Amerikai Magyar Szó, 1987. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)
1987-06-11 / 23. szám
8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 11. 1987. TALÁLKOZÓ GUERNICÁBAN Nálunk hosszú ideig érvényesült az a felfogás, hogy az alapvető erőket és eszközöket a termelés fejlesztésére kell fordítani, a szociális problémák megoldása pedig csak ezután következhet. Kettős veszteség keletkezett igy: kárt szenvedtek emberek érdekei, de a termelési érdekek is. Most kijavítjuk ezt, megkezdtük az aktiv szociálpolitikát, úgy, hogy a termelési feladatokat a dolgozók életszükségleteinek kielégítésével összhangban oldjuk meg. , A part munka egyik legfontosabb irányvonala a dolgozók internacionalista nevelése, a népek barátságának erősítése. Ismeretes, hogy milyen nagy jelentőséget tulajdonított Lenin mindannak, ami a nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos, milyen érzékenységet és ( finomságot követelt ^ (meg ezeknek a kérdéseknek a megoldásánál. Ügy vélem, Lenin ezzel kapcsolatos öröksége ma is időszerű. , , (Részietek Gorbacsov bukaresti beszedőből.) (folytatás az 5. oldalról) SZIGETI FIA Sok esetben sértették a betegek jogait és sokan elégtelen gondozást kaptak. 53 intravénás etetési pumpa közül 40 tele volt lerakodott piszokkal. A bőrkiütésekre tett kötések közül sok baktériával volt megfertőzve. A szabállyal ellentétben, a betegek nem kaptak 24 órán át ápolást. 300 beteg közül 200-an letargikusan ültek a nappali szobában anélkül, hogy valami szellemi vagy érzékszervi stimulalásban részesültek volna... t , Egy áprilisban tartott ellenőrzési vizsgálat jelentése alapján megváltoztatták a korábbi határozatot, mert ügy találták, hogy a Nightingale már helyrehozta a szabálysértéseket. Ez egyetlen inspekció alapján történt, amelyről az intézet előre tudott és volt ideje előkészületeket tenni. Későbbi, állami, be nem jelentett inspekciók alapján elrendelt szigorítások és 45 ezer dollár pénzbüntetés után egyezmény szerint biróilag kirendelt önkéntes felszámolónak kell átvennie a Nightingale ügyeinek intézését és erre a tisztségre Charles Szigeti önkéntesen vállalkozó fiát, Robert Szigetit nevezték ki. Mióta a fiatal Szigeti vezeti az intézetet, 22 vezető személy lemondott, mert nem voltak hajlandók alávetni magukat adminisztrációs módszereinek. "ö csak azzal törődik, hogy a költségeket csökkentse, és elrejtse a hibákat", mondotta az egyik volt vezető. "Mi^ ott dolgoztam, a betegekkel való rossz bánásmód és 56 beteg etelmérgezési esetét elpalástolták... Az intézet most rosszabb, mint valaha." ( Van valami elszomorító állandóság Szigeti életében attól kezdve, hogy egy intézőt bérelt fel, aki töltött revolverrel próbálta fizetésre kényszeríteni a lakóit, hogy hidegvérrel fizetett ki 1 millió dollár büntetést anélkül, hogy változtatott volna a módszerein es végül megsemmisítette az öregek ellen elkövetett bűneinek bizonyítékait tartalmazó könyveit. A világon a legrosszabb hely számára egy ápolóotthonnak a vezetése, ahová a sors fordulata réven talán a szüléink vagy nagyszüleink kerülhetnek. TERJESSZE LAPUNKAT mm n , w »'■■■ KURCZ BÉLA RIPORTJA n. Az ö szemükben az tekinthető baszknak, aki munkaerejét Baszkföldön bocsátja áruba. Étteremben, üzletekben nem szokás borravalót adni: baszk a baszktól nem fogad el pénzt olyasmiért, amiért nem dolgozott meg. Vendégszeretetük lenyűgöző, de egy kicsit terhes, hogy hosszú órákig képesek magyarázni, érvelni, példákkal illusztrálni, amit a szivükben éreznek: mit jelent számukra baszknak lenni. Azt vallják: addig nem lehet béke, amig nincs függetlenség, s addig nem lehet függetlenség, amig nincs béke. Az ő esetükben, a nacionalizmus az az ernyő, amely alá Össze lehet gyűjteni - politikai hovatartozásától eltekintve - az embereket... t A tanácskozásra nemcsak Spanyolország különböző részéiről érkeztek küldöttek (a sokszínű békemozgalmat reprezentálva), hanem Portugáliából, Franciaországból, Olaszországból, az NSZK-ból, Ausztriából, Írországból, az USA-ból, Argentínából, Chiléből; elküldték képviselőjüket a kurdok, s a PFSZ, vendégek jöttek Líbiából, Nicaraguából, Del-Afrikából, képviseltette magát Görögország, a DÍVSZ, a Szocialista Inter- nationále7, a Szovjetunió, Magyarországot pedig az Országos Béketanács kéttagú delegációja. Természetesen eljöttek az egykor Spanyolországban harcolt veteránok közül azok, akik még életben vannak, s akiknek egészségi állapota, ideje lehetővé tette a nagy utazást, hiszen - szó ami szó - meglehetősen nehezen megközelíthető ez a hely. Találkoztam az egykor német zászlóalj tagjaival, s az amerikaiakból alakult Lincoln-brigád képviselőivel is. Vincze József magyar veteránnak a tanácskozáshoz intézett