Amerikai Magyar Szó, 1987. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)

1987-03-26 / 12. szám

4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March 26. 1987. TOVÁBBI SEGÍTSÉG A "KONTRÁKNAK" végre nyilvánosan, ország-világ előtt is, felemelte tiltakozó szavat _ a^ Demok­rata Part nevében annak szószólójaként Wright demokrata képviselő, a Képviselő- ház demokrata többségének vezetője, minap az NBC TV reggeli adásán és a leghatározottabban elitélte a jelen kor­mányzat, az elnök közép-amerikai poli­tikáját. __ ( Wright képviselő szerint a közep-ameri- kai kérdést nem durva fegyveres erőszak­kal, a "kontráknak" a törvényes nicara- guai _ kormány polgárháborúval való meg­döntésére törekvő támogatásával, az ottani kikötők elaknásitásával, fegyveres, repülőgéptámadással, ártatlan polgári lakosság meggyilkoltatásával, , terrorak­ciókkal, azaz az Egyesült Államoknak Nicaragua ellen közvetve, a kontrák ál­tal folytatott illegális háborújával kell megoldani. Wright képviselő határozottan ellenez­te a kontráknak még tavaly adományozott, azonban felfüggesztett $40 milliós kato­nai segely azonnali, további folyósítását. Bryon Gumbel, NBC TV-riporter kérdései­re elismerte, hogy abban az esetben, ha a Kongresszus megtagadná a kérdéses $40 milliós segély folyósítását, Reagan elnök minden kétséget kizáróan "megvé­tózná" a Kongresszus, az amerikai nép döntését képviselő testület határozatát, hiszen csak a közelmúltban, múlt szom­baton, Reagan elnök a "kandalló-mellet­ti" rádió-beszédében is "követelte, kipa­rancsolta a Szovjetuniót Nicaraguából es Afganisztánból" s világszerte köztu­domású már, hogy minden rendelkezésé­re álló módon Ortega elnöknek és kormá­nyának erőszakos megdöntésére törekszik, holott a kontrák katonai vezetőségének immár 3. vezető egyénisége vált ki a felkelők soraiból. Ha ez igy megy tovább, lassanként a több, mint 10,000 f®t szám­láló, a jelenleg USA kormányzat által támogatott, fizetett, "zsoldos hadsereg", mely eddig gyilkosságok, terror-cselek­mények, újabban ártatlan polgári lakosság ellen elkövetett atrocitások mellett donto katonai sikereket nem volt képes felmu­tatni a túlnyomó többségben lévő nicara- guai hivatásos hadsereg ellen, egyszerűen "széthullóban" lesz. Wright képviselő, a Demokrata Párt szószólójának fenti bátor, kiállása csak őszinte elismerést érdemel. Dr. B. L. BONN. Helmut Kohl kancellár bejelentette, hogy törekedni fog szorosabb kapcsolat teremtésére a Szovjetunióval, ami a két ország elónyere valna. A LETELI ER-GYILKOSSÁG UTÓÉLETE ROBBANÓ DOSSZIÉ Dr. GERGELY ANNA BELGYÓGYÁSZ SZAKORVOS korházi affiliációval (magas vérnyomás, cukorbetegség, szív, tüdő, máj, gyomor és egyéb megbetegedések) • Teljes kivizsgálás. Rendeles: előzetes bejelentésre hétfő, szerda: délután 3.30 - 6 óráig kedd, péntek: délelőtt 9 - 1'óráig 330 E 79th St# 1-D New York, N.Y. 10021 (1st és 2nd Ave. között) Tei.: (212) 737 0370 Medicare-t és privát biztosítást elfogadok "A terrorra és hazugságokra épülő Pi- nochet-rendszer most fennállása óta a legsúlyosabb erkölcsi válságot éli át"- # állítja Gabriel Valdes, a chilei keresz­ténydemokrata párt elnöke annak kapcsán, hogy Washingtonban több évi szünet után újra felnyitottak a Letelier-gyilkossag dossziéját. A merénylők személye eddig is ismert volt. De ho^y végeredményben kit is terhel a felelősség a döntésért, a parancs kiadásáért - ez foglalkoztat­ja most a chilei közvéleményt. A diktatú­ra mérsékelt ellenzékének számitó keresz­ténydemokraták vezetője aligha hagy kétséget: "Pinochetnek és a katonai jun­tának le kell vonnia a tanulságokat: mo­rálisan lehetetlenné vált, hogy a tábornok­elnök 1989-ben újra jelöltesse magát a legmagasabb állami méltóságra." A baloldalt tömöritő Népi Demokrati­kus Mozgalom, az emberi jogok chilei bizottsága, a több tucat szakmai csopor­tosulást és szakszervezetet képviselő úgynevezett polgári gyűlés - mikent Juan Francisco Fresno santiagói bíboros is - sürgeti a gyilkosság hátterének felderí­tését. A közhangulatra jellemző, hogy meg a jobboldal új szövetsége, a Nemzeti Megújulás Pártja is állást foglalt az "ügy tisztázásáért", minthogy a találgatások ártanak "a hadseregről alkotott képnek". Az Egyesült Államok szövetségi bíró­ságán hangzott el február 4-én az a vallo- más, amelynek hullámai ekkora vihart kavarnak Chilében. Nem véletlenül. Ar­mando Fernandez Larios chilei állampol­gár jelent meg, több mint hétéves késés­sel a washingtoni bírák előtt. 