Amerikai Magyar Szó, 1987. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)
1987-06-04 / 22. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 4. 1987. Téli utazás Romániában TORONTO, Ont. Több, mint Ötven éve olvasója és támogatója vagyok e haladó szellemű lapnak. Remélem, hogy ez a szellemi fáklya egykoron győzelemre fogja vezetni a jövő emberét. Gratulálok és sikeres születésnapi ünneplést kívánok. Küldök hatvan canadai dollárt és megújítom lapomat, öt dollárt a gyönyörű évkönyvért, a többlet pedig adomány. Talán máskor többet? Frank Kerekes GRIFFITH, Ind. Én is megkaptam hozzám küldött levelüket lapunk 85. évi jubileuma alkalmával. Levelemhez csatolva küldök 50 dollárt, ebből újítsák meg lapomat, a többi adomány. Fogadják tőlem e szerény adományt, hogy még továbbra is éljen a Masrvar Szó. Nélküle el volnánk veszve. Mint régi olvasó, sajnos többet nem tudok juttatni. Akik tudnak, azoknak kívánok sok szerencsét és egészséget, hogy még továbbra is fenntartsák a világitó fáklyát, úgyszintén a drága munkatársaknak is, akik - még ha ki is fáradnak - folytatják a munkát. Erőt és egészséget kívánok hasznos munkájukhoz. Éljen a Magyar Szó még hosszú éveken át. Gyurkó Vera NEW WATERFORD, N.S. Én is hozzá akarok járulni a Magyar Szó jubileumához és küldök 115.- canadai dollárt, melyből 85 dollárt adományként küldök. % Kiss Júlia • WELLAND, Ont. Küldöm lapom megújítását és a többit, a 20 dollárt laptámogatásra. Üdvözlöm az egész szerkesztőséget a jó munkájukért és a lap minden olvasóját. Osso Elizabeth • LAKEWOOD, Cal. A Szálasi történelmi cikksorozat roppant erdekes, akarcsak a Gombos cikksorozat. Szükségünk van több ilyen anyagra. Talán egy hasonló cikksorozat Rákosiékról? ^ N. E. E. CHICAGO, Ind. Valóban nagyon elkéstem a válasszal és bocsánatot kérek ezért. Nagyon szeretem ezt az újságot, mert sok mindent megtudhatunk belőle, amit bizony sohasem hallhatnánk meg sem a tv-böl, sem a rádióból. Nagy öröm számomra az, hogy most még kézi munka mintát is találtam benne. Küldöm előfizetésemet » , . , es nagyon szépén köszönöm az évkönyvét. ^ F. M. NEW ROCHELLE, N.Y. Két éve érkeztünk az országba három gyermekkel. Fogadják el ezt a néhány dollárt tólünk, mert sajnos többet még nem tudunk áldozni e célra. Színvonalas lapjukhoz gratulálunk és további sok sikert, valamint jó egészséget kívánunk a szerkesztöseg minden kedves tagjának. K. B. PENNSYLVANIA. Nem vagyok egy véleményen a chicagói olvasóval. Van egy közmondásunk, hogy halottról vagy jót, vagy semmit, de a politikai szereplőkről szükség- szerű a tanulságot levonni. Valószínűnek tartom, hogy azért került a Gömbös és Szálasi név a porondra. J. T. A Polityka c. vezető lengyel lap riportere Varsóból a bolgár fővárosba indult, s gépkocsijával átutazott Románián. Ennek az útnak a tapasztalatairól számol be az alábbi írásban. A helyzet úgy alakult, hogy februárban Varsóból Szófiába tartva gépkocsival Románia területén kellett átutaznom. A magyarromán határt Nagylaknál léptem át. Amikor megérkeztem a román határállomásra, én voltam az egyetlen utas. Az útlevél- és vámvizsgálat azzal kezdődött, hogy megkérdezték, van-e nálam fegyver, robbanóanyag, gázpisztoly, nem rejtettem-e el valamit a gépkocsi karosszériájában. Ezután mindent ki kellett pakolnom a csomagtartóból, és alapos ellenőrzésen átesve, bejutottam Románia területére, ahol a sorompón túl megtaláltam a pénzváltó irodát. Itt beváltottam egy 900 lej értékű csekket. Helyi valutával ellátva indultam útnak es figyeltem a gépkocsi ablakán át az 1987-es Románia téli képét. Meglehetősen szokatlan kép volt. Életemben először autóztam egy olyan úton, amely mintha csak az én rendelkezésemre