Amerikai Magyar Szó, 1987. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)
1987-04-02 / 13. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Apr. 2. 1987. Hive va^yok( annak, hogy azok, akik munkájukat jól végzik, megfelelt!» ellenszolgáltatást, fizetést kapjanak. Éppen ezért nagy meglepetéssel, sőt felháborodással olvastam, hogy Koch polgármester évi $20,000-os fizetésemelest kap, ami azt jelenti, hogy 6 lesz a legmagasabb fizetéssel rendelkezi) polgármester az országban (évi $130,000.-) Vajon, megérdemli ezt Mr. Koch? Nézzük a tényeket. Évtizedek óta nem volt annyi botrány a városi vezetőség koreben, mint az o uralma alatt. Visszaélésekben, megvesztegetésekben számos városi tisztviselőt bűnösnek találtak, mint Lester N. Shafrant, a Parking Violation Bureau igazgatóját, Michael J. Lázárt, a városi közlekedési adminisztrátort és több, mint egy L. Shafran tucat magas tisztviselőt vád alá helyeztek. Koch polgármester park-igazgatója képtelen volt rendbehozatni a Central Park korcsolyapályáját, noha milliókat költött arra. Most jön a hir, hogy a város börtönei túlzsúfoltak, nincs hely az újonnan letartóztatottak számára. A polgármester kezdeményezésére egy átkelő hajó- M. Lazar ból börtönt csinálnak. Az eredeti terv szerint január 1-re kellett volna ennek megtörténnie és a költség 4.86 millió dollár lett volna. Mondani ( sem kellj hogy eljött január 1. es a munkaiatok meg nagyban folytak. Vegre 148 napi késessel elkészült a börtön és az átalakitasi költség 4.86 millióról 8.2 millióra szökött fel, ami majdnem 100 százalékos emelkedést jelent. A város 21 rendőri körzetében a gyilkosságok száma 50%-kal emelkedett ez évben, a múlt evihez viszonyítva. Négy rendőri körzetben a gyilkosságok szama több, mint 100%-kal emelkedett. A tények azt mutatják, hogy a gyilkosságok részben a kábítószerek elterjedésének következményei. A városi közbiztonság (különösen a szegény negyedekben) állandóan hanyatlik. Ehhez kell hozzáadni a hajléktalanok tarthatatlan helyzetét, a közlekedés egyre bosz- szantóbb hiányosságait, s azt, hogy egy- egy csalad részére épített lakásokban sokszor két-harom család húzza meg magát. Ezek után minden objektiv szemlélő arra a következetésre juthat, hogy Koch polgár- mester nemcsak, hogy nem érdemli meg a 20,000 dolláros fizetésemelést, de a 110,000 dolláros fizetés is túl magas, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az idős polgárok társadalmi biztosítási jutalékát csupán 1.3 százalékkal emeltek. LUSZTIG IMRE TAMPA, Fia. Fiatalok csoportja három napon át tiltakozott a 23 éves Melvin Eugene Hair fekete lakos meggyilkolása ellen. David D'Agreste 23 éves rendór állítása szerint Hair ellenállt a letartóztatásnak e's ekkor ő "fojtogató Ölelést" (choking hold) alkalmazott, ami Hair halalat okozta. TERJESSZE LAPUNKAT U. EISENZWEIG : Zangwill és Minden történet hallgatásra ítél egy másikat. A cionizmus történetében az a különös, hogy a vele foglalkozó tudományos munkák, bármilyen tendenciájuak legyenek is, megannyi kiáltó csönddel terhesek. Az egyik ilyen hallgatásnak Israel Zangwill az áldozata, aki a századfordulón jelentős szerepet játszott a zsidó nemzeti mozgalomban. A Zangwill körüli csönd sokatmondó: jól jelzi, mi az, amit a mai izraeli hatóságok nem vállalnak a cionizmus történelmi hagyatékából. ( Theodor Herzl 1895-ben Londonban találkozik először Zangwill-lal. Találkozásuk (amelynek során megegyeztek( abban, hogy elodázhatatlan egy önálló zsidó állam létrehozása) szinte jelképe azoknak a mélyreható változásoknak, amelyek szétbomlasztottak a korabeli zsidó társadalmat. Az újságíró Herzl, aki Bécsben tanúja volt a Dreyfus- pör felkavarta antiszemita hullámoknak, épp akkor irta meg a cionizmus alapító szövegét. Israel Zangwill, aki a londoni East- End gettójában töltötte ifjúságát, ismert iró volt akkor, sőt már megindult azon az utón, amelyen, hátat fordítva a hagyományos zsidó társadalomnak, épp abba a nemzetközi világba sikerült beilleszkednie, ahonnét Herzl mindenáron ki szeretné vezetni hitsorsosait. A találkozás tehát ' kétféle - egymással szimmetrikus - elutasítást egyesített: mig Zangwill a gettót utasította el, Herzl az asszimilációt. Nem csoda, hogy az az utópisztikus világ, amelyben a zsidó kultúra szabadon kibontakozhatik, mind Herzl, mind Zangwill elképzeléseiben egyformán távol esik a zsidó hagyománytól és a környező nem zsidó társadalomtól. Ez a képzeletbeli helyszín, ez a megálmodott terület a találkozási pont kettejük között. Ettől az időponttól fogva Zangwill mindig Herzl mellett áll ennek minden harcában, de főleg a megszerzendő terület körüli csatározásokban, sőt Herzl 1904-ben bekövetkezett halála után, sokszor magával a mozgalommal is szembefordulva, Zangwill tölti be egeszen az 1905-ös "pártszakadásig" a leader szerepet. Már csak azért is fontos tanulmányozni Zangwillnak a leendő állam területével kapcsolatos politikai nézeteit, mivel ezek a nézetek rávilágítanak arra, mi az, amit az akkor nyolcesztendős cionista mozgalom - gyakorlatát megkönnyítendő -' végül is száműzött ideológiájából. Mindenekelőtt azt kell hangsúlyozni, hogy a cionista mozgalom első (1897-tól 1905-ig terjedő) időszakában nem a Sionba való visszatérés, a bibliai próféciák valóra váltása a lényeg, hanem az autonómia álma, az, hogy végre megtalálják azt a területet, amely, úgy hiszik, megoldás a diaszpóra problémáira. Ebben az időben tehát ( nem a Visszatérés a cél, hanem a Távozás. A Sionba való visszatérés fogalma persze fontos továbbra is. Am éppen itt, az ideológia szintjén nyilatkozott meg Zangwill cionizmusának sajátossága, amely, szembefordulva a hagyománnyal, bármilyen területen megvalósíthatónak vélte a zsidó államot. A hagyomány szerint Sión minden vállalkozás forrása, Herzl és Zangwill szerint viszont Sión (vagyis a diaszpóra elhagyása) csak következmény, az antiszemitizmusnak, a probléma szükségszerül megoldásának következménye. A hagyomány azt hirdeti, hogy a zsidóknak egy nap el kell jutniuk Erec-Izraelbe, Herzl es Zangwill viszont azt, hogry a zsidóknak el kell hagyniuk a diaszpórát. A Távozás és Visszatérés közti oppozia cionizmus ció rendkívül fontos. Egyrészt jól jelzi, hogy a történelmi cionizmusnak humanisták és pozitívak, nem pedig misztikusak voltak a motivációi. Másrészt, és ez a lényeg, meghatározza a cionizmus állasfoglalását a keresett terület jellegét illetően. Nem vitás, másként látja az ember a celt, aszerint, hogy az a hely vonzza-e, ahová igyekszik, vagy onnan akar mindenáron elkerülni, ahol van. Ha menekül az ember, nemigen törődik vele, hol fog kikötni. Maga Herzl is "meghatározatlan" területről beszél A zsidó állam cimü müvében. Csakhogy e nézet racionalitása rögtön összeütközött egy szociológiai ténnyel: a hagyománnyal. Nem csoda, hogy az 1905-ös cionista kongresszus elvetette Zangwill Ugandára vonatkozó javaslatai. Ahogyan a kongresszus megfogalmazta: vagy Palesztina, vagy semmi. Ez a döntés, amelynek következtében Zangwill és "territorialistáknak" nevezett társai szakítottak a mozgalommal, egyszer s mindenkorra véget vetett a képzeletbeli terület jellegevei kapcsolatos vitáknak. A vitat az alabbi kérdésben sűríthetjük Össze: vajon kizárólag Palesztináról lehet-e szó, vagy beéri a mozgalom bármilyen területtel, amely alkalmas egy autonóm állam létrehozására? Hogy megértsük a kérdés jelentőséget, nem árt szemügyre venni, milyen belső ellentétekkel küzdött a cionista mozgalom a XIX. század legvégén. A cionizmus eredetét sajátos kettősség jellemzi, amely a keleteurópai zsidóságot szembeállította a nyugat-európaival. Nem vitas, az ipari forradalom keleten is, nyugaton is szétzilálta a hagyományos élet társadalmi, gazdasági és politikai kereteit. Azzal, hogy a zsidó társadalmat megfosztotta minden gazdasági létjogosultságától, az ipari forradalom kimozdította, ha ugyan nem kiűzte a zsidókat hagyományos környezetükből. Mindamellett az ipari forradalom más körülmények közepette ment végbe Oroszországban es Lengyelországban, és más körülmények kozott Franciaországban, Németországban es Angliában. Nyugat-Euró- pában a zsidók könnyűszerrel integrálódhattak egyénileg a születő ipari társadalomba. Keleten viszont, ahol munkanélküliséget eredményeznek a gazdasági átalakulások, es ahol a nyugat-európai országokkal ellentétben meg sem fogalmazódott az emberi jogoknak és a politikai emancipációnak a követelménye, az effele integráció teljesen lehetetlen. Nyugat-Európában az egyén társadalmi mobilizáció^ szétfeszíti a zsidó társadalom kohézióját, mig keleten az egyéni megoldások lehetetlensége folytán szinte ( érintetlenül megőrződött a hagyományos judaizmus. (folytatjuk) MAGYAR UROLÓGUS Or. George Klein Cornell-diptomás, a Mount Sinai kórház szakorvosa RENDELŐK: 120 East 79th St., New York, N.Y. 10021 110-45 Queen* Blvd. Fore* Hills, N.Y. 11375 Telefon: (212) 744-8700 RENDELÉS ELŐZETES BEJELENTÉSRE: • Prosztata problémák • FoKctowy • Húgyúti fertőzések # Impotencia • Vesekő O Vese- ás káfyagdoganatok 24 ÓRÁS DÍJTALAN TELEFON-KONZULTÁCIÓ Medicare-t és Blue Cross-Blue Shield biztosítást elfogadunk
