Amerikai Magyar Szó, 1987. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)
1987-05-14 / 19. szám
12. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thurrsday, May 14. 1987. cscdZcíd h áKurrifxrsa, A szívinfarktus okai < • f . | fi Jo néhány amerikai tudós, aki mar evti- zedek óta a szervek egyes területe elhalásának okait tanulmányozza, azt állítja, hogy a szívinfarktus nem természetes jelenség, hanem tálunk, emberektől függ. Szerintük, ha ismereteinknek csak a felét a gyakorlatban is megvalósítanánk, akkor felére csökkenne a szívinfarktusban elhunytak száma. Erre a megállapításra azért jutottak, mert az orvosok már régen megállapították, hogy az esetek nagyobb részében a paciensek önmaguknak köszönhetik megbetegedésüket, es mert a betegek jo része kezelhető. Nem is olyan régen még úgy véltek, hogy a szívinfarktusnak nem lehet elejét venni, hogy az öregséggel elkerülhetetlenül bekövetkezik. Egyesek még ma is igy vélik ezt. Egyre több azonban azoknak a szakembereknek a száma, akik nem ezt tartják. Meggyőződésüket nemzetközi statisztikai adatokkal támasztják alá. Ezek szerint ugyanis egyes országokban igen sokan, máshol pedig igen kevesen szenvednek ebben a bajban. Az amerikai egészségügyi szolgálat már 1948-ban elhatározta, hogy választ keres a kérdésre, miért jelentkezik szívinfarktus az átlagos polgárnál, s ily módon fölméri az embereket fenyegető veszélyt. A szakemberek fölmérésük helyéül egy kis, mindössze huszonnyolcezer lelket számláló várost Fraimingent választották, 5127 önként jelentkező, 30-62 éves személyt - 2282 férfit és 2845 nőt - választották ki. Közülük egy sem volt még szívbajos. Valamennyiüket alaposan megvizsgálták. Az orvosok megismerkedtek munka- és életkörülményeikkel, családi állapotukkal, szokásaikkal (dohányoznak-e, isznak-e), megtudták, szenvedtek-e már valamilyen fertőző megbetegedésben. Megállapították, hogy hat tényező járul hozza az infarktus kialakulásához: 1. /a koleszterinmennyiség növekedése a vérben, 2. /magas vérnyomás, 3. /dohányzás, 4. /a tüdő befogadóképességének csökkenése, 5. /szivmillködési zavarok, 6. /elhízás. A legnagyobb veszélyt a koleszterinmeny- nyisfeg növekedése jelenti. Az ötven évnél fiatalabbak közül elsősorban azok kaptak szívinfarktust, akiknek a koleszterinje 260-nál magasabb volt. Sokkal kevesebben betegedtek meg azok közül, akiknek a koleszterinje 2ZU vagy még kevesebb volt. Ma még - sajnos - nem tudjuk pontosan, hogy mennyi koleszterinnek kell a vérben lenni, mert ez az ember egyéni tulajdonságaitól és magától az országtól függ. A megfigyelt személyeknél a koleszterin átlaga 225 volt. Ez az átlag Japánban 150. Egyébként ebben az országban fele annyian szenvednek infarktusban, mint az USA- ban. A szervekben es a szövetekben lévő koleszterin szintje növekszik, amikor olyan táplálékot fogyasztunk, amelyben sok _ terLabdarúgás mészetes koleszterin vagy zsir van. A vérben kisebb mennyiségű koleszterin a normális anyagcsere eredményeként jelentkezik. Egyeseknél azért növekszik a koleszterin szintje, mivel valamilyen öröklött betegségben szenvednek, masoknál viszont azért, mert helytelenül táplálkoznak. Noha még mindig nem tudjuk pontosan, milyen szerepet játszik a koleszterin az infarktus kialakulásában, annyit máris megállapítottak, hogy a véredények, különösen pedig a szivet tápláló koszorúerek belső falán rakódik le. Minél több koleszterin van a vérben, annál több gyülemlik föl az ütőerek falán, és ezzel egyre jobban elzárja őket. Egyszer csak aztán egy vér- rog elzárja az ereket. Amikor bekövetkezik a koszorúerek trombózisa, szivizomin- farktus jelentkezik. Ma meg nem sikerült teljes mértekben megmagyarázni, mivel idéz elő a magas vérnyomás infarktust. Sót, még az sem ismeretes, hogy milyen vérnyomást kell normálisnak tekinteni. Általában úgy vélik, hogy az embernek akkor normális a vérnyomása, ha nem nagyobb annál a számnál, amelyet úgy kapunk, hogy éveinek számához hozzáadunk százat. Ennek azonban nincs tudományos alapja. Az említett kutatás során azonban bebizonyosodott, hogy kétszer többen szenvednek infarktusban azok közül, akiknek a vérnyomása 160, mint azok közül, akiké 120. A dohányzás is sokban elősegíti a baj kialakulását. Ezt bizonyítja az, hogy négyszer többen szenvedtek szívinfarktusban azok közül, akik naponta egy doboz vagy még több cigarettát szívtak el, mint azok közül, akik nem dohányoztak. A vérbe jutó nikotin hatására fölszabadulnak bizonyos vegyi anyagok, amelyek zavart idézhetnek elő a szív működésében, különösen azoknál, akik nem végeznek testi munkát. Azoknál, akik sohasem panaszkodtak a szivükre, az elektrokardiogram olyan elváltozásokat mutatott ki, amelyek a szívinfarktust átvészelt személyekre jellemzők. Az orvosok szerint ezek az elváltozások lappangó infarktusra utalnak; ez alig észrevehető, de azért zavart okoz a szív működésében. Ezeknél a betegeknél kétszer gyakrabban állhat be szívroham, mint a szívbajosoknál. Nem szabad lebecsülni a kövérség áltál jelentett veszélyt sem. Ha valakinek a testsúlya a normálisnál húsz százalékkal több, akkor kétszer nagyobb annak a lehetősége, hogy szívinfarktust kap. A férfiak nagy részének a testsúlya a 30-40. életévben alakul ki, s aztán nemigen változik. Ezzel ellentétben a nők annál kövérebbek, minél idősebbek. A kövérség gyakran kapcsolatban áll a magas vérnyomással, a koleszterin mennyiségével és a cukorbajjal. A Fraimingenben végzett kutatások bebizonyítottak, hogy a szívinfarktus megjelenéseben nagy szerepet játszik az is, hogy mekkora a tüdő befogadóképessege. Térfogata átlag 3.5-4.5 liter; ez a szervezet fölépítésétől függ. Ha a normálisnál AZ NB I. LABDARUGÓ MÉRKŐZÉSEK EREDMÉNYEI 27. forduló, 1987. május 9. i SIOFOK - MTK-VM ( 2:2 BÉKÉSCSABA - UP. DÓZSA 3:1 BP. HONVÉD - DUNAÚJVÁROS 3:1 FTC - SZOMBATHELY 1=1 RÁBA ETO - EGER 2:1 VIDEOTON - PÉCS 1:0 DEBRECEN - VASAS , 1:1 ZALAEGERSZEG - TATABANYA 1:0 MTK-VM UP. DÓZSA TATABÁNYA 37 pont 35 pont 32 pont LA PAZ: Befejeződött a dél-amerikai olimpiai labdarugó | selejtező rájátszásos tornája. Végül érvényesült a papírforma, a két legesélyesebb válogatott, Brazília es Argentina vívta ki az olimpiai szereplés jogát. A vasárnapi eredmények: Kolumbia- Argentina 1-0, Braz^ia-Bolivia 2-1. Becker beteg? Meglepő hirt közölt a DPA és a Reuter: értesülésük szerint tifusz-jellegíi betegséggel bajlódik Borisz Becker nyugatnémet teniszező. A kétszeres wimbledoni bajnok az idén már több versenyt virusos gyomor- bántalmakra utaló panaszok miatt feladni kényszerült. A hónap elejen a döntő előtt lépett vissza a dallasi tornáról, legutóbb pedig gyengeségre panaszkodott, amikor a montecarloi verseny első fordulójában kiesett. Armin Dassler, a Beckert szponzoráló Puma cég egyik vezetője a Neue Revue cimü nyugatnémet magazinnak adott interjúban azt nyilatkozta, hogy a teniszezőt tífuszhoz hasonló betegség támadta meg és gyógyulása hosszabb ideig is elhúzódhat. 0 Árukapcsolást terveznek az 1988. évi téli olimpiai játékok szervezői a jegyeladásban. A fél esztendeje tartó árusítás során szinte pillanatok alatt elkeltek a nyitó- es záróünnepség belépói? valamint a jégkorongtorna mérkőzéseire szolé jegyek, s telt ház lesz a műkorcsolya- es jégtáncversenyeken is. Minimalisnak mondható ezzel szemben az északi összetett siver- senyek, valamint a biatlonistak küzdelem- sorozatanak jegyeladása. kisebb, kétszeresére növekszik a szívinfarktus beálltának veszélye. Ez a baj gyakrabban jelentkezik azoknál, akik sokat ülnek és nem végeznek fizikai munkát. Ne gondoljuk azonban, hogy a testi munka az egyedüli mentség ez ellen a betegség ellen, de döntő fontosságú lehet kimenetelében. A rendszeres testi tevékenység fokozza a szív működését, ennélfogva hozzájárul jobb vérellátásához. Fogadjuk meg tehát az orvos utasítását és végezzünk fizikai munkát, mert igy négyszer növekszik annak eshetősége, hogy tovább élünk a szívinfarktus beállta után. Még valami van, ami hozzájárul a betegség kialakulásához: a fölösleges fölindult- ság, izgalom.
