Amerikai Magyar Szó, 1987. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)
1987-05-28 / 21. szám
8. Thursday, May 28. 1987. AMERIKAI MAGYAR SZO "Petid tifant MÁTRAHÁZI ZSUZSA: BESZÉLŐ KÖNYVEK A hires Eiffel iroda által tervezett több, mint 100 éves budapesti Nyugati Pályaudvar teljes felújításra kerül. A világszerte megnövekedett utasforgalom Budapestet sem hagyta érintetlenül, közlekedéspolitikai változást követelt a fővárostól. A két új metróvonal megépítésével a három jelentős pályaudvar: Keleti, Deli, Nyugati tökéletes kapcsolatba került egymással. Az űj metróvonal megépítése a Nyugati Pályaudvar átalakításánál, felújításánál meghatározó tényező volt. Az épület nyugati (Váci út felölij) szárnyát 1985-ben fejezték be a Metro-csatlakozással együtt. Az épület keleti részének felújítása remélhetőleg a jövő év végére befejeződik, és vegre a régi pompájában ragyoghat a Budapest városképét gazdagító épület. A terveket két nagy budapesti tervező intézet, a MAVTI és a KÖZTI építészei készítették. A végleges terveket számtalan ajánlati terv előzte meg. Nehéz volt a döntés arról, hogy melyik valósuljon meg. Meglátjuk, jól döntöttek e? Ilyen volt .... és talán ilyen lesz?! I f folytatás a 7. oldalról. zEisEL Éva; az időben vásárolt étkészletének maradványát, amely Zeisel Éva tervezése alapján készült. Zeisel Éva 1983-ban újra Magyarországon, Pécsett és Budapesten dolgozott. Utolsó munkái, csakúgy mint az elsők Kispesten készültek. Ám a keménycserép teáskészlet részei, a Gránit Csiszolöszerszám- és Köedénygyár terméke, Amerikából érkezett. Sajnos, munkájából egy darab sem látható boltjainkban. Zeisel Éva keramikus' tárlata április 16-án délután nyílt meg a művésznő jelenlétében az Iparművészeti Múzeumban. A kiállításon megjelent Mr. Palmer amerikai nagykövet mellett nagyszámú közönség is. Zeisel Évát munkásságáért a Magyar Népköztársaság Csillagrendjével tüntette ki az Elnöki Tanács. WASHINGTON,D.C. Reagan elnök tanácsa a fekete fiataloknak: tanulják meg az alapvető tudományokat. Azt nem tette hozzá, hogy honnan, vagy hogyan szerezzék meg e fiatalok az évi tandijat, ami 17,000 dollár és egyéb költségek a privát egyetemeken, vagy 6,000 dollar az állami egyetemeken. A magyar könyvtári jogszabály hangsúlyozza annak fontosságát, ho^y a bibliotékák szolgáltatásait bárki igénybe vehesse, függetlenül az esetleges hátrányos fizikai helyzetétől. Márpedig, ami az olvasási ^ igény kielégítését illeti, nincsen a világtalanoknál hátrányosabb helyzetű. A betűk világától elzárt emberek könyvekkel való ellátása hazánkban a XX. század legelején kezdődött meg. A vakokat gyámolitd gróf Andrássy Dénes önképzőkör 1904-ben készíttetett néhány pontírásos kötetet, s ezzel megvetette a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének mostani, Braille-konyvtari állományának alapjait. A gyűjtemény szépen fejlődött, de a háború elég nagy károkat okozott benne. Ma 13 ezer kötetbe foglalva 1300 mú sorakozik a polcokon. Ehhez csatlakozik a vakok iskolájának ugyancsak a század első negyedében megalapított bibliotékájának 7-8 ezer pontírásos kötete. Évente 15-25 müvet tudnak Braille-irás- sal megjelentetni. Öt-hat példányban az e módon leirt könyveket tárolni sem tudnak: egy átlagos terjedelmű irodalmi alkotás ( 20-25 kötetben fér el, a vaskosabb regenyek, mint például a Háború és béke vagy a Nyomorultak ennek a kötetszámnak a dupláját is meghaladják. S a pontirást jól értő másolók sem tudnak kellő gyorsasággal dolgozni. Nem mindig találnak maguknak diktálókat. A szemük világát felnőttként elveszítők a szövetségi tagság kétharmadát alkotják. Ók legfeljebb csak nagy erőfeszítések árán tudják jóÚ-rosszul elsajátítani a Braille-féle jelrendszert. A hangoskönyvtárak kialakításában a vakok szövetségének a gyűjteménye volt az irányadó. A szövetség néhai főtitkára, dr. Korner György rokoni kapcsolatai révén, külföldi példák nyomán szorgalmazta, hogy Magyarországon is kezdődjék meg a foként szépirodalmi anyagot tartalmazó hangszalagok gyártása. Ä legelső könyveket Korner doktor lakásán mondták hangszalagra az 1960-as evek elején. Az egészségügyi