Amerikai Magyar Szó, 1987. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)
1987-03-12 / 10. szám
AMERIKAI r Ara 50 cent 1902-1987 Hungarian Word Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003 ISSN 9194-7990 Second Class Postage Paid at New York, N.Y. Vol. XXXXI. No. 10. Thursday, March 12. 1987. AMERICAN HUNGARIAN WORD. Inc. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: (212) 254-0397 MÁRCIUSI MEDITÁCIÓ TESTET ÖLTÖTT HIMNUSZ IRTA: PANDI PÁL* Két összefonódó törekvés határoz meg minden emlékünnepet. Alkalom az a múlt felidézésére, az érzelmek és - jó esetben - a gondolatok megmozgatására, az ismeretek felfrissítésére és bővítésére. És lehetőséget nyüjt az emlékezés arra, hogy történelmi nyomatékkai érvényesüljön az aktualitás, a jelenből a múltra s a múltból a jelenre irányuljon a közfigyelem. Tudjuk, hogy 1848-ban a társadalmi erőviszonyok nem tették lehetővé^ hogy a márciusban központi szerepet vivo radikális fiatalok, a plebejus forradalmi demokraták megőrizzék vezető helyüket a ^poli— tikai-stratégiai esemenyek meneteben. A márciusi fiatalokat kiszorították a hatalom ( központjaiból, s ( bár nepgyüleseken, sajtóban, a politikai élet jelentős fordulatai idején hallatták álláspontjukat, ha érvényesült is baloldali nyomás a március utáni közéletben, már nem a forradalmi demokraták határozták meg a szövetségkötés feltételeit. Petőfi 1848 márciusában megírhatta Dicsőséges nagyurak... kezdető költeményét, amelyben feltételeket diktált, nemcsak a mágnásoknak. De később mar nem Írhatott hasonló verset, vagy ha irt, megjelentetését ő maga sem tartotta időszerűnek. Csaknem egy évszázad múltán, 1945- ben sem voltak többségben a társadalmi átalakulás következetés hívei, a szocialista perspektívában gondolkodó magyarok. Akkor Ők is politikai kisebbségként képviselték a többségi érdekeket. De 1945-ben olyan világtörténelmi erőviszonyok alakultak ki, amelyek a következetes progresszió híveinek kedveztek Magyarországon, s akiket eppen ezért mar nem lehetett tömör kisebbségből politikai szorványhely- zetbe kényszeríteni. Ellenkezőleg: a szocialista eszmék hivei néhány év leforgása alatt jelentős lépéseket tettek a többségi bizalom megszerzése utján. Ennek az átalakulásnak a nagy ^öbbség erdeket kifejező történelmi menetet tisztábban láthatnák a később fellépő nemzedékek, ha az események alakulását nem torzította volna el az adminisztratív eszközökkel súlyosan visszaélő, a személyi kultusz névvel jelölt, nemcsak nálunk megmutatkozó közéleti elferdülés, a torveny- telenségek tragikus sora. S hozzátehetjük: a magyar társadalom adottságait és lehetőségeit gyakran figyelmen kivűl hagyó elhatározások és ugyanakkor taktikázó engedmények. Az 1944-1945-ben kezdődő társadalminemzeti átalakulásnak döntő történelmi szerepe van abban, hogy egyre szélesebb rétegek tudati és érzelmi világában mélyülték el alapigazságokként olyan normák és vívmányok, mint az antifasizmus, mint a nemzetiségi, faji, vallási diszkriminációk (folytatás a 2. oldalon) ♦Részletek a nemrég elhunyt kiváló magyar iró alkalmi cikkéből. Emléke ércznél, márványnál szilárdabb, Mint szabadsághós, népe dalnoka, Nincsen kitéve vésznek, pusztulásnak; Egész világ immár az ó hona. Lehull a kb, elhervad a babér: - De & minden dalában visszatér, És millió magyar szivébe vésve Hevit-gyujt nemzedékről- nemzedékre. Reviczky Gyula: Petőfi szobra előtt, 1886. Március 15. ünneplése MÁRCIUS 15-én, vasárnap 1 órakor a McBurney YMCA-ben, 215 W 23St. New York, N.Y. (közel a 7. Ave.