Amerikai Magyar Szó, 1987. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)
1987-06-11 / 23. szám
1902-1987 AMERIKAI Ára 50 cent Hungarian Word Inc. 130 E 16 St. New York, p.Y. 10003 ISSN 9194-7990 Second Class Postage Paid at New York, N.Y. Vol. XLI. No. 23. Thursday, June 11. 1987. i AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: (212) 254-0397 Többet ésszel, mint erővel Az amerikai Tudományos Társaság hivatalos lapjának, a "Science"-nek cikke a magyar közgazdaság legújabb fejleményeiről. Magyarország az első kelet-európai nemzet, amely bevezette a kutatási 'ösztöndíjak vetélkedés alapján való kiosztását a központi döntés helyett. Ellentéte az eddigi gyakorlatnak, amely szerint a központi tervező hivatalokban döntötték el, hogy melyik kutatóintézet mekkora összeget kapjon. A kormány egy kutatási alapítványt létesített, amely hangsúlyozni fogja az alapvető tudományokban való kutatást. Ezek részesedése ugyanis az összes fejlesztési alapokból 15%-ről 10%-ra csökkent. Hogy ezt a tendenciát megváltoztassák, a kormány a fent említett alapit vány; szaunára négy billió forintot (900 millió dollárt a hivatalos árfolyam szerint) irányzott elő. Nemzetközi arányokban ez nem túl nagy összeg egy tiz millió lakosságú állam számára, de mindenesetre egy lé[)és a helyes irányban, hangoztatja Lang István, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. Ez az intézet fogja eldönteni, hogy miként osszák szét az Összeget, f Magyarország ezen új kezdemenye- * zését a kutatási Összegek szétosztá- ii savai kapcsolatban nagy érdeklődéssel { figyelik a többi kelet-európai államok, sót a Szovjetúnió is. Figyelik, hogyan fogják a magyarok az egyéni vállalkozás szellemeben beiktatni a tudományos (kutatás eredményeit egy magas technológiájú közgazdaságba - a szocialista társadalom törvényeinek keretein belül. Intenzivebben, mint bármely más szocialista állam, Magyarország elősegíti a külföldi tudósokkal való kapcsolatot és igyekszik könnyíteni sajat tudósainak külföldi utazásán is. Ennek következtében 1984 óta 584 magyar tudós látogatott el amerikai kutatóintézetekbe. Ugyanakkor egyre gyakrabban kötnek szerződést külföldi intézményekkel kutató munkára Magyarországon. Külföldi vállalatok ezt szívesen veszik igénybe, mivel a magyar tudósok fizetése alacsonyabb, mint a nyugati tudósoké. Ugyanakkor ez Magyarországnak is előnyős, mivel az ország értékes külföldi valutát kap. , ( ( "Ma^yarorszag ezer| év óta volt ütközőpont a nyugat és kelet, Bizánc és Roma, majd a1 Habsburgok és az ozmán világ között - mondta egy magyar tudós, dr. Vámos. - Hány nemzet tűnt el ezen idő alatt az európai területről, de mi használjuk az eszünket és ezert maradtunk fenn és fogunk is fennmaradAz AIDS veszedelem A new orleansi napilapban megjelent karikatúra az AIDS-röl. Samu bácsi tanácsadói különféle javaslatokkal állnak elő a vész leküzdésére. (Lásd cikkünket a 3. oldalon.) REV. LEON SULLIVAN: “Bojkottal ni Dél-Afrikát” Rev. Leon Sullivan, az emberi jogokért folytatott harc egyik kimagasló egyénisége, 1977-ben tervet dolgozott ki arra vonatkozóan, hogy miként segíthetik a Dél-Af- rikában működő amerikai vállalatok a fekete nép harcát az egyenlőségért. E terv szerint az amerikai vállalatok ugyanolyan bért adtak a fekete munkásoknak, mint a