1979-ben már megidézték, gyakorlatilag fó'vádlott- ként két másik magas rangú chilei tiszt társaságában, ám akkor Santiago elutasí­totta a kiadatási kérelmet. Fernandez ezúttal sem hazai jóváhagyással cseleke­dett. Január végén Írásban jelentette be feljebbvalóinak, hogy távozik a hadse­reg kötelékéből. Ezután - miként a londo­ni Financial Times is feltételezi - való­színűleg az amerikai titkosszolgálat em­bereinek segédletével hagyta el Santia­gói. A "fÓnÖK"parancsa? Az őrnagy, az egykori titkosszolgálat, a DIN A korábbi ügynöke mostani vallo­másában megerősítette mindazt, ami egyébként is tudott volt az 1979-es tár­gyaláson: a DIN A szervezte még 1976- ban Orlando Letelier washingtoni számű­zetésben élő ellenzéki politikus meggyil­kolását. Távirányítású pokolgép robban­totta fel Washington belvárosában, a chi­lei misszió közelében azt a gépkocsit, amelyben Letelier amerikai titkárnője, Ronnie Karpen Moffit társaságában uta­zott. Neve azért, került fel a DINA halál­listájára - például a Buenos Airesben meg­gyilkolt Prats tábornok, Salvador Allende elnök volt főparancsnoka mellé -, mert múltjából adódóan , kitűnő kapcsolatai voltak az Egyesült Államokban. Orlando Letelier az 1973. szeptember 11-i Pinochet- puccs előtt a baloldali Népi Egység kormá­nyának washingtoni nagykövete, majd külügy- es hadügyminisztere volt, még korábban pedig az Amerikai Államok Szervezetének washingtoni központjában dolgozott, s egy ideig betöltötte az Ameri- ka-közi Fejlesztési Bank igazgatói tisz­tét. Ismeretségét és kétségtelen tekin­A iPinochet-rendszer támasza. télyét kamatoztatta a diktatüraellenes harcban; nem kis szerepe volt amerikai törvényhozók meggyó'zésével abban, hogy a carteri emberi jogok jelszavainak idő­szakában a hivatalos Washington hozott néhány látszatintézkedést Pinochet "meg- fenyitésére." A három évig tartó akkori nyomozás alkalmával csak a kis halak kerültek a hálóba, igy egy Townley nevű amerikai, aki chilei felesége révén került kapcsolat­ba a DINA-val, továbbá néhány kubai ellenforradalmár. Santiago kiadta Town- leyt, aki aztán bevallotta, hogy Fernan­dez Lariosszal - hamis nevekre kiállított diplomata-útlevelekkel érkeztek az Egye­sült Államokba a merénylet végrehajtásá­ra. Amikor az amerikai hatóságok a dip­lomáciai okmányok ügyét firtattad Santia- gónál, az útlevelek egykori kiállítója, az időközben külügyminisztériumi proto-. kollfónökké előléptetett Osorio "öngyil­kosságot" követett el. Minő véletlen, hogy aznap hivatalából Contreras tábor­nokkal, a DINA akkori vezetőjével együtt ment haza. Az Egyesült Államok hiába kérelmezte Contreras kiadatását, akit a gyilkosság eszmei atyjanak tartottak. Ez utóbbi feltételezést Fernandez most megerősítette: mindvégig ő maga is volt főnökének utasítását követte. A tárgya­láson ekkor robbant a j rejtett politikai bomba: Fernandez február 4-i vallomásá­ban hivatkozott Contreras szavaira, mellek szerint a parancs magától a "fonóktól", tehát Pinochettől származott. Az Egyesült Államok santiagói nagykövete még aznap a | chilei külügyminisztériumban "együtt­működést" kért a tanúvallomásban fog­laltak- tisztázására, ám másnap - miként az International Herald Tribune jelentet­te - válasz nélkül volt kénytelen hazaér­kezni jelentéstételre. Azért túl sokáig mégsem kellett várni Pinochet reagálásara. Fernandez Larios "dezertőr, amennyire én értesülve vagyok, súlyos anyagi gondjai voltak" - hangzott a szűkszavú, ám egyértelműen a tanú befeketitését célzó fogalmazás. Ezzel egy időben az IPS hírügynökség Washing­tonból azt közölte: a külügyminisztérium egyik szóvivője elzárkózott annak meg­válaszolásától, hogy a Contreras tábornok­(folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents