondolkozzunk ezen! *11 ■■■ UMW.I.M1—I1MI . t. |,II .Ilii. HALIFAX Geológusok egy tűzhányóra bukkantak Nova Scotiatol keletre az Atlanti-óceánban. A tűzhányó 28 mérföld széles es 1.7 mérföld mély. Negyven évvel ezelőtt,. 1947-ben Truman elnöksége alatt George( ^Marshall külügyminiszter kezdeményezesere az amerikai törvényhozó testület (kongresz- szus) 13 billió dollárt irányzott elő a nyugat-európai országok nemzetgazdaságának újjáépítésére. E lépés egyike volt azoknak, amelyek a Truman doktrína szellemeben ^átat vetettek a kommunizmus terjedésének. 1947. julius 12-én a Párizsban tartott konferencián dolgozták ki és fogadtak el a Marshall Terv részleteit, amely szerint 1951-re akarták elérni a résztvevő országok 1938-as ipari es mezogazdasagi szintjét. E terv sikerrel végződött: az ipari termelés 1951-ben 40 százalékkal, a mezogazdasagi termeles tiz százalékkal haladta meg az 1938-as szintet. A Német Szövetségi _ Köztársaság a Marshall Terv segítségével újjáépítette ipari bázisát a legmodernebb technikai berendezésekkel, olyan sikerrel, hogy most, 40 év elteltével, az amerikai acél, vegyi, autó, szövő- és más iparok képtelenek fenntartani versenyképességűket. Ez alatt a négy évtized alatt az NSZK a rendelkezésére allo tókét kutató es fejlesztő célokra fektette be, mig az Egyesült Államokban a nemzetgazdaság egyre nagyobb részét hadikiadásokra fordították. Ennek eredményeként az NSZK (és Japán) ipara nagy léptekkel haladt előre, mig az amerikai ipar hanyatlott. Ez az egyik magyarázata ( annak, hogy az NSZK (és Japan) nagyvárosaiban nem észlelhető az a nyomor, amit az USA nagyvarosaiban láthatunk. New York tiz évvel ezelőtt csupán a szakszervezetek nyugdíjalapjainak segítségével kerülte el a csődöt. Azóta a helyzet megváltozott. Az utolsó költségvetési év 700 millió dollár többletet mutatott. Egyik 30-50 emeletes luxuspalota épül a másik után, egy-egy öröklakás (condominium) 250,000-tól négy millió dollárig kapható és mindegyiket felvásároljak. A felületes szemlélőnek úgy tűnik, hogy a város gazdasága virul, a lakók jómódban élnek, nincs különösebb megoldatlan probléma, nincs ok aggodalomra. Ugyanakkor, ha elolvassuk a N.Y. Times jun. 11—i számának "Metropolitan News" roA New York Kórházban a segédorvosok (interns) gyakran 40 es 60 órát is dolgoznak, rendszeres pihenés nélkül. Képzeljük el, hogy a fáradtság okozta tévedések valakinek a halálát okozhatják! Januárban egy Manhattan-i nagyesküdtszék úgy döntött, hogy a segédorvosok, bentlakó orvosok túl hosszú idei munkabeosztása (gyakran ellenőrző orvos felügyelete nélkül) három évvel ezelőtt hozzájárult Libby Zion fiatal nő halálához a New York Hospitalban. E döntés nyomán Dr. David Axelrod, New York állami egészségügyi főfelügyelő, bizottságot nevezett ki, hogy hozzon ajánlatot az életveszélyes kórházi gyakorlat javítására. A bizottság ajánlja, többek között, hogy a bentlakó és segédorvosok munkaidejét csökkentsék legalább 15 órára, egyhuzamban, több tapasztalt orvos felügyeletével. Vannak idősebb orvosok, akik azt állítják, hogy a hosszú pihenés nélküli munkavatát, láthatjuk, hogy a tényleges helyzet egészen más. A város szegényeinek száma egyre növekszik. Mig 1979-ben minden ötödik lakos volt a szegények sorában, addig 1987-ben minden negyedik. A fekete fiatalok 39 százaléka még mindig munkanélküli. A varos legrégibb népjóléti szervezete: a Community Service Society szerint. "New York azok részére, akik a gazdasági létra tetején állnak,^ aranyváros, számos idős polgár, a hajléktalanok, anyák és gyermekek százezrei részere egyre hanyat- lóbb város." Dr Terry J. Rosenberg, a varos lakóinak tanulmányozásával foglalkozó szervezet igazgatója jelenti: "A város szegényeinek száma 1.4 millióról (1979-ben) 1.7 millióra emelkedett 1987-ben." * Azon családok 80%-a, ahol nő a családfő, a szegények sorába tartozik. A gyermekek 38%-a nyomorban él. 50,000 család, amelynek feje alkalmazott es 40 órát dolgozik hetenként, nyomorban él. Ha a jelenlegi irányzat nem változik, az évtized végere a város közel két millió lakosa él majd nyomorban. Felmerül a kérdés: mennyi ideig tud a város "prosperálni", ha minden negyedik polgár nyomorban él? New York város lakóinak helyzete nem egyedülálló, minden nagy városban hasonló helyzetet találunk. * Felmerül a kérdés: ha az USA hajlandó volt negyven ^esztendővel ezelőtt 13 billió dollárt előirányozni a nyugat-európai országok nemzetgazdaságának felépítésére, miért nem hajlandó a szükséges összeget megszavazni arra, hogy felszámoljuk milliók nyomorát itt, az Egyesült Államokban. * Egy amerikai Marshall Terv-re van szükség: lakások, korházak, iskolák építésére, hidak és utak karbantartására; az ipari üzemek modernizálására; óvodák, napközi otthonok építésére; díjmentes orvosi, kórházi ellátás biztosítására. idő erősiti az orvosokat és majd megerősíti a mai fiatal orvosokat is. Ennek ellenére elvárható, hogy dr. Axelrod támogatni fogja a bizottság ajánlatát. Dr. Alvin I. Kahn, a brooklyni Brookdale Hospital Medical Center 200 bentlakó és segédorvosának felügyelője szerint a rövi- debb ( munkaidő természetesen jobb orvosi szolgalatot, kevesebb tévedést eredményezne, ha ugyanakkor több orvost alkalmaznának a kórhazak. AZ ALKOTMÁNY VALSAGA (folytatás az 1. oldalról) hőkölhet egy árnyékkincstár felett, amely az ö árnyékhirszerzö hálózatát teszi lehetővé, privát cselszövéseinek érdekében, de az megsemmisítené a kongresszus ellenőrző hatáskörét. Az elnök eltitkolhat egy törvényellenes cselekményre szánt pénztárt, de ez nem lehetett azok szándéka, akik reá szavaztak. ÚMOS ORVOSOK