fehéreknek és lakást biztosítottak részükre olyan területen, ahol a helyi törvények szerint csupán fehérek lakhatnak. Rev. Sullivan a javaslatot abban a reményben tette, hogy e példamutatással áttöri a Botha-kormány fajgyűlölő politikáját, ami véget vethet az apartheid-rendszer- nek. t Tiz ev elmúltával, melynek folyamán a Botha-kormány több ezer fekete férfit, nőt és gyermeket letartóztatott és több ezret legyilkoltatott, Rev. Sullivan látja, hogy 1977-es javaslata nem hozta meg az elvárt eredményt. Kiábrándult saját javaslatából és most azt ajánlja, hogy gazdasági bojkottot kell elrendelni Dél-Afrika ellen, meg kell velük szakítani a diplomáciai kapcsolatot. Ezzel egyidőben kritizálta a Reagan-kormány konstruktiv kapcsolat (constructive engagement)- politikáját, mely nemcsak, hogy nem hozott létre konstruktiv lépéseket az apartheid-rendszer felszámolására, de a kormány egyre nyíltabb terrorral nyomja el a fekete nép harcát az emberi jogokért. "MASÁN’ KÜLPOLITIKA Az Iran-Kontra kongresszusi kihallgatáson felszínre került, hogy Richard V. Secord nyug. tábornok és Oliver North alezredes, a Nemzetbiztonsági Tanács alkalmazottja, felhatalmazta Albert Hakim fegyver- úzért, hogy javasolja Irán képviselőinek, hogy az Egyesült Államok hajlandó velük együttműködni Saddam Hussein, Irak elnökének eltávolítására, és ha a Szovjetúnió megtámadja Iránt, az USA Irán védelmére siet. E tényeket Albert Hakim tárta fel a kihallgatáson. Ez késztette Daniel K. Ino- uye szenátort, a Szenátusi Vizsgáié Bizottság elnökét erre a kijelentésre: "Az ország történetében ez az első eset, hogy fegyverüzérek irányítják az USA külpolitikáját és magukra veszik, hogy háborúra kötelezzék el az országot." Hakim tanúvallomásában bevallotta, hogy 200,000 dollárt helyezett el egy svájci bankban Oliver L. North alezredes részere és végrendeletében két millió dollárt hagyott a North család támogatására. t t Hakim további kérdésekre adott valasza- ban bevallotta, hogy Secord nyug. tábornok az Iránnak eladott fegyverek eladásából származott profitból 80,000 dollárt költött egy Porsche autó és egy privát repülőgép vásárlására, egy fogyasztó-kúra - üdülőhely költségeinek fedezésére. Szargiskidik Mr. Kirklaid LUSZTIG IMRE RIPORTJA Érdekes hir került íróasztalomra. Az amerikai szervezett munkásság országos szervezete, az AFL-CIO hivatalos lapjában olvastuk, hogy Lane Kirkland elnök vendégül fogadta Racz Sándort Budapestről, akit elkísért Chicagóba, New Yorkba, Los Angelesbe, San Franciscóba és Atlantába, ahol ismertette a magyarországi szakszervezetek működését, a magyar munkások helyzetét. 1956 őszén Rácz Sándor egyike volt az illegális sztrájkmozgalom vezetőinek. Ebbéli ténykedését több évi börtönbüntetéssel sújtották. Szabadon bocsátása óta, mint munkás dolgozik Budapesten. Rácz Sándor arról panaszkodik, hogy a magyar munkások nagyon súlyos helyzetben vannak; emelkedik a munkanélküliség es ezt a "magyar kormány helytelen gazdasági politikájának" tulajdonítja. A tény az, hogy az elmúlt két évtizedben az ipari termelés háromszorosára, a mezőgazdasági termelés kétszeresére emelkedett Magyarországon. Ezzel egyidőben emelkedtek a bérek es a mezó'gazdasági munkások életszínvonala. Igaz az, hogy jelenleg a magyar nemzetgazdaság atszer(folytatás a 9. oldalon)