üzenetét a plenáris ülésen olvasták fel, elismerő szavakat, heves tapsot kiváltva. A tanácskozás központi témája természetesen az ötven esztendővel ezelőtti események felidézése, a múlt értékelése, a túlélők megszólaltatása, maga a visszaemlékezés volt, de nem feledkeztek meg a felszólalók a jelennek szóló tanulságok leszűréséről sem. Emlékeztettek rá, hogy az 1936. április 26-án történt terror-bombázásnak, az első totalis háborúnak (amely során 50 ezer kilogramm gyújtó-, robbanó- és repeszbombát szórtak le a földre) 1654 ártatlan polgári lakos esett áldozatul és 889-en sebe-, sültek meg. Guernicát a baszk kultúra egyik legrégibb központját a földdel tették egyenlővé. A varosban kő kövön nem maradt estére. A "haláleső" délután 3 óra 40 perckor kezdődött, ekkor félreverték a harangokat, s hat órán át tartott. Éjszaka messzire világítottak az égő Guernica fényei. De a "stratégiai fontosságú kiszemelt célpont", a Mundaca folyócska fölött átívelő Renteria-hid sértetlen maradt, s a városban levő fegyvergyar is, csodák-csodája, megúszta. A nácik azonban szemrebbenés nélkül letagadták a szörnyű vérengzést. Azt a képtelenséget terjesztették fünek-fának, hogy "a nemzeti haderők előrenyomulásától reszkető vörös csapatok gyújtották fel Guernicát, hogy megkíséreljék fedezni erőik Bilbaóba történő visszavonulását." Egyéb náci jelentések pedig azt szajkózták, hogy "a vörösök maguk robbantottak fel több epületet is Guernicában." Ezt hangoztatta a sevillai rádióban Franco propagandafőnöke is. A baszk kormány elnöke viszont, a mar körülkerített Bilbao rádióján át kiáltotta világgá: "Isten és a történelem előtt, akik fölöttünk Ítélni hivatottak, kijelentem, hogy német repülőgépek voltak azok, amelyek a legtökéletesebb precizitással legyilkoltak a vedtelen Guernica város lakosságát es történelmi nevű városunkat romba döntötték. A világ lelkiismeretéhez fordulok, hogy ne tűrje szabadságát és demokráciáját oltalmazó népünk megsemmisítését. Remélem, hogy segítséget nyújtanak annak a háromszázezer asszonynak, s gyereknek, akiket el akarunk szállítani Bilbaobol. A férfiaknak nem kerek semmit. Ok törhetetlen akarattal állnak a baszk szabadság mellett. Ez az akarat és hit adja meg nekünk az erőt arra, hogy a legnagyobb áldozatokat is nyugodtan viseljük el" - hangoztatta Aguirre. De az igazságot nem lehet a világ elöl eltitkolni. Hamar kiderült. Május első napjaiban mar a tengerentúlon, az amerikai szenátusban is napirendre került a terror- tamadas. Borah szenátor magából kikelve jelentette ki: "Nincs szó, amely le tudná imi a Guernicában lejátszódé jeleneteket és Guernica nem elszigetelt jelenség, hanem csak az erőszakos cselekedetek hosszú sorának egyik kiemelkedő pontja. Guernica bombázására katonai szempontból egyáltalán nem volt szükség. A város messze feküdt a csataterektől és nem volt benne semmifele katonai intézmény, amely magyarázatát adná ennek a támadásnak. Nyílt várost választottak tehát a mészárlás áldozatául, amely mészárlás a modern idők történetének legfelháboritöbb eseménye. Ez a fasiszta stratégia." Hogy soha ne felejtsük el a mártír várost ért szörnyűségeket, gondoskodott róla az akkor Párizsban élő es alkotó Pablo Picasso is, akinek Guernica cimú, hatalmas méretű (3.51 x 7.82 m) olajfestménye az áldozatokra emlékeztet. A fekete-szürke- fehér, szimbolikus és allegorikus remekművének másolata ott díszelgett eredeti nagyságában a tanácskozás színhelyéül választott teremben is. A festmény ótven év távlatából sem veszített monumentális jelentőségéből. Sőt, a kép egyik "figurája" a késsel leölt, repülni akaró madár a találkozó jelképévé, emblémájává is vált. Picasso azt vallotta: "A festménynek nem az a rendeltetése, hogy a lakást díszítse. A háború eszköze, támadásra, védelemre szolgál az ellenséggel szemben." Guernicát nem sikerült "leradirozni" a térképről, ahogy azt tervbe vették. A rombadöntött város helyén - a túlélők szorgalmának köszönhetően - ma virágzó, szépen fejlődó település varja a turistákat, az érdeklődőket. A tapasztalatcsere végén a részvevők az alábbi felhívással fordultak a világ közvéleményéhez: "A világbéke elválaszthatatlan a népek függetlenségétől. A pusztulás veszélye napjainkban nemcsak egy várost vagy egy nemzetet érint csupán, hanem az atomhalál az egész emberiséget fenyegeti. Guernicának, mint a fasizmus borzalmai szimbólumának az emberiség békevágyát kell ezentúl jelképeznie. Guernica nemcsak Baszkföld szimbóluma, hanem szimbóluma az e^esz emberiségnek, a világ bekét kívánó nepeinek. A világ demokratái, antifasisztái, munkásai, asszonyai és fiataljai ezzel róják le kegyeletüket Guernica előtt, nemcsak a múlt miatt, hanem elsősorban a jövőért." . Vége “IDŐSZERŰ”