tárca támogatásával a szövetségben létrehozott stúdió pedig lehetővé tette, hogy mind több müvet olvassanak föl, rögzítsenek, s a műsoros szalagokból három, tananyagok esetén hat példányt is készítsenek. Ez volt hát a hangoskönyvtár őskora, amelyet egyebek mellett a csoportos könyvhallgatás jellemzett. Ahány tekercsen fért el egy mű, annyi alkalommal gyűltek össze a szövetség tagjai, mígnem az elejetói a végéig, folytatásokban megismerhették az alkotást. Az efféle találkozóknak akkor szakadt végük, amikor áttértek a kazetták használatára. A minisztérium MAGYAR UROLÓGUS Dr. George Klein Comell-diplomás, a Mount Sinai kórház szakorvosa RENDELŐK: 120 East 79th St., New York, N.Y. 10021 110-45 Queens Blvd. Forest Hills, N.Y. 11375 Telefon: (212) 744-8700 RENDELÉS ELŐZETES BEJELENTÉSRE: • Prosztata problémáit • Vasectomy • Húgyúti fertőzések • Impotencia • Vesekő • Vese- és hólyagdaganatok 24 ÓRÁS DÍJTALAN TELEFON-KONZULTÁCIÓ Medicare-t és Blue Cross-Blue Shield biztosítást elfogadunk kedvezményes kazettásmagnö-vásárlási akciót indított a szövetségi tagok számára. A Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének hangtárában napjainkban 1300 mú úgynevezett "anyagszalagja" áll rendelkezésre. Ez már alapul szolgálhatna egy még szélesebb hálózat és nagyobb gyűjtemény kiépítéséhez, de pénz hiányában erre sokáig nem került sor. A New Yorkban élő Soros György által magyarországi tudományos es kulturális törekvések támogatására létrehozott alapítványból hozták létre és avatták föl tavaly novemberben a szövetség új hangoskonyv-stúdiöjat. Másolatok számára 200 ezer kazettát kaptak és a birtokukba vehették a mindaddig olyannyira áhított Sony tipusu gyorsmásolót, amely egy kazetta mindkét oldaláról négy perc alatt 30 stúdiöminöségü másolatot készít. A tervek szerint a berendezés az elkövetkezendő két évben a nagy budapesti es a megyei könyvtárak, valamint a kórházi könyvgyűjtemények rendelkezésere áll. A bibliotékák a támogatásnak köszönhetően a jövőben 200 cimes, immáron ismeretterjesztő műveket is közlő listáról válogathatnak, 1987 végéig a műsoros kazetták magyarországi árának egyharma- dáért, az alapítványból kapott támogatás megszűnte után pedig a kereskedelmi forgalmi érték feléért vásárolhatnak. A kazettákon leggyakrabban Bodor Tibor hangja szólal meg. Évente 500-600 órát (tehát majdnem 75 nyolcórás munkanapot) tölt a stúdióban felolvasással. Az órabére- a szövetség minden jószándéka ellenére- száz forint alatt marad. Hosszú esztendők óta töretlen lelkesedéssel, hűséggel végzi ezt, a sokak szerint monoton munkát. A dédapja meglett férfikorban veszítette el szeme világát. Egy másik rokona pedig vakon született. Talán ezért érezte úgy, hogy kötelessége a világtalanokat irodalmi élvezethez juttatni. Nemegyszer más színészi feladatait is hajlandó volt ennek a küldetésnek az érdekében háttérbe szorítani. Felolvasó napokon hajnali négykor szol Bodoréknál az ébresztőóra. Hogy megérte, arról általában a karácsonyi és az újévi ünnepek táján bizonyosodik meg: kedves telefonhívásokat, buzdító leveleket kap ilyenkor a hangoskönyvi tár kölcsönzőitől. Mint mondja, tanul is ezekből a véleményekből. Korábban mindig azt gondolta, hogy ha világtalanoknak olvas föl, akkor láttatnia is kell a cselekményt, a környezetet. De mint kiderült, épp ellenkezőleg: a szárazabb előadásmódot jobban kedvelik, kérik, bizza az ö fantáziájukra, hogy a szöveg mögé mit képzelnek oda. Gyanítottam, valamilyen cél hajtja Bodor Tibort, hogy ilyen emberfeletti erőfeszítésre képes . rászoruló embertársai érdekében. S valóban! Azt szeretné elérni, ho^y ha a vakok könyvtárában az esztendő januar elsejéén nulla óra nulla perckor bekapcsolnak egy képzeletbeli magnetofont, akkor a készüléken annak az esztendőnek az utolsó percében is olyan kazetta foroghasson, amelyen az ö felolvasása hallható. Egy évben 8760 óra van. Francia lovasok októberig vehetnek részt magyarországi lovastúrákon. A kethetes túra során 11 napig ülhetnek nyeregben. 8-14 személyből áll egy csapat, amely mellé idegenvezetőt és lovászt adnak. A kéthetes túra a lovasoknak 9100 frankba kerül.