állt volna. Minthogy Romániában érvényben volt a magángépkocsik használatának tilalma, az országutak elnéptelenedtek. Néhány traktortól <és teherautótól eltekintve,; hosz- szu kilométereken át egyetlen gépjárművel sem találkoztam, de nyitva tartó benzinkutat sem láttam. Rendkívül kényelmes utazás lett volna, ha az út nem lett volna annyira rossz. Minthogy a havat nem takarították el az utakról, óránként csak 50-60 kilométerrel lehetett haladni. így Aradra, az első nagyobb városba már szürkületkor érkeztem. Eleinte észre se vettem, helyi valutával fizetek. A szállodai alkalmazott elkérte az útlevelet és ismét számolgatni kezdett, majd kijelentette, hogy ... 1200 lejt kell fizetnem. E váratlan áremelés hallatara szenvedélyes tiltakozásba fogtam - annál is inkább, mivel nem rendelkeztem több lejjel. Dollárom sem volt, es nem volt túlságosan szivderitö kilátás az sem, hogy a fagyos éjszakát a gépkocsiban töltsem. A portást azonban semmivel sem lehetett kizökkenteni a nyugalmából, világosan értésemre adta, hogy ha nem fizetem ki az 1200 lejt, nem kapom meg a szobakulcsot. Keresve a megoldást, fizetéskiegészi- tésként felajánlottam egy karton Wiarus cigarettát. Ajánlatomat elfogadták, igy egy éjszakát eltolthettem egy közepes kategóriájú szállodai szobában, amelynek berendezéséhez hozzátartozott egy feketefehér televíziókészülék, ezzel szemben a szobát nem fűtötték. Amikor reggel kértem a számlát, ez a számla 850 lejről szólt - ugyanakkora összegről, amekkorát először mondtak. Folytattam utamat a bolgár határ fele. Temesvárról kifelé haladva észrevettem, hogy több járókelő deszkákat, fadarabokat, ágakat cipel. Egyesek rőzsével megrakott kis szánkókat húztak maguk után. Megértettem e jelenség okát, amikor az átmenti hazakra néztem. Csaknem minden lakás ablakából bádogcsövek meredeztek: vaskályhákkal fűtöttek. Ilyen kályhacsóveket helyeztek el a boltok és irodák ablakaiban is. Mindez a Romániában bevezetett gáz- és áramtakarékossági intézkedések következménye. (folyt, a 7. oldalon) hogy varosba erkeztem, mivel az utcákra egyiptomi sötétség borult. Nemcsak az utcai világítás nem működött, de még a házakban sem égtek a lámpák. Meg azt is nehéz volt megállapítani, hol az úttest, s hol a járda. Mindent egyenletesen vastag hóréteg borított. A gyalogosok az utcákon tetszés szerint jártak, keltek. Mivel senkit sem akartam elütni, a reflektort bekapcsolva haladtam at Aradon. A városban látott néhány gépkocsi vezetője is reflektort használt. Hasonló helyzet fogadott a kővetkező nagy városban, Temes- várott, ahol - mivel már későre járt az idő - az éjszakát töltöttem. A szállodában a portás két kétágyas szobát ajánlott fel 75 dollárért vagy 850 lejért. Ez utóbbi összeg eredetét azonban a bank nyugtájával kellett igazolnom. (A dollárok eredetét nem kellett volna igazolnom.) Szerencsére volt nálam legálisan beváltott lej, igy közöltem, hogy HímgarHomes NYUGODT NYUGDÍJ Carefree Retirement In Hungary... Minden kényelemmel berendezett modern luxus RETIREMENT CENTER-ek épülnek Budapest közelében külföldön élők számára, akik saját otthonnal akarnak rendelkezni Magyarországon NYUGATI állampolgársa'guk megtartásával. A MAGAS SZÍNVONALÚ hotel tipusú service-t a HUNGARHOTELS, a legnagyobb magyar szállodavállalat biztosítja. KEDVEZŐ ANYAGI FELTÉTELEK. "COME home to HungarHomes " For more information mail this completed form to: GABRIEL ASSOCIATES 488 MADISON AVENUE, SUITE 1714 NEW YORK, N.Y. 10022 ^ ^ (212)644-6423 HímgarHomes Name:_____________________________________________________ Address: _________________________________________________ Phone: ________________________________________;__________
