Amerikai Magyar Szó, 1987. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)

1987-02-26 / 8. szám

Thursday, Feb. 26. 1987. 5. , VERSENGÉS A LÉGIKÖZLEKEDÉSBEN A nyolcvanas évek elején sorra alakul­tak alacsony árakat számító kis légitár­saságok az USA-ban. Most azonban a nagy, tőkeerős "madarak" sorra falják fel a körei­ket zavaró, kis "madarakat". Tavaly történt: a denveri repülőterén az utasok türelmetlenül várakoztak a Frontier Airlines járatára. Késésre, mű­szaki hibára, időjárási nehézségekre gon­doltak. Am a hangosbeszéló váratlanul megszólalt, s közölte, a cég csődbe ment, s a menetjegyeket már egy másik társaság kezeli. Az utasok döbbeneté még akkor is érthető, ha a Frontier gondjairól akkori­ban éppenséggel eleg sok szó esett, de ilyen hirtelen összeomlásra senki sem szá­mított. A fent nevezett coloradói közpon­tú vállalkozás a "filléres járatairól" hires People Express tulajdona volt, ám az anya- vállalat sem tudott úrrá lenni pénzügyi baiain. A Frontiért felvásárolta a Texas Air, amely egyben, csaknem 300 millió dollárért, megszerezte a People Express-t is. A történet csupán egy epizódja az ameri­kai légitársaságokat egymásba olvasztó, lavinaszerűen elindult folyamatnak. A kicsik nem éltek sokáig. Amikor 1978-ban a szabad verseny jegyében liberalizálták az amerikai légiközlekedést, tömegesen alakultak a kis cégek, ezek - az utazni vágyok örömére - mind lejjeb nyomtak a jegyárakat. Hatalmas verseny alakult ki, amitói egyebek mellett azt is remél­ték, hogy kiszorítják az amerikai piacról az európai légitársaságokat. A People Express, a Frontier és masok is, nemcsak a piacot, hanem a kínálatot is átszervezték: az olcsó árért csak a gyorsaságot kínálták, a korábban már-már kÖtelez&nek tekintett kényelmet, udvarias kiszolgálást és a finom ételeket nem. Sót, járataikon a felszolgált kávéért vagy a feladott csomagért külön kellett fizetni. Az idő azonban végül is a tőkeerős cégek­nek dolgozott: hiszen megengedhettek maguknak, hogy ők is - átmenetinek tekin­tett - árengedményeket adjanak, ráadásul a szolgáltatások színvonalának csökkenté­se nélkül. így azután a kezdeti felfordulást követően, szép lassan megették a kis "madarakat" a nagyok. Kivétel azért volt. A leglátványo­sabb karriert a Texas Air futotta be. Nem tehetett mást, ő is nagy lett; nem egeszen tizenöt esztendő alatt, negyvennyolcezer dolgozóval és ötszáznyolcvannyolc géppel az Egyesült Államok legnagyobb légi cégé­vé vált. A korábban gyengélkedő társasá­got 1972 májusában Francisco Lorenzo, egy queensi szépségszalon tulajdonosának a fia vásárolta meg, majd megalapította a New York Air-t, amely a keleti part nagyvárosai között röpköd. Lorenzo rnaga mellé vette a Harvard Egyetemről Robert Burrt, aki ugyan később kivált a cégből, s lefektette a nagy versenytárs, a People Express alapjait. Tavaly szeptemberben azonban már ismét együtt voltak, s közö­sen jelentették be: a Texas Air megveszi a People Express-t. Újabb vízszennyezésről érkezett hir a lengyel Tátrából: körülbelül egy tonna fűtőolaj került a Bialy Dunajec nevű folyócs­kába. A nagy hideg miatt a szennyező anyag Zakopane közelében a folyót borito ^ jég aljára fagyott. Az eset komoly vízellátási gondokat okozhat a 35,000 lakosú Nowy Targnak, amely az ivóvizét teljes egésze­ben a folyóból nyeri. AMERIKAI MAGYAR SZÓ A KÓRHÁZ MINT NAGY-ÜZLET Sok amerikai egészségügyi intézmény hirdetések utján próbálja népszerűsíteni szolgáltatásait. Az egyre több üres kór­házi ágy hasznosítása érdekében a kórhá­zak az egészségügy területén egyre erősö­dő versenyben vannak. Minden eszközt megragadnak, hogy újabb pácienséket sze­rezhessenek, a rákbetegektől kezdve egé­szen a fogyni akarókig. A Miamiban lévő Mount Sinai Medical Center például saját márkájú csirkelevest ajánlgat, a Rockford városában működő Swedish-American Hospital azzal csalo­gatja szülészetére a várandós anyákat, hogy a leendő apákat 30 mérföldes körzet­ből személyi hívókészülékkel riasztja, ha a szülés megindul. A kaliforniai Saint Joseph Medical Center azt a berendezését reklámozza, amelynek segítségével műtét nélkül, ultrahanggal lehet megszüntetni a veseköveket. Az amerikai kórházak nemcsak a rádió­ban, a televízióban és az újságokban, hanem még metróplakátokon is propagálják szolgál­tatásaikat. Reklámra 1983-ban kevesebb mint 50 millió dollárt fordítottak, 1986- ban - becslések szerint - már 500 millió dollárt. Az amerikai orvosokat továbbra is elsősorban a hippo kráteszi eskü ihleti, de számos kórház tanul egyet s mást az üzleti vállalkozásoktól is. Az Egyesült Államokban 1986 első kilenc hónapjában a kórházi ágyaknak csak 63,7 százalékán feküdt beteg, az eddig megszo­kott 80 százalékos kihasználtsággal szem­ben. Az üres kórházi ágyakra magyarázat lehet az orvostechnika gyors fejlődése, amely lehetővé teszi az ambulánsellátást olyan paciensek esetében is, akiknek ko­rábban be kellett volna feküdniük a kór­házba. Ezen kívül a biztosító társasagok, a munkáltatók és az állami Medicare beteg­biztosítási program minden erővel igyek­szik lefaragni a rohamosan emelkedő költ­ségekből, egyebek között a kórházban töl­tött napok számának csökkentésével. Mind­ez versenyre kényszeríti a kórházakat. Vonzerejük növelését szolgálja például, hogy szakosított osztályokat hoznak létre, ahol minden betegséggel külön foglalkoz­nak, az impotenciától kezdve egészen a sportolás közben szerzett sérülésekig. Még beteges evésből kigyógyito programot is hirdetnek. Van ol^an gyó^gyintézmény, amely - a terhes nőkre számítva - területén kis­mama-ruha üzletet létesített. Egy másik kórház az öregek számára gyártott gyors- fagyasztott etelek készítésében vesz részt. Az orvosi szolgáltatások reklámozásá­nak fellendülése jövedelmező uj piachoz juttatta a hirdetövállalatokat. Az ameri­kai helyi tévéadásokban 1986 első felében 40 százalékkal nőtt az egészségügyi jelle­gű reklámok ideje - több mint 55 millió dollárra. Eközben az összes hirdetések adásideje alig 14 százalékkal nőtt. Vannak, természetesen, akik aggódnak amiatt, hogy e túlzott vállalkozási kedv "elragadja" majd a kórházakat az Egyesült Államokban. Egy dallasi kórházigazgató például attól tart, hogy sok korház olyan butikká válik, amely csakis nyereséges szolgáltatásokkal foglalkozik. Az egészségügyi jellegű hirdetések min­denesetre sok előnnyel járnak a paciensek számára, mert uj információforrást jelen­tenek az orvosi lehetőségekre vonatkozóan. A kórházak és az egészségügyi intézmények egym'as közötti versengése arra kényszerí­ti az orvosokat és a kórházakat, hogy visz- szafogják az orvosi ellátás árát. Mint azon­ban a többi reklám esetében is, a fogyasz­tónak most is jobb szkeptikusnak lennie és minden ténnyel megismerkednie, még mielőtt meghozná döntését. Lengyel katolikusok Harangszó fogadta a Bug folyó lengyel oldalán a moszkvai irodalmi hetilap, a "Lityeraturnaja Gazeta" munkatársát, átlépvén a két ország határát. Mintegy jelképként értelmezte e hangokat Leonyid Pocsivalov, szovjet újságíró, aki azért utazott Varsóba, hogy az állam és az egyház viszonya iránt érdeklődjek. Lengyelország a katolicizmus egyik bás­tyája Európában, ahol a lakosság létszámá­hoz viszonyítva több a templom, mint Olasz­országban vagy Spanyolországban. Az egy­házi hierarchia itt hatalmas gépezettel rendelkezik, több tízezer tisztségviselőt foglal magába, akiket szigorú fegyelem köt össze, nagy példányszámú sajtója van, a történelem folyamán kialakult tekinté­lyéről nem beszélve. A második világháború­ban egységesen a fasizmus ellen harcol­tak a papok - jegyzi meg a szerző hang­súlyozva - nem mindegy, hogy az egyház által képviselt hatalmas erő milyen utón halad. A sok érdekes megallapitas után a lap közli a Glemp bíborossal készített beszél­getés szövegét. Az egyházfő elmondta, turistaként járt már( a Szovjetunióban, ahonnan kellemes emlékei maradtak. Majd az újságíró kérdéseire válaszolva kifejtette, a béke megőrzésére garanciát lát abban, hogy egyelőre egyensúly van a fegyverek tekintetében a világon. A másik fontos tényező pedig az emberiség békevágya. Glemp elmondta, a katolikus papság egyet­ért azzal, hogy a világot meg lehet men­teni a nukleáris katasztrófától, s ezt egyfelől a politika eszközével tudnák megoldani. A másik oldalról fontos szerepet játszhat az erkölcs, az embereknek az etikai elvek iránt kialakult tisztelete. A hivók maga­tartásában lényegesnek kell lennie a szere­tetnek, amely "még az ellenséget is meg­illeti". A béke mindenkinek az ügye - hang­súlyozta Glemp bíboros -, ezért a világ Összefogását igényli. Az egyházfő ezek után biztató kezdet­nek nevezte a Reykjavikban tartott csúcs- találkozót, s ugyancsak pozitívnak tart­ja Mihail Gorbacsov kezdeményezéseit. Majd a szovjet újságíró utolsó kérdésére válaszolva elemezte a környezet védel­mének a fontosságát, s reményét fejezte ki a békés jövőben. Hatvan halottja van a perui Villarcia város környéki áradásnak. A hatalmas eső­zések miatt egy folyó kilépett medréből, és ötszáz ember lakhelyét öntötte el az ár. Tíz eltűnt személy után folyik a kuta­tás. TERJESSZE LAPUNKAT

Next

/
Thumbnails
Contents