Amerikai Magyar Szó, 1987. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)

1987-03-19 / 11. szám

HAZAI TAJAK Autóval Afrikákul A HÁROM MAGYAR UTAZÓ Afrikából jöttek, különös ismertetójelúk: csokoládébarnara sültek. Nem volt nehéz fölismerni a távoli földrészt megjárt ex­pedíció tagjait. Dr. Salamon András misz- szionariuskalap- öan tíiht fel, Gams Judit pedig egy óriásteknöe pán­célját fogta a hó­na alatt. Róka Gábor egy vizi tá­borból készült díszes korbácsot szorongatott a kezében. Nyolcvankét nappal ezelőtt indult el a három magyar, hogy meg­ismételjen egy hatvanegy évvel korábbi különleges utazást. Esterhazy herceg 1926-ban kerekedett fel, hogy gép­kocsijával bejárja Kelet-Afrika veszélyes- egzotikus tájait. Bátor honfitársainkat még egy cél vezérelte: tisztelegni kívántak Teleki Sámuel emlékének, aki száz évvel ezelőtt - 1887-ben - tett meg nagy utat Afrikában.-A több mint tizenháromezer kilométeres autóúton bejártuk Kenyát, Tanzániát, Zam­biát, Zimbabwét és Botswanát - mondta dr. Salamon András, a Videoton mérnöke. Hosszasan sorolhatnám élményeinket errÓl a majdnem három hónapos kalandról. A legmelegebb pillanatokat a Kalahári- si­vatagban éltük át, ahol ötven fokot muta­tott a hőmérő. A tanzániai nemzeti park­ban két felbőszült elefánt kergette meg terepjárónkat. A zimbábwei határon, az éjszaka leple alatt fegyveresek rontottak ránk és életünkért tetemes Összegű dollárt kértek.-Lenyűgöző látvány volt a Victoria-viz- esés, és a Kilimandzsáró, amit mindkét oldaláról megcsodálhattunk - vette át a szót Gams Judit újságíró, aki az utazás előtt konyvirásra kötött szerződést a Kos­suth Könyvkiadóval. - Több száz méter filmtekercs is van a birtokunkban. Megörö­kítettük például találkozásunkat egy bantu törzzsel, Zambiában pedig magnóra vehet­tük a tonga törzs eredeti zenéjét. Magyar fogorvos DR. KALKÓ ILDIKÓ A New York Egyetem Fogorvosi Karának tanársegéde. 97-52 64th Ave. Forest Hills, NY 11374 (közel a Queens Blvd.-hoz, az N és GG földalattival) Rendel: minden nap, előzetes bejelentés alapján Foghúzások * Tömések * Koronák-Hidak Gyökérkezelés (Root canal) * Protézisek Modern kozmetikai bonding Gyors javítások Telefon: (718) 275-7552 BIZTOSÍTÁSOKAT ELFOGAD 1936. március 21-23-án Gömbös Romában találkozott Mussolinivel és Schussniggal, e külpolitikai lépéssel is megerősítve II. számú miniszterelnökségét. Nyílt titok volt már az is, hogy Gömbös "barátságot tart" a németek "Führerjével" is. Szálasi úgy érezte, hogy nincs veszteni való ideje. Ha nem tesz - méghozzá sürgősen - valamit, akkor Gömbösek elhalasszák előle a ba­bért. Ismét íróasztalához ült és - ezúttal Hitler JMein Kampfjából is merítve, - megír­ta "Az ut és cél" cimü kéziratát. E munká­jában elméletei összeget elnevezte "Hun- garizmus"-nak, számítva arra, hogy a "Hun­gária" szó már eleve tiszteletet vált ki a forradalmasítani kívánt alsó-közeposz- tályból és munkásságból. "A Hungarizmus: ideológiai rendszer, - irta - Ez a nemzeti­szocialista világnézet magyar gyakorlata és a kor szellemisege. Ez nem Hitlerizmus, sem fasizmus, sem antiszemitizmus, hanem hungarizmus." (1936). Nicholas M.Nagy- Talavera angolul is megkisérli ismertet­ni Szálasi elméleteit a The Green Shirts and the Others című könyve 115-122. ol­dalain, de megjegyzi, hogy ez nem könnyű feladat, mert Szálasi rendkívül komplikál­tan sz'ótte mondanivalóját. (115 o.) Szemlél­tető példaként említette meg, hogy - Szá­lasi szerint - a szocial-nacionalizmus nem más, mint "az élet egyetlen valóságos fizi­kája és biológiája."(?) (Lackó Miklós említi 1966-ban irt Nyilasok, nemzetiszocialis­ták cimü könyve 111. oldalán, hogy Szálasi - mikor szemére vetették 1938-as tárgya­lásán, hogy teóriája ködös, kaotikus, ért­hetetlen, - azt válaszolta : "Isten is káosz­ból teremtette e világot!") A Marxtól, az orosz szocialistáktól és Hitler "Mein Kampfjából" kölcsönvett el- mélet-zuhatag elején, a leendő népvezér mindjárt tisztázta, hogy ő azért fáradozik, hogy rendbehozza az elnyomott alsóbb társadalmi osztályok helyzetet. Másodszor: elméletének gyakorlatba helyezése megold­ja majd a Kárpát-medence magyar ural­mának problémáját, méghozzá sokkal enge­dékenyebben - a nemzetiségek felé -, mint ahogy azt akár a Bethlen-csoport, vagy a Gömbös-csoport próbálta, vagy tervezte, írásából feltűnő volt az, hogy ideológiája korántsem követelt olyan erőszakos prak- szist a zsidóság felé, mint azt későbbi, 1944-es fellépése után gondolnánk. Úgy vélte, hogy a nemzethez majdan visszatérő nemzetiségek boldogan fogják fogadni a "Szent Korona Országaihoz" való meg­térést. Tervezett uj federációjában a nemze­tiségeknek autonómiát kívánt adni minden olyan területen, ahol a lakosság 80-90%-át az illető nemzetiség nyelvét beszélő lakos­ság teszi ki. Úgy gondolta hogy a nemze­tiségeket sértené, ha a Kárpát-medencét egyszerűen újra "Magyarországnak" nevez­nek el, tehát ehelyett a "Kárpát-Duna- Nagy-Haza" elnevezést ajánlotta. Ezen­kívül gyakran használta a "Tájország" el­nevezést is. A "táj"-frázissal azt próbálta kifejezni, hogy a magyaroké lenne az al­föld, a németeké a domb és a többi nemze­tiségé a hegyvidék, de azt nem részletez­te, hogy mi lenne a dombvidékes Dunán­túllal, vagy pl. a felvidéki, magyarlakta városokkal. Horvát-Szlavoniát külön, félig— Önálló, de magyar felügyelet alatti ország­ként helyezte bele ebbe a világképbe és érdekes, hogy a horvátoknak mindjárt "odaadta" Dalmáciát és Bosznia-Herce­govinát is. Erdélyt pedig "Erdélyországnak" titulálta, nyilván éreztetve ezzel, hogy Erdélynek az anyaországtól független tör­ténete is van. Az uj állam "alapítójának" a magyar hadsereget képzelte s szerinte a haderő feladata - többek közt-az is, hogy a nemze­tet visszakényszeritse a vallás, a hazafi- ság és a fegyelem oszlopai közé. Az uj "Kárpát-Duna-Nagy-Haza" - a régi Magyar- országgal azonos - határait Anglia, Fran­ciaország, Hollandia és Oroszország kell garantálja. Érdekes és feltűnő, hogy "Az Ut és Cél" 1936-ban irt elsŐ "hungarista" verziója kihagyta Németországot a nemzet­közi garancia aláírói közül! (1938 után - nyilván mélységesen meghatva Hitler sikereitől -, egész Nyugat-Európát és Orosz­országot is a "német rend" hatáskörébe "utalta", mig Dél-Kelet-Európára nézve a "Hungarizmust" vélte irányadónak.) (Ha ehhez még hozzávesszük azt, hogy Szálasi "Hungarizmusa" Japán hatásköré­be "utalta" nemcsak Ázsia, de Amerika fölötti felügyeletet is, akkor már kialakul bennünk, hogy a hivatására készülő "nemzet- vezetŐ" hogyan osztotta fel a világot Hit­ler, a japán császár és - önmaga között...) "Az Ut és Cél" oldalain annak Írója kihang­súlyozza, hogy létesítendő országában a "munkás-béke" elmélete válna gyakorlat­tá. Magyarország lényegében paraszt-or­szág maradna, de fejlett iparosítással kom­binálva. A magyar társadalom "osztálynél­küli társadalommá" fog válni, melyben a parasztságra fog hárulni a nemzet fenn­tartása, a munkások fogják felépíteni az uj államot és az intelligencia válik az in­tézkedések vezetőjévé. Látható, hogy Szá­lasait "megtermékenyítette", amit Marx­tól és Lenintől olvasott az "osztálynélkü­li társadalomról" és a "munkas-paraszt- értelmiség" szerepéről, de Hitler "Mein Kampfja" is érezteti mondataiban hatását. A parasztságban Szálasi nem bízott; túlsá­gosan konzervatívnak tartotta e "nemzet- fenntartókat" s tartott attól is, hogy a vidéki tömegek nem fogjak szó nélkül adop­tálni forradalmát és azt, hogy az "uj állam- alapítás" a hadsereg fegyvereire támasz­kodva fog realizálódni. "A Kereszténység, a marxizmus és a hungarizmus: alapjában véve pozitív alap- elmeletek" - vélte a - túlbuzgóságában már-mar Jézussal és Marxszal önmagát egysikon képzelő - leendő "nemzetvezeto". Mindazonáltal, a marxizmust le kell dön­teni, mert materialista es mert Moszkvá­ból irányítják. Liberalizmus? Az "igazság­talan és gyenge". Épülő államát Szálasi afféle proletarparadicsomnak képzelte el, melyben azonban a munkásnak főleg "a kötelességeihez van joga", a "munkához van joga" és semmiféle sztrájkmozgalomnak helye nincsen. Nagy szerepet szánt az intellektueleknek, de mivel nem bízott kortársaiban, osztálytársaiban, tehát in­kább arra gondolt, hogy a munkásságból és a parasztságból fog "kinevelni" uj értel­miséget és ez az uj értelmiség fogja visz- szavezetni a nemzetet a végső cél: a szo­cializmus felé. (folytatjuk) Újítsa meg előfizetését!. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March 19. 1987. HARASZTI ENDRE: SZÁLASI ÁLARC NÉLKÜL Hl. EGY "VEZÉR-ÖNJELÖLT" ELSŐ KÍSÉRLETE A HATALOM MEGSZERZÉSÉRE. • . t _ . i 8.

Next

/
Thumbnails
Contents