-hoz) Szónok: Deák Zoltán a Magyar Szó főszerkesztője Programvezető: Fodor Nagy Árpád Programon Zitay Pál magyar zenekara Petőfi Sándor: 1848 c,versét Acsay Gyöngyi szavalja Házilag készült ebéd várja a vendégeket Részvételi dij: $ 10.Mindenkit szívesen lát a Rendezőség Rejtelmes, fenséges és dicsőséges negyedévszázada volt a magyar nép történelmének az, amelyben Petőfi Sándor született, élt és meghalt. A nyelvújítás beteljesülésének, Magyarország gazdasági ujjáépülésenek, társadalmi ujjászervezesének, dicsőséges szabadságharcának korszaka, a himnuszok negyedévszázada volt az. Kölcsey Ferenc Petőfi születésének évében, 1823-ban irta a Himnuszt. Es 13 év múlva Vörösmarty megírta a második himnuszt, a Szózatot. És 13 évvel később, negyedévszkzad múltával, meghalt az első két himnusz parancsai maradéktalan végrehajtásában a segesvári csatatéren a harmadik, az éló Himnusz: Petőfi Sándor. Egyetlen más nép irodalmában nem volt és aligha lesz olyan tünemény, mint Petőfi Sándor. Nem élt magyar földön a két himnusz megszületése óta és aligha fog élni a jövőben olyan ember, akinek elete, eszmevilága annyira telítve lett volna két nemzeti himnuszunk fenséges gondolataival, mint Petőfi Sándor. ■ "Isten, áldd meg a magyart..." tört ki az első fohász Kölcsey kebléből és az egykori kis szlovák parasztlány, Hrúz Maria, mintha csak megérezte volna e fohászt, kisdedet szült magyar földön, akinél igazibb jókedvet egyetlen más magyar nem sugárzott honfitársainak felviditására, bordalaival, szerelmi dalaival. A jókedv mellett bőségért konybrgött Kölcsey és ez is visz- szatükrözödik Petőfi számos költeményében. "Nyújts feléje védő kart, ha küzd ellenséggel", zárul a Himnusz első strófája. Petőfi megtoldotta a "védő kart" saját karjával, kardjával és végső fokon életével. Épp oly odaadással teljesítette Petőfi másik himnuszunk, a Szózat parancsait is. "Hazádnak rendületlenül légy hive, óh magyar." Hu maradt hazájához akkor is, amikor annak hadseregében másfél évig kínoztak, gyötörték otromba káplárok, őrmesterek. HŰ maradt évekig. Csaknem szüntelen szenvedés, éhezés, nélkülözés, meg-nem-értés, gúny és gyűlölet volt osztályrésze. S egy ízben csaknem meglincsel- ték. (| Petőfi mélyen áterezte, szinte szó szerint értelmezte a Szózat intelmeit: "Ez a föld, amelyen annyiszor apáid vére folyt, ez, melyhez szent nevet egy ezredev csatolt." Tragikusan rövid élete folyását követve, szinte úgy erezzük, mintha személyesen akart volna szivébe zárni, megtekinteni minden rögöt, "szent nevet" az országban. Kiskörösön született és mielőtt életét adta hazájáért Segesvár közelében, elzarándokolt a következő magyar helyiségekhez, hogy csak egynéhányat említsünk: Buda, Debrecen, Dunavecse, Eger, Eperjes, Kiskunfélegyháza, Fülek, Győr, Igló, Jászberény, Kecskemét, Kolozsvár, Komárom, Losonc, Mohács, Munkács, Me- zöberény, Nagykanizsa, Nagybecskerek, Nagyszalonta, Ozora, Pákozd, Pest, Pozsony, (folytatás a 3. oldalon)
