Amerikai Magyar Szó, 1987. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)

1987-05-07 / 18. szám

Thursday, May 7. 1987. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 9. A végek egyike BODROG VIDÉKE "Tündérek és lidércek hazája a Bodrog­köz, ahol értelmes nyelven dalol a madár, lelke van a virágnak, es hitvallás erejevel élnék a mesek. Ha megállsz e földön, tiin- dérregét mond a vizek lilioma, kürtszót hallasz az őslápok mélyeiből - az alásüllyedt másvilág faluiból; és ha megásod a talajt, Árpád vitézeinek csontjai fehérlenek rád a barna hantok közül. Ha beszelsz a néppel, mely itt honos, olyan zene lüktet feléd a szavakban, hogy a szived egyszerre gyor­sabban veri vérütemeidet" - irta századunk elsÖ harmadában e táj szerelmes krónikása. Kantor Mihály a Bodrogközről. A Bodrog tája táborhelye - amint azt VÖrc marty megénekelte - a Zalánt kergető hŐs -árducos Árpád vitéz hadainak. Az ő k-pzelete e földön látja a honfoglalás idejének minden alakját, itt mozog a tábor, mely ha megindul, olyan, mint mikor a Mátrán "rengenek a tölgyek, fejeik meghaj­lanak ingva, s a nyihogö paripák, s hősök keveregve forognak..." De hol is fekszik e csudas táj? A Nagy­alföldnek északkeleti végében, a Tisza, Latorca és Bodrog által határolt területen. Több mint százezer hektáron. Délről a Tiszántúl és a Nyirseg-Rétkoz, nyugat­északnyugat felöl a He^yalja a közvetlen szomszédja, északról es keletről pedig a Nagyalföldnek a Bodrog- közön túl Nagy- mihály és Ungvár felé terjeszkedő észak­keleti szele. MEGSZELÍDÍTETT VADVIZEK? E tájon évszázadokon (át a természet bi­zonyult erősebbnek. Am az ember nem adta föl a harcot. Tovább szabályozta a folyót és ásta a csatornát, építette szün­telenül a gátat, s tette termove az évszáza­dos lapot. Mert itt az időjárás is az ember ellen dolgozik. Télen is igy van. Vonatok akadnak el az ország más vidékein a hava­zások miatt, ám a Bodrogközben kifagy­nak a hótakaró nélkül álló vetesek. A ter­mészetnek egy-egy újévi vagy t Mátyás-na- - : szeles, havas nekibuzdulása úgy kipótol­' a száraz telek hiányait, hogy csak a ményen tud kimászni házából a bodrog­zi ember, mivel a ho oly magas, mint 11CÁ zan a tetőalja. De kacaghatnak a bodrogközi vizek, felhők, lápok lidércei - mint mondottam -, az ember nem adja föl a harcot. Az 1896 óta folyó tervszerű csatornázás, valamint a Tiszakarádon és Riesen működő szivattyú­telep eredmenyekent egyre nagyobb terü­leten szorul a belvíz a felszín ala, s ma már Karád térségében az egykori csónak- átkelŐ helyen háromezer hektárnyi földön terem a búza és a kukorica, az előbbi hek­táronként 4.5, az utóbbi 6 tonnát is. Sáros­patak környéken is 4500 hektárnyi területen vált miivelesre alkalmassá a föld, de 25 ezer hektárnyi láp termővé tétele még hátra van. Hogy ehhez mennyi időre van szükség? A bodrogköziek úgy tervezik, hogy a nagyobbik hányadát évtizedünk végére, a maradékot pedig 1995-ig meg­csinálják. Be szép is volna, épp a csator­názás megkezdésének 100. évfordulóján jelenteni: pegszeliditettük a Bodrogköz vizeit, termővé tettük a földjét mind! ' ELNÉPTELENEDŐ KÖZSÉGEK Lakói száma egyre csökken. Ma nyolc­vanezren élnek itt, közülük is 36 ezren a két városban: Sátoraljaújhelyen és Sáros­patakon. Egyes területeken az iskolák is elnéptelenednek. Hogy milyen gyorsan, arra álljon itt Cigandnak, a Bodrogköz legnagyobb községének példája, ahol 1960- ban 900 tanulót számoltak, de tavaly már csak 506 gyerek koptatta a padokat. I A községekben maradnak hát az időseb­bek, akiknek mindenhol napközi otthont epitettek a tanácsok, amelyek még nem oldják, de legalább enyhítik a mindennapos gondokat. De ha lehet is közlekedni - hiszen nincs rnindig( tel -, akkor is ritkán és drága pén­zért járnak a buszok. Mert 1979-ben meg­szüntették a kisvasutat, amellyel Zemplén- agárdról, Kenézlőről és Füzérkomlósról el lehetett jutni Sárospatakra, méghozzá néhány forintért. Rég volt, szép volt... Ma a zemplénagárdi polgár száz forintot fizet a buszjegyért, hogy Sárospatakra es onnan vissza jusson otthonába. S ha netán a megyeszékhelyre, Miskolcra kell mennie, akkor ennél is sokkal többet, mert 165 kilométert utazik oda és ugyanannyit vissza. A cipő, amit legközelebb Sátoral­jaújhelyen tud megvenni, 120 forinttal drágább neki, mint a városlakónak, hiszen a buszköltséget is fizeti, hogy hozzájusson. Hogy léteznek munkásszállitó buszok es azok olcsóbbak? Ma még igen. De félő, hogy a szorító gazdasági helyzet miatt a vállalatok vagy a járatásukat vagy a kedvezményes költségtérítéseket szüntetik meg, s nem is hibáztathatok érte. NEM ISMERIK A MEGYEI TERVEKET De elég a panaszból. A Bodrogtájon éppen •"T* i elég büszkélkednivaló is akad. Kezdjük mindjárt a már említett két városával, amelyek egymástól mindössze 12 kilométer-] nyi távolságra vannak. Sárospatak és Sátor­aljaújhely. Egymáshoz való közelségük korántsem jelenti egyformaságukat. Mig Patak a felvidék egykori szellemi központ­ja, az iskolahálózatáról, kulturális hatá­sáról, sajátos, szinte egyedülálló hangula­TERJESSZE LAPUNKAT tárói hires, addig Ujhely a gazdasági életet meghatározó szerepéről. Patak van a ked­vezőbb helyzetben. Hozzá a Bodrogközből mindössze öt község tartozik (Kenézlö, Viss, Zalkod, Györgytarló, Vajdácska), melyek lakóit kevésbé sújtják a fent emlí­tett gondok. Aki akar es tud dolgozni, öt­ven kilométeres körzeten belül talál magá­nak munkát; aki háztáji tevékenységgel akarja kiegészíteni jövedelmet, megteheti; aki szakmát akar tanulni, az 20-25-félé- bÓl választhatja ki magának a neki tetszőt; gimnázium is van Patakon, és ott van a több száz eves múltra visszatekintő Co- menius Tanítóképző Főiskola is. A városban es a környező kö’zségekben dolgozók 12 ezres tábora évente 3.5 mil­liárd forint értéket hoz létre, közülük a legtöbben - 1100-an - a Csepeli Ruhaipari Gépgyártó Vállalatnál majdnem 650 mil­lió forintot. De van itt üdítőital- és kerá­miagyár, ruházati szövetkezet, építőipari vállalatok, erdőgazdaságok, állami gazda­ság és vannak mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek is. Ez utóbbiból három, és - mert jól működő melléküzemágakat létesítettek a fővárosban - egy sem veszte­séges. Jól megy hát a sárospatakiaknak, s a környéken élőknek? Igazából nem pa­naszkodhatnak, de fejlődni, gyarapodni szeretnének. Mérő Miklós A mormon egyház küldöttsége Budapesten Russel M. Nelson vezetésével rövid láto­gatást tett Budapesten a mormon egyház küldöttsége. Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke meg­beszélést folytatott a mormon egyház amerikai és európai központjának képviselői­vel. A delegációt fogadta Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. Törley — Kanadában Ötéves együttműködési szerződést kö­tött a kanadai Shenley céggel a Hungaro- vin Borgazdasági Kombinat. Ennek lényege, hogy a száraz pezsgőt a Hungarovin palac­kozza, s a kanadai cég ragasztja az üve­gekre a címkét. Ily módon az év végéig harmincezer palack pezsgő utazik a ten­geren túlra, ahol Ontario állam egyik üzlet- hálózatának 300 boltjában árusítják majd a Törley pezsgőt. Ezenkívül december végéig a Hungarovin még kétszázezer pa­lack bort és pezsgőt szállít Kanadába az együttműködési szerzórdés kereteben. A Hungarovin tőkés exportja az idén eléri az 5.5 millió dollárt, s jövőre mintegy húsz­százalékos növekedésre számítanak eze­ken a piacokon, ahol a vevők az osztrák, olasz és nyugatnémet borhamisítások után főként palackos bort és pezsgőt keresnek. DETROITI HÍREK HOL KAPHATÓ ,A MAGYAR SZÓ és az ÉVKÖNYV? Delray Party Store, 7900 W Jefferson / Detroit, Mich. 48209 Detroit es környéke lapkezelője: Miklós György, 11255 AHen Rd. Apt. 420. Southgate, Mich. 48195 Telefon: 287-2856

